Kovács Zoltán a CNN-nek: Brüsszel javaslata ellenkezik Magyarország energiabiztonságával
Brüsszel javaslata az orosz energiaimportról való leválásra ellenkezik Magyarország energiabiztonságával, az elképzelést lehetetlen megoldani ilyen rövid idő alatt – hangoztatta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán, a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.
A műsorvezető felidézte: az Európai Unió 2023 végéig szabott határidőt a tagállamoknak, hogy leváljanak az orosz energiaimportról. Azt kérdezte Kovács Zoltántól, a magyar kormány tisztázta-e a terv tartalmát, kapott-e garanciákat az energiabiztonságát érintő váltáshoz. Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország a nyersolajellátás 65 százalékát, földgázellátásának 85 százalékát kapja Oroszországból.
Ezt a helyzetet az ország örökölte, ezt nem lehet felróni a kormánynak, amely az elmúlt 12 évben igyekezett kialakítani, fokozni az energiaforrások változatosságát. Magyarország az Európai Unió által kilátásba helyezett rövid idő alatt nem lesz képes más forrást találni az orosz energiahordozók helyett
– tette hozzá.
Egyszerűen sem forrás, sem kapacitás, sem más alternatív forrás nem érhető el Magyarország számára jelenleg és a közeljövőben
– emelte ki az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy kért-e felmentést Magyarország, Kovács Zoltán elmondta, hogy számítások szerint a legrövidebb idő is 3–5 év, hogy megtörténjen egy ilyen váltás, nem beszélve annak költségeiről. Mint mondta, nem láttak ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tervet, nem kaptak garanciát arra, hogy megvalósítható az átállás, és arra sem, hogy az Európai Unió és a tagállamok ehhez milyen segítséget nyújtanak.
Ha nincs konkrét terv Magyarország olaj- és a gázellátására, nem lehet az átállást megvalósítani 2023 végéig
– emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban konszenzushoz kötött a döntéshozatal, csak akkor lehet valamit kivitelezni, ha mindenki egyetért.
Nekünk is látnunk kell, hogy az mennyire kivitelezhető. Ezt a véleményünket fenntartjuk, és folyamatosan mondjuk Brüsszelnek és a tagállamoknak. Nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is gondjai vannak a tervvel
– tette hozzá Kovács Zoltán. A műsorvezető Magyarország energiaforrásait – gáz, olaj, nukleáris energia – felsorolva azt kérdezte, nem lehet-e növelni a kitermelést a várható korlátozások előtt és nem túl óvatos-e Magyarország Oroszországgal. Kovács Zoltán válaszában hangsúlyozta: ennek a kérdésnek semmi köze sincs a politikai érzelmekhez, ahhoz, hogy valami tetszik, vagy nem tetszik, a tényeket kell nézni. Mint mondta, Magyarország kontinentális ország, egyoldalú orosz energiafüggőséget örökölt a kommunizmus bukását követően. Az elmúlt harminc évben törekedett az újabb források megszerzésére, vezetékek kiépítésére, de nincsenek kikötői, ami választási lehetőséget teremtene.
Az elmúlt 12 évben igyekeztünk ilyen alternatívákat kialakítani, de nem kaptunk sok támogatást ehhez az Európai Uniótól, leszámítva a Horvátországban meglévő energiaterminált
– hangsúlyozta. Végezetül a műsorvezető arra kérdezett rá, hogy figyelmeztették-e Magyarországot a várható orosz támadásra. Erre Kovács Zoltán határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, az ország ugyanazokat az értesítéseket és titkosszolgálati jelentéseket kapta, és egy időben a többi NATO-tagállammal.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
