A magyar gazdaság jövője a zöldenergia, így a tárolás kiépítését a kormány kiemelt helyen kezeli – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára kedden, a Soproni Egyetemen (SOE), a három, közel 2,3 milliárd forintból kialakított biomassza-hőközpont átadásán. A fejlesztéssel a felsőoktatási intézmény az első olyan hazai egyetem, amely klímapozitívan működik.
Koncz Zsófia elmondta, hogy január közepétől a magyar emberek is tudnak pályázni a Napenergia Plusz Programban zöldenergia tárolásának kiépítésére, legfeljebb 5 millió forintig. A keretösszeg 75 milliárd forint. Pályázatot hirdettek vállalkozások számára is, 62 milliárd forint keretösszeggel annak érdekében, hogy előmozdítsák a zöld energia tárolásának kiépítését – fűzte hozzá. A cél az, hogy a jelenlegi 20 megawattos hazai ipari zöldenergia-tárolás kapacitása 2026-ig elérje a 440 megawattot. Hozzátette, hogy mindemellett februárban indulhat a cégek elektromosjármű-beszerzése 30 milliárd forint keretösszeggel. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány számára fontosak a klímapolitikai célkitűzések.
Magyarország klímabajnok, mert a világ azon 21 országa közé tartozik, ahol úgy tudták a gazdaságot folyamatosan növelni, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent
– emelte ki, hozzátéve, hogy Magyarország 1990-hez képest 37 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gáz kibocsátását, és a 2030-ra szóló, eredetileg 40 százalékos csökkentési célt 50 százalékra növelte. Mindemellett a Világgazdasági Fórum a tizennyolcadik helyre sorolta Magyarországot az energiaátmenetben.
Koncz Zsófia kitért arra is, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásaiból 363 megawatt megújuló energiakapacitás létesült, a középületek primer energiafogyasztása évente közel 400 millió kilowattórával, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 432 ezer tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkent. A parlamenti államtitkár beszélt a Soproni Egyetem fejlesztéséről is, amely a KEHOP forrásaiból valósult meg. A beruházással a felsőoktatási intézmény környezetbarát és fenntartható módon biztosítja a fűtést és a melegvízellátást, emellett korábban az egyetem szintén KEHOP-forrásból napelemes rendszert épített. Hozzátette, hogy Sopron pedig a program részeként több mint 4,2 milliárd forintból 13 beruházást végzett.
Nagy Balázs, a Miniszterelnökség közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a KEHOP-ban több mint 4 milliárd euró (1533,8 milliárd forint) állt rendelkezésre, 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrásként. A kormány a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatti áremelkedések nyomán 360 milliárd forinttal egészítette ki a program keretösszegét. A keretösszegből az épületenergetikai fejlesztések mintegy 300 milliárd forintot tettek ki, ebből felsőoktatási intézmények közel 40 milliárd forintot kaptak. Hozzátette: a KEHOP Plusz programban folytatni szeretnék az előző hétéves ciklusban elkezdett munkát. Több mint 1600 milliárd forint a keret, ebből az energiagazdaság mintegy 700 milliárd forintot fog kitenni. A SOE beruházásáról a helyettes államtitkár azt mondta, hogy évente mintegy 1680 tonna üvegházhatású gáz kibocsátáscsökkenéshez járul hozzá.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz–KDNP) elmondta, hogy Sopron zöld város, az egyetemmel pedig a közelmúltban írtak alá egy olyan megállapodást, aminek részeként az önkormányzat a jövőbeni beruházásai során az egyetemmel közösen vizsgálja meg a fejlesztések fenntarthatóságát.
Fábián Attila, a SOE rektora arról beszélt, hogy a biomassza-hőközpontok kialakításával a felsőoktatási intézmény közel 60 ezer négyzetméterét faaprítékkal fűtik, ami az egyetem teljes területének 80 százalékát jelenti. Hozzátette: a SOE a jövőben is olyan beruházásokat szeretne megvalósítani, amelyek erősítik a környezettudatosságot, a környezet iránti felelősségvállalást.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Jozsika 56
2023-12-19 at 17:20
“Magyarország klímabajnok…”
Ez úgy hangzik, mint a Szocialista Munka Hőse Érdemrend.
Hátborzongató,
egon samu
2023-12-19 at 16:28
A gazdaság jövöjét nem a volatil véletlenszerü “zöldenergia” biztosítja, hanem fizika alapján megtervezett megbízható erömüvek. Például Paks 1, 2, 3—stb.
A klimavallás egy szekta, amely hazugságokra építette eszmei alapjait.
Szegény széndioxidra, a légkör térfogatának 0,038%-ára kenik a kozmikus erök által okozott klimaingadozásokat.
ERdöket irtanak, hogy a hatalmas propellerket többszáz tonna betonnal felállíthassák.
Ezt is a kormányok támogatják, mint a meleg sört vagy a múlt heti kiflit.
Ha ez az embereknek tényleg jó lenne, akkor százezrével sorban állnának érte. Mint a kötnyezetgyilkos elemes villanyutók esetében is.
Béla
2023-12-19 at 14:58
“februárban indulhat a cégek elektromosjármű-beszerzése 30 milliárd forint keretösszeggel.”
Németországban viszont ezzel éppen ellentétes folyamatok indultak el!
A német Alkotmánybíróság találta alkotmányellenesnek, hogy a Zöldek olyan pénzekből fizet-ték az elektromos autók vásárlási támogatását, amit a költségvetésben más célra szántak. Ezért kellett sürgősen beszüntetni a törvénytelen gyakorlatot.
A Die Welt német lap is foglakozott a témával, nagy érdeklődést kiváltva.
Egyik hozzászóló így vélekedett, eddig 230 egyetértéssel találkozva:
” Ez ismét megmutatja az elektromos autó rossz tévútját.
A polgárokat nem győzte meg ez a technológia, mivel a CO2-mérleg hamis, nincs tisztességes infrastruktúra, és a működés legalább 50% -a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiater-melésből származik.
Ha a prémium eltűnik, és a cégautókra vonatkozó adókedvezmények, valamint sok vállalat cég-autó-igénye megszűnik, a piac szappanbuborékként fog kipukkadni.
Orientál
2023-12-19 at 14:46
Hát igen gazdaságunknak többlábon kell állnia energiaforrást illetően is. Mert ahogy USA balliberális zöld politikája az EU-t teljesen leakarja szakítani az orosz energiaimportról.