A környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is – fogalmazott portálunk megkeresésére Azbej Tristan, akit a Föld napja alkalmával kérdeztünk a környezeti hatások és az elvándorlás kapcsolatáról, és a Hungary Helps humanitárius segélyprogram lehetőségeiről. Az államtitkár kiemelte: “a teremtett világ védelmét célzó projektjeink a Föld, a közös otthonunk védelme és a szülőföldön maradás biztosítása melletti elkötelezettséget fejezik ki”.
1970 óta, egy amerikai diák kezdeményezésére ünnepeli a világ a Föld napját, és 1990 óta a világnap alkalmából Magyarországon is minden évben felhívják a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára. A Föld védelmében széleskörű az egyetértés a tekintetben, hogy a klímaváltozás hatásainak legalábbis mérséklésében határozott fellépésre van szükség, hiszen olyan, nem várt hatásokkal is jár, mint az elvándorlás és a migráció. A Föld napja alkalmával éppen ezért a hazai környezetvédelmi intézkedések, az illegális hulladéklerakók felszámolása, az országfásítás, illetve egyéb kezdeményezések mellett a bolygó globális problémakezelését vettük górcső alá. A Hungary Helps Programot a magyar társadalom elsősorban az üldözött keresztények megsegítéséről ismeri, a humanitárius tevékenység ugyanakkor olyan problémákra is ráirányította a figyelmet, amely például a közel-keleti vagy az afrikai konfliktusok hátterében is áll. A humanitárius tevékenység és a Föld védelmének kapcsolatártól Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetőjét kérdeztük.
Az emberi szenvedésnek, a humanitárius válsághelyzeteknek egyik oka sok esetben a környezeti állapot romlása és a klímaváltozás. A Hungary Helps Program az üldözött keresztények támogatása mellett nagyszámú humanitárius projektet indított el az elmúlt években, amelyek abban is közösek, hogy migráció-kibocsájtó régiókat segítenek helyben történő segítségnyújtással. A Hungary Helps témában megjelent közleménye szerint a humanitárius válsághelyzetek felmérésekor fontos vizsgálati szempont, milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi okai lehetnek annak, hogy tarthatatlanná válik az adott régióban kialakuló helyzet, és az emberek Európa irányába indulnak. Mint hangsúlyozzák, a fejlődő országokban, konfliktusok által sújtott területeken az olyan környezeti hatások, amelyek megnehezítik a helyi közösségek boldogulását, lehetnek helyi környezetszennyezésből fakadóak, a klímaváltozás hatásai, vagy társadalmi fenntarthatósági problémák. Magyarország legalább 8 afrikai országban, így Beninben, Etiópiában, Ghánában, Maliban, Mauritániában, Szenegálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ecuadorban is támogat a Föld napjához szorosan kapcsolódó, fenntarthatóságot és környezetvédelmet is szolgáló projekteket.
A szülőföldön maradás is a Föld érdeke
Azbej Tristan portálunk megkeresésére elmondta: azért indítottak projekteket a Föld védelmének, az éghajlatváltozás mérséklésének a szolgálatában, mert ezt diktálják a Hungary Helps program legfontosabb célkitűzései, az emberi életek megmentése és a közösségek helyben maradásának támogatása. Kifejtette: a környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is.
A teremtett világ védelmét célzó projektjeink a Föld, a közös otthonunk védelme és a szülőföldön maradás biztosítása melletti elkötelezettséget fejezik ki
– fogalmazott, hozzátéve:
ha hozzájárulunk például a vízhiány enyhítéséhez, nem kényszerülnek elhagyni otthonukat azok az embertömegek, akiknek jelenleg a világon nincs hozzáférése egészséges ivóvízhez vagy öntözővízhez.
Az államtitkár megjegyezte: bár a nyugati támogatási programok foglalkoznak fenntarthatósági projektekkel, az elvi alapokban komoly különbség van.
A mi fő célunk a humanitárius támogatáson keresztül is az emberek megóvása mellett a migráció megelőzése, ugyanakkor a nyugati politikai elitnek utóbbi nem szempont, ők inkább menedzselnék a migrációt. Ez szerintem nemcsak társadalmi és biztonságpolitikai szempontból, hanem fenntarthatósági szempontból is káros és veszélyes
– hangsúlyozta.
Helyben segíteni jobban kifizetődő
Az államtitkár elmondta, hogy számításaik és humanitárius gyakorlatuk szerint “a helyben való segítségnyújtás nemcsak józan és hatékony, de gazdaságilag is előnyös”. Abból a pénzből, amelyből Európában egy betelepített migránscsaládnak fel lehet építeni egy házat, a Közel-Keleten négy-öt, Afrikában akár tíz házat is lehet építeni.
Mi nem a bajbajutottakat indítjuk útnak, hanem segítünk, hogy ne kelljen senkinek elhagynia otthonát, és ez a magyar modell működik: a Hungary Helps Programmal 4 év alatt több mint százezer szükséget szenvedő embernek tettük lehetővé, hogy ősei földjén megmaradjon, vagy ha elmenekülni kényszerült, visszatérhessen otthonába
– jelentette ki.
Nem Budapestről kell megmondani…
Portálunk arról is érdeklődött, hogy Magyarország milyen szakmai háttérre támaszkodhat, amikor egyes programokat indít, lévén hazánkból szemlélve a problémák is távoliak, akár csak az eltérő éghajlati viszonyokat tekintve. Azbej Tristan elmondta: véleménye szerint az államtitkársági apparátus, a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai kutatások mellett a legfontosabb, hogy közvetlen és rendszeres kapcsolatot ápolnak a támogatott közösségekkel.
Nem Budapestről akarjuk megmondani, hogy mire van szükségük, hanem a legautentikusabb forrásra támaszkodhatunk; a szükséget szenvedőktől kérdezzük meg, miben segíthetünk. Ez a közvetlenség párosul a helyben való segítségnyújtással. Mert mi nem a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget visszük oda, ahol arra szükség van
– fogalmazott, hozzátéve: ez szolgálja leghatékonyabban azt, hogy a többek közt éppen az éghajlatváltozás miatt megerősödő, Európára nehezedő migrációs nyomáson enyhíteni lehessen. Arra is kitért, hogy a magyar hozzáadott érték ebben a küzdelemben a világszínvonalú agrártudás, valamint a szintén komoly vízügyi szaktudás becsatornázása civil szervezeteken, kutatókon és a Hungary Helps önkéntesein keresztül.
Vezetőkép: MTI/Kallos Bea
Vladtepesch
2021-04-23 at 16:38
“De strigis vero quae non sunt – nulla questio fiat!”
Mára: mivel pedig EMBEROKOZTA klímaváltozás NINCSEN, ezért arról szó ne essék!
Solaris
2021-04-23 at 10:20
Hova lett Démon Hill?
Ja nem. Hova lett Gáspár Zoltán?
Hesslerezredes
2021-04-23 at 10:01
Darwin Karcsi óta tudjuk, hogy – nem a legerősebb, de – az él túl, aki a legjobban tud ALKALMAZKODNI a megváltozott életkörülményekhöz!!!!
Klímaváltozás mindig is volt, van és lesz, amíg a Földnek lesz klímája (mert amikor a Nap kezd felfúvódni vörös óriássá cca. 4 milliárd év múlva, akkor pillanatok alatt eltűnik a légkör és a víz is innen, úgyhogy nem lesz kinek nyavalyognia a “klímaváltozás” miatt).
Szóval: mi most pár százezer éve jövünk kifelé – hál’Istennek – egy jégkorszakból. Ezért – megintcsak hál’Istennek – melegszik a bolygó.
Nem a megváltoztathatatlan ELLEN kell/ene tenni, hanem kihasználni, hogy minden klassz meleg lesz, eltűnik a tél, nem kell horribilis fűtésszámlákat fizetni.
Viszont: a meleg ellen védekezni kell, úgyhogy korszerű klimatizálás kell.
Amikor esik eső – mert valószínűleg ez ritkább lesz, hát ahol csak lehet minden csepp vizet fel kell fogni és tárolni.
Ha netán árvíz jön, annak minden literét fenntartani és tárolni.
Nem stadiont és nem gátat kell építeni, hanem víztározókat és öntözőműveket.
A várható invazív fajokkal szemben felkészülni a gyérítésükre.
Szárazságtűrő haszonnövényeket összedéenesezni.
Lesz feladat bőven és szép feladatok lesznek.
Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!!!
jani129
2021-04-22 at 23:46
A globális felmelegedés egy egyház amit el kell választani az adófizetők pénzétől!!
jani129
2021-04-22 at 23:40
Sem az emelkedést nem okozza emberi tevékenység, sem pedig konszenzus nincsen ebben. Szerencse, hogy a tudomány egyébként sem demokrácia. Akárhányan mondanak mást, 2×2=4 marad.