Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő tragikus halála miatt hamarosan időközi voksoláson dől el, ki képviselheti a jövőben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületben élők érdekeit. A Fidesz-KDNP színeiben induló Koncz Zsófiával, az elhunyt képviselő lányával Szerencsen találkoztunk, majd egy bejáráson bemutatta nekünk a festőien szép Tokaj-Hegyalját. A kormánypárti jelölt a PestiSrácok.hu-nak beszélt a terveiről, arról, hogy miközben rengeteg időt tölt terepen a helyi emberek körében, egyre több feladatot kap, amelyeket örömmel fog elvégezni megválasztása esetén. A kormánypárti jelölt az ellenzék szimpatizánsainak és a bizonytalankodóknak azt üzeni, hogy a térség érdekei fontosabbak a politikai csatározásoknál, ezért az ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva fog állni, és fel fogja karolni az előremutató kezdeményezéseket.
Gyermekkora óta fogékony a közéleti kérdésekre, hiszen édesapja évtizedeken keresztül a térség legmeghatározóbb politikusa volt, és bizony családi berkekben is gyakran átbeszélték az ország és a világ dolgait. Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok a választókörzetében?
Akkor lennék igazán boldog, ha a fiatalok itthon tudnának maradni, dolgozni, családot alapítani. Az utóbbi tíz évben rengeteget erősödött az ország gazdasága, a növekedés jelei már helyben is jól érezhetők, de még küzdünk a fiatal szakképzett munkaerő elvándorlásának gondjával. Ebből a szempontból Tiszaújváros és Szikszó környéke picit szerencsésebb, mint a választókerület többi része, mert a két helyi óriásvállalat nagy beruházásokat folytat, és ez komoly megtartó erő. Tokaj-Hegyalja speciális helyzetéből adódóan más megoldásokat igényel, mint Tiszaújváros, ahol az ipar meghatározó, vagy Szikszó, ahová a HELL csoport hihetetlen fellendülést hozott, hiszen tíz év alatt százmilliárd forint értékű beruházást vitt végbe. Jelenleg ezer embernek adnak munkát, a Covid-járvány ellenére most újabb ötven állást teremtettek az új tejeskávé-üzem megnyitásával, ráadásul a helyi mezőgazdasági termelőktől vásárolják a tejet. Megválasztásom esetén a térségben élő emberek érdekeit fogom képviselni; a kormány segítségével meg fogom védeni munkahelyeiket és személyes egzisztenciájukat. A koronavírus-járvány komoly gazdasági kihívások elé állít bennünket, csak széleskörű összefogással lehetünk sikeresek.
Milyen fejlesztések zajlanak most a térségben?
A koronavírus-járvány miatt a kormány elindította a Versenyképesség-növelő Támogatási Programot, amellyel olyan cégeket ösztönöznek, amelyek megtartják a munkahelyeket és újakat is teremtenek. A szerencsi csokoládégyárban új üzemcsarnokot létesítenek, a HELL üzemében is újabb komoly fejlesztéseket jelentettünk be Szijjártó Péter szikszói látogatásakor, ott a kormányzati segítségnek köszönhetően hét cukorsiló építése kezdődik el. Tokaj-Hegyaljának is szüksége van egy új gyárra, amely reményeim szerint most meg fog valósulni. Édesapám tíz évet dolgozott azért, hogy egy nagyobb volumenű beruházás érkezzen erre a vidékre is. Most végre érdemi előrelépések történtek ezen területen.
Milyen konkrétumokra gondol?
Az indulás küszöbén áll végre a szigetelőgyár. Édesapámmal még júniusban beszéltem erről, azt hangsúlyozta, hogy ilyen közel még soha nem álltunk ahhoz, hogy végre megvalósuljon. Szijjártó miniszter úrral meglátogattuk az építkezés helyszínét, ahol egyértelművé tette, hogy a magyar állam továbbra is támogatja ezt a beruházást, akár már jövőre elindulhat a próbagyártás. Tokaj-Hegyalja a világörökség része, nem lehet bárhol ipari tevékenységet folytatni.
Hol lesz az új üzem?
Az új ipari park Prügy és Szerencs között épül, a Nagyalföld és a Tokaj–Eperjesi-hegység találkozásánál, alföldi vonalon van, így abszolút megfelel a szigorú arculati szabályoknak is. Már megkezdték a tereprendezést, szemmel látható, hogy elindult az építkezés, ezért a Szerencs és Prügy közötti infrastruktúra rendbetétele kulcskérdés, hogy könnyen megközelíthető legyen a gyár.
Több útfelújítást szorgalmazott mostanában. Melyek a legfontosabb teendők ezen a területen?
Vannak olyan projektek, amelyek később érnek be, ilyen a 37-es út kérdése. Édesapám rengeteget dolgozott ezért, ennek végre meg kell valósulnia. Kulcskérdés a 37-es út kétszer kétsávossá bővítése, biztonságosabbá kell tenni azt az útszakaszt. A fejlett infrastruktúra segíti a munkahelyteremtést, ösztönzi a turizmust és lakosságmegtartó ereje van. A Taktaközben is rendbe kell tenni több útszakaszt. A Közút vezetőségével már egyeztettem a Taktaközre vonatkozó útfelújítás koncepciójáról. A tiszalúciak is útfelújításokat szorgalmaznak, ők nem szeretnék, ha a településük nagyvárossá nőne, meg akarják őrizni a hagyományos vidéki arculatukat. Ott található a Tisza legnagyobb holtága, ezt a területet kedvelik a horgászok, a környéken számos nyaraló épült. Tiszalúcon és környékén fellendülhetne a falusi turizmus, de az útfejlesztés elengedhetetlen ehhez. Egy hét alatt kétezer aláírást gyűjtöttünk össze a petíció kapcsán, amelyet átadtunk a Magyar Közút vezetőinek. Arról tájékoztattak, hogy hamarosan el is készül ez a szakasz.
A kerékpárutakkal kapcsolatban mik a tervei?
Fontos egy összefüggő kerékpárúthálózat létrehozása; ebben Wáberer György, Tokaj-Zemplén fejlesztéséért felelős kormánybiztos úr is lát fantáziát. Úgy vélem, egészen a Harangod vidékén át, akár a Taktaközig is elérhetne az út. Így, aki idejön és biciklivel járja be ezt a térséget, nemcsak Tokaj-Hegyalját ismerné meg, hanem láthatná a Harangod vidékét, a Hernádmentét és a Taktaközt, mert az is gyönyörű. Tiszaújvárosban, a tiszapalkonyai erőmű irányában is van olyan szakasz, ahol mielőbb ki kell építeni a kerékpárutat. Azon a részen közelítik meg a mozogni vágyó gyerekek az ott lévő sportegyesületet, ahol az EuroVelo kerékpárútra is fel lehet hajtani. Erről már egyeztetek Révész Máriusz kormánybiztos úrral.
A Fidelitasban képviselt ügyekből is tud meríteni?
Amikor Fidelitas-alelnök voltam, itt, Szerencsen működött az egyik legpezsgőbb, legnagyobb, több, mint száz fiatalból álló szervezet, nagyon aktív csapat voltunk. Akkoriban a környezettudatosság volt az egyik fontos terület, amivel foglalkoztam, ami azóta is szívügyem. A Bodrogon első alkalommal szerveztünk a közelmúltban PET-palack-gyűjtőakciót, a Tisza közeli szakaszain már nyolc éve tart ez a program. Ezek remek kezdeményezések; én biztos, hogy támogatni fogok minden hasonlót. A környezetvédelemnek politika felett állónak kellene lennie; sajnos a zöld kérdésekre is megpróbálnak rátelepedni bizonyos pártok, érdekkörök. Képviselőként tenni fogok a környezetvédelem ügyéért.
Sokfelé megfordult a világban, fejlett helyeken is járt. Hogy tekintett vissza erre a kis országra, amikor külföldön élt?
Rendkívül büszkén. Szerintem mi, magyarok nagyon szerencsések vagyunk, hogy ide születtünk, mert itt még szabadon elmondhatjuk a véleményünket, épül-szépül az országunk, miközben külföldön sem éreztem azt, hogy bármiben le lennénk maradva, de pontosan tudom, hogy még mindig növekednünk kell, hogy a jobb megélhetés érdekében ne menjenek el a fiatalok. A nyelvünk pedig páratlanul különleges, anyanyelvünk megőrzése a megmaradásunk záloga. A vidéki magyarságnak köszönhetjük a nyelvünket, a népi táncunkat és a kultúránk javát.
A mai irodalmi nyelv is az északi régiók nyelvjárásából alakult ki.
Igen, és erre mi nagyon büszkék is vagyunk itt, a kurucok, Rákócziak és Kazinczyk földjén. Ez a vidék, ez a miliő nagyon sokat tett azért, hogy mi itt, most magyarul beszélhessünk. Sem Franciaországban, sem az USA-ban nem éreztem azt, hogy ott jobb lenne, azonban nekünk negyvenöt év lemaradást kell behoznunk a szerencsésebb történelmű Nyugathoz képest.
Ellenfelei még azt is képesek felróni Önnek, hogy külföldön élt.
Úgy vélem, hasznos, ha az ember világot lát és a jó ötleteket hazahozza, ha pedig látja, hogy bizonyos területeken mi vagyunk a jobbak, az bizony magabiztosságot ad. Nekünk volt a kontinentális Európában az első földalattink; ilyesmi nem jöhetett volna létre, ha az akkori fiatalok nem láttak volna világot. Érthető az is, ha valaki ki sem mozdul a szülővárosából, és az is rendben van, ha az ember szétnéz a nagyvilágban és visszatér hasznos tapasztalatokkal, melyekkel a nemzet érdekeit szolgálja, ezért jó döntés biztosítani a fiataloknak a külföldön való tanulás lehetőségét.
Miért tért haza?
Itt él az édesanyám és a két öcsém, a férjemmel mindig itthon képzeltük el a jövőnket. Amerika messze van és nincs ott most könnyű világ, a koronavírus mellett még az állandó tüntetések is beárnyékolják a hétköznapokat. Már jó ideje ért bennem a döntés, hogy hazaköltözöm. A tragédia után pedig éreztem, hogy folytatni kell édesapám munkáját, ezért mondtam igent a felkérésre. Jelenleg ez a sok feladat, az emberekkel való találkozások, a választók véleményének, kéréseinek megismerése, a problémákra való megoldások kidolgozása nekem most rengeteg erőt ad. Tanúja voltam, hogy édesapám milyen szenvedélyesen tudott lobbizni Szerencsért és az egész térségért. De nemcsak az ő emléke kötelez; korábban is vállaltam már közéleti szerepet. A Fidelitas országos alelnökévé választottak kétszer is, ismerem a kormányzati szereplőket, szeretném az itt élők javára kamatoztatni a kapcsolati tőkémet.
A politika nehéz terep, Ön mégis csillogó szemekkel áradozik. Miből fakad ez a pozitív hozzáállás?
Édesapám igaz magyar ember volt, elkötelezett lokálpatrióta, a halála az egész közösségünknek veszteség. Gyermekkoromban azt hittem, a politikusi pálya a világ legvagányabb foglalkozása, hiszen édesapámnak konkrét, határozott értékrendje volt, szolgálatként tekintett a munkájára, igyekezett mindig, mindenkinek segíteni. Már egészen kiskoromban magával ragadott a gazdag szókincse, az elhivatottsága, öröm volt hallgatni, mikor beszélt.
Koncz Ferenc nagyon népszerű közszereplő volt.
Ő a Fidesz listájánál is több szavazatot kapott két százalékkal 2018-ban, ugyanebben a választókerületben. Egy titka volt: képes volt mindenkivel szót érteni, minden település vezetőjével együtt dolgozni a köz érdekében. A legjobb tudása szerint együttműködött azokkal is, akik más politikai csónakban eveztek, hiszen a térség növekedése, gyarapodása volt számára az első. Az ő munkájának eredményeként az ellenzéki vezetésű Tiszaújváros is energetikai pályázatokat nyert a közelmúltban. Az a legfontosabb prioritás, hogy jó legyen itt élni, ehhez viszont elengedhetetlen a jó együttműködés a településvezetőkkel is.
Hogy szokott feltöltődni?
Szeretem a lovakat, szüreti napokra is gyakran lóháton jártunk. Édesapám tragikus halála után két héttel elmentem Tiszaladányba lovagolni, ott, ahol korábban sokat jártunk együtt; gyakran érintettük Tiszatardost, és volt, amikor elmentünk egészen Csobajig.
Mire tanít ez a sport, mit ad a lovaglás?
Bizalomra. A ló nagyon érzékeny élőlény, kölcsönösen meg kell bíznunk egymásban. Szeretem az állatokat és a természetet. Volt rá példa, hogy édesapámmal itthon gyógyítgattunk egy sérült szárnyú fecskét, és csak akkor engedtük el, amikor teljesen felépült.
Mindig is a nemzeti oldalon állt. Mit jelent Önnek a nemzet?
A magyarságom és a nemzettudat mindig is nagyon fontos szerepet játszott az életemben. A nemzetnek, mint egységnek a gondolata már egészen kiskoromban megérintett. Ebbe természetesen a határon túli magyarok is beletartoznak, hiszen ők naponta megélik a magyarságukat. Ők tudatosan választanak újságot, televíziót, iskolát, tulajdonképpen minden egyes nap döntést hoznak arról, hogy magyarul fognak beszélni, gondolkodni. Fantasztikus, hogy száz évvel Trianon után még itt vagyunk, és még mindig akárhová megyünk, a határ körül magyarokkal találkozunk. Egyébként az USA-ban másfélmillió ember gondolja magáról, hogy van magyar kötődése, gyökere; az ottaniakkal és a kanadai magyarsággal is foglalkozni kell, kint a cserkészmozgalom fantasztikus munkát végez ezen a területen. Nagyon szépen beszélik a nyelvet a gyerekek, előfordul, hogy még három generáción túl is őrzik tengerentúli nemzettársaink a magyarságukat. Össze kell fogni a világban szétszóródott magyarságot.
Vannak a mai határokon átívelő gyökerei?
A Konczok Székelyföldről, Kézdivásárhelyről érkeztek, és onnan mentek át Felvidékre; nekünk a rokonságunk Felvidéken él a mai napig. Szüleim a határmenti Tornaszentjakabról származnak; onnan az első település Hídvégardó után Tornahorváti, ahol az én Koncz Ferenc nevű dédapám nyugszik. Korábban órákat kellett várakoznom a határnál ahhoz, hogy kimenjek a sírjához, de ez a schengeni egyezményhez való csatlakozás után könnyebbé vált.
Mit üzen az ellenzéki és a bizonytalan szavazóknak?
Szeretnék közvetlen, segítőkész, jó képviselő lenni, meghallgatni mindig minden építő jellegű javaslatot. Lokálpatriótaként az itt élők érdekeit fogom érvényesíteni. Azt nyugodt lelkiismerettel megígérhettem, hogy az én ajtóm mindenki előtt nyitva lesz és oda fogok állni a jó ügyek mellé. Az édesapámtól tanultak mellett a világban szerzett tapasztalataimmal is szeretném a szülőföldemet szolgálni.
Tehát nem politikai csatározásra készül?
Nem szeretném ilyesmire fecsérelni a kreatív energiákat, mint mondtam, az én ajtóm mindenki előtt nyitva fog állni.
Fotók: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS