Pesti Srácok

Kovács Zoltán darabokra szedte a brüsszeli kettős mércét

Kovács Zoltán darabokra szedte a brüsszeli kettős mércét

Kovács Zoltán közösségi oldalán világított rá az Európai Unió elképesztően felháborító kettős mércéjére, nevezetesen, hogy míg Magyarország büntetést kap, ha megvédi a határait, addig ha más tagállam teszi ugyanezt, azt Brüsszel valahogy mégis indokoltnak látja.

Amint arra bejegyzésében a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár rávilágított, a magyar kormányt évek óta bírálják az illegális migrációval kapcsolatos kemény álláspontja miatt, valamint azért, mert folyamatosan hangsúlyozzuk az európai külső határok védelmének fontosságát.

– tette fel a kérdést az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy az illegális migráció megfékezése érdekében Németország szeptember 16-tól szigorítja az ellenőrzéseket a szárazföldi határain, aminek célja az ország védelme a biztonsági kockázatoktól, valamint a közrend fenntartása.

PestiSracok facebook image

Kovács Zoltán szerint tisztáznunk kell: ez nem csak német ügy – ez schengeni kérdés. És ahogy a 2015-ös migrációs válság óta mondjuk, ha az Európai Unió nem tudja biztosítani külső határait, akkor a schengeni térségen belüli szabad mozgás nem tartható fenn. Németország új megközelítésével úgy tűnik, hogy régóta hangoztatott figyelmeztetéseink tagadhatatlan valósággá váltak.

– jelentette ki Kovács, hozzátéve, hogy ennek ellenére Brüsszelben még mindig kettős mércét alkalmaznak a határvédelmi erőfeszítéseinkkel szemben. Míg Magyarországot megbírságolják és kritizálják a határai védelméért, addig mások, például Németország, nem szembesülnek ilyen visszásságokkal, amikor hasonló intézkedéseket vezetnek be.

– írta bejegyzésében. Az államtitkár hozzátette, hogy ráadásul Magyarország mintegy kétmilliárd eurót költött az EU külső határainak védelmére, és mindezt az Európai Unió pénzügyi támogatása nélkül tettük. Az, hogy ezt a terhet egyedül kell viselnünk, miközben más tagállamok hozzájárulás nélkül részesülnek erőfeszítéseinkből, egyszerűen elfogadhatatlan. Elkötelezettek voltunk és maradunk nemzetbiztonságunk és egész Európa integritásának védelme mellett, de nem fogunk visszariadni attól, hogy kompenzációt kérjünk ezekért az erőfeszítésekért. És készen állunk arra, hogy jogi csatát folytassunk Brüsszellel, ha arra kerül a sor.

– szögezte le bejegyzésében Kovács Zoltán.

Forrás: Facebook; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.