A Jobbikot korábban támogatók személyes adatai és aláírásai is felkerülhettek a Jobbik európai parlamenti (EP-) választási aláírásgyűjtő íveire, de az érintettek tudta nélkül – írja a Magyar Nemzet. A lap információi szerint több, korábban a Jobbikkal szimpatizáló személy azzal a megkereséssel fordulhatott a Nemzeti Választási Irodához, hogy kikérjék, adataik mely pártok ajánlásai között szerepelnek.
Az iroda válaszaiból kiderült: nevük, címük, személyi azonosítójuk, sőt aláírásuk is úgy kerülhetett a Jobbik ajánlóíveire, hogy ők azt nem írták alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Minden állampolgárnak lehetősége van arra, hogy adatai megadásával elektronikus úton kikérje a választási irodától, hogy mely párt(ok) ajánlóívén szerepel a neve. Mindez addig tehető meg, amíg az NVI meg nem semmisíti az íveket.
Bertók Márton a Magyar Nemzetnek elmondta: 2018-ban szakított végleg a Jobbikkal annak balra tolódása miatt, de korábban számtalanszor támogatta a pártot különböző aláírási ívek kitöltésével.
Kikértem a választási irodától, mely pártokat támogattam, és válaszukból megdöbbenve értesültem, hogy a Jobbikot is, noha ez egyáltalán nem történt meg
– mondta el a lapnak a Csongrád megyei fiatalember, akiknek személyes adataival a Jobbik visszaélhetett.
Az adatok kikérésének hátterében az állhat, hogy a Jobbik idén alig 48 óra alatt gyűjtött össze több, mint húszezer aláírást, ami a pártot jól ismerők szerint példa nélküli teljesítmény. Az érintettek gyanúját erősíthette, hogy 2014-ben, a legutóbbi EP-választást megelőzően a párt 11 nappal később, április 18-án adott le mintegy 38 ezer aláírást a szervezetnek, a párt listáját pedig 2014. április 19-én vették nyilvántartásba.
Az ívek leadásakor egyébként Jakab Péter, a párt szóvivője reményét fejezte ki, hogy a Fidesz „az ajánlások gyűjtésénél nem csalt”.
Amennyiben ilyen cselekmény a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével, haszonszerzési céllal vagy jelentős érdeksérelmet okozva történik, felmerülhet a személyes adattal visszaélés vétsége
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hozzátette: ha az adatgyűjtési tevékenység hamis közokirat készítését eredményezheti, alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogász emlékeztetett: ez nem az első eset, hogy a Jobbik választási visszaélés gyanújába keveredett; tavaly Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér László házelnöknél a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Az EP-választás kapcsán egyébént eddig mintegy 2100 megkeresés érkezett az NVI-hez, amelyekben a beadványozók arról érdeklődtek, hogy mely pártok ajánlóívein szerepel a nevük.
A választópolgár a kézhez kapott tájékoztatás alapján az illetékes nyomozó hatóságnál tehet feljelentést, ha az adott párt ajánlóívét nem írta alá, ennek alapján büntetőeljárás keretében vizsgálják ki a jogszabálysértést
– írja a lap.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS