Az Európai Unió egyre inkább egy imperialista birodalom, amely gazdasági hatalmával próbálja ráerőszakolni saját ideológiáját az olyan országokra, mint Lengyelország, vagy Magyarország– hangzott el az Alapjogokért Központ “Ki dönt Európa jövőjéről – a kenőpénz hatalma és a Big Tech cenzorai vagy az európaiak?” című kerekasztal beszélgetésén. Az Európai Unió jelenéről, jövőjéről és a közösséget alapjaiban megrengető korrupciós botrányáról Patricia Chagnon francia, Hermann Terlsch spanyol és Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselők fejtették ki véleményüket.
Három európai parlamenti képviselő vitatta meg az EU jelenlegi helyzetét hétfőn Budapesten, az Alapjogokért Központ szervezésében. Patricia Chagnon, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjának, Hermann Terlsch, a spanyol Vox párt és az ECR képviselőcsoportjának tagja, valamint Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselők egybehangzóan állították: az EU eltávolodott annak eredeti értékeitől, mára pedig kiüresedett és birodalmi álmokat dédelget. Chagnon kiemelte, az Európai Unió vezetőit soha, senki nem választotta meg, saját pénznemmel rendelkezik, ez alapozza meg gazdasági hatalmát. Hozzátette: ráadásul még himnusza és zászlaja is van. Szavai szerint
Az EU nem Európa. Európa mi vagyunk, a sokszínű nemzetek
–fogalmazott a francia képviselő, majd kiemelte: egy federalista államszervezet nem úgy működik, ahogy az EU, mivel egy federalista rendszerben a központi hatalom tiszteletben tartja a tagállamok jogát, “az EU-ban azonban nem ez a helyzet”. Kiemelte a migráció témakörét, melyről úgy vélekedett, hogy abban az egyes tagállamoknak kellene dönteniük.
Lehetne például népszavazást tartani
– vetette fel.
Hermann Terlsch arról beszélt, hogy Európára a legnagyobb veszélyt jelenleg a kommunisták és a szélsőbaloldal a mainstreammel való összemosódása jelenti. Véleménye szerint az EU kifordult önmagából és értelmezhetetlen címkéket aggatott a konzervatívokra. Mint fogalmazott, az EU alapításakor jelenlévő pártok nagyobbik részét a mai mainstream terminológiával fasisztának, vagy nácinak bélyegeznék.
Ezek a pártok kiálltak a határok és a családok védelme mellett
– hangsúlyozta, hozzátéve: ezen értékek ma már inkább szitokszónak számítanak Brüsszelben.
Schaller-Baross Ernő az elmúlt időszak tanulságaként arról beszélt,
nagyon úgy tűnik, hogy mindenre van jogállami eljárás, amit a nemzetállamok csinálnak, de semmire, amit az Európai Unió.
Véleménye szerint az európai intézmények egyre növekvő mértékben szólnak bele a nemzetállami ügyekbe a jogállamiság köntösében. Mindeközben az Unió kötelezettségszegéseire semmiféle felülvizsgálati fórum sincs.
Reconquistára van szükség
A Big Tech európai befolyásáról szólva Chagnon kifejtette, Európa rettenetesen lemaradt és kiszolgáltatottá vált a kibertérben, ahol az amerikai és a kínai tech-óriások is befolyásolhatják az európai demokratikus rendszerek alakulását. Ehhez csatlakozva Terschl megjegyezte, a globális baloldal nemcsak információs fenyegetést jelent, hanem dezinformációsat is. Felidézte, amikor az amerikai elnök fiának botránya kirobbant, a liberálisok képesek voltak elnémítani a sajtót, a mainstreamen kívüli sajtótermékeket pedig súlyosan ellehetetlenítik globális szinten. Szerinte ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a konzervatívok visszahúzódtak több fronton is, a sajtót és a kiberteret pedig a liberálisok szállták meg. Álláspontja szerint
Reconquistára van szükség Európában.
Schaller-Baross a témához kapcsolódva megjegyezte, a brüsszeli szocialistáknak az a luxus is megadatott, hogy a mainstream média eltussolta a közösséget alapjaiban megrengető korrupciós botrányt. Hozzátette, a politikai palettát domináló baloldali pártok szintén egyszerűen úgy döntöttek, hogy nem beszélnek az ügyről. Aláhúzta, az egész baloldalnak, sőt Brüsszelnek is rettenetesen kellemetlen a botrány.
Érdemes szembenézni vele, ez egy szélsőbaloldali korrupciós botrány
–jelentette ki.
Chagnon a botrány kapcsán felvetette, különösen aggályosnak találja, hogy a korrupció forrása Katar, ugyanis ez akár az EU migrációs politikájára is kihatással lehet.
Kíváncsi lennék, hogy a döntéshozatali mechanizmusra milyen ráhatással volt Katar, főleg a migráció kapcsán
–tette fel a költői kérdést.
Fotó:PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS