A kínai elnök látogatása Magyarország súlyát bizonyítja a világpolitikában – jelentette ki Gulyás Gergely az aktuális Kormányinfón. A kancelláriaminiszter kiemelte: Hszi Csin-ping csak két fővárost látogat meg az Európai Unióban, Budapestet és Párizst. Mint megjegyezte, az európai sajtó egy része szerint ugyanakkor az helyes, hogy a kínai elnök Franciaországba látogat, míg az helytelen, hogy Magyarországra, amely egyértelműen kettős mércét jelent. Ugyanakkor megjegyezte: a kormány nem egyeztetett a kínai elnök látogatásáról az Európai Bizottsággal.
Gulyás Gergely a Kormányinfón elöljáróban arról beszélt: a NATO Ukrajna-misszió elindítását tervezi, amely a fegyverszállítások koordinációját, valamint katonák kiképzését tartalmazza. A kormány szerdai ülésén elemezte az ezzel kapcsolatos helyzetet, amely annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki a NATO terveiről. Mint a kancelláriaminiszter hozzátette, emellett a NATO 100 milliárd dollárral szándékozik segíteni Ukrajnát az elkövetkező öt évben, amely azt is jelenti, hogy a szervezet a háború elhúzódását irányozta elő. Gulyás Gergely kiemelte: a tervezethez a NATO minden tagállam részvételét várja el, ugyanakkor Magyarország mindent megtesz, hogy kimaradjon a misszióból. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta:
a magyar kormány álláspontja szerint a háborúnak nem lesz megoldása a csatatéren, ugyanakkor eddig 800 ezer áldozata van a konfliktusnak, miközben már csak kismértékben változnak a frontvonalak.
Mint kiemelte, ezek fenntartása is komoly erőfeszítésébe kerül Ukrajnának, ezért a NATO-nak minden erejével a béketárgyalások megkezdéséért kellene harcolni, hiszen alapvetően egy védelmi szövetség.
A kancelláriaminiszter kitért arra, hogy a kormány nem avatkozott be az üzemanyagárak alakulásába, ugyanakkor megkérte a kereskedőket arra, hogy áraikat a környező országok átlagához igazítsák. Ezt a kereskedők megtették, és remélhetőleg a későbbiekben is ehhez tartják majd magukat.
A kínai elnök látogatása Magyarország súlyát is mutatja a világpolitikában
A kancelláriaminiszter arról is beszélt: a kínai elnök magyarországi látogatásának fontosságát jelzi, hogy Hszi Csin-ping csak két fővárost látogat meg az Európai Unióban, Budapestet és Párizst. Mint megjegyezte, az európai sajtó egy része szerint ugyanakkor az helyes, hogy a kínai elnök Franciaországba látogat, míg az helytelen, hogy Magyarországra, amely egyértelműen kettős mércét jelent. Kiemelte:
a látogatás Magyarország súlyát bizonyítja a világpolitikában.
Gulyás Gergely kiemelte: kínai elnök utoljára 20 évvel ezelőtt látogatott Magyarországra, azóta Kína megelőzte a GDP-t tekintve az Európai Uniót. A kancelláriaminiszter kiemelte: hazánk a konnektivitásban érdekelt; érdeke, hogy minél több beruházás érkezzen Magyarországra, különösen azokon a területeken, ahol Kína csúcstechnológiát képvisel. Mint kiemelte,
a beruházások révén erősödik Magyarország, de az Európai Unió is.
Megjegyezte:
a kormány nem egyeztetett az Európai Bizottsággal a kínai elnök látogatásáról.
2024 a gazdaság újraindításának éve lesz
Gulyás Gergely arról is beszélt: a kormány szerdai ülésén áttekintette hazánk gazdasági helyzetét, amellyel kapcsolatban megállapították, hogy 2023-ban a cél a háborús infláció letörése volt, amely az idei év első három hónapját tekintve 3,6 százalékra zuhant vissza, ezt tehát sikernek lehet elkönyvelni. Hozzátette: a kormány szándékai szerint a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításásnak éve lesz, az első negyedéves adatokat látva ez a cél is tartható. Mint kifejtette, hazánk első negyedéves mutatói szerint már 0,8 százalékos a gazdasági növekedés, ezért éves szinten tartható lesz a 2,5 százalékos GDP-növekedés. Úgy vélte,
a 2025-ös évben az előirányzott 4,1 százalékos gazdasági növekedés is tartható lesz.
Az orosz fél részvétele nélkül nem sok értelme lesz a békecsúcsnak
Újságírói kérdésre Gulyás Gergely kitért Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor telefonos egyeztetésére, amelynek során az ukrán elnök a svájci békecsúcsra hívta meg a magyar kormányfőt. Mint a kancelláriaminiszter elmondta, általánosságban minden meghívást érdemes megfontolni, amely a békét hozhatja el, ugyanakkor kevés értelme van egy olyan békecsúcsnak, amelyen a háborúzó felek képviselői nem jelennek meg. Kiemelte: természetesen Orbán Viktor megfontolja a részvételt a békecsúcson, ugyanakkor érdemi előrelépésre nem lehet számítani akkor, ha az Ukrajnát megtámadó orosz fél nem jelenik meg, hiszen így sem fegyverszünetet, sem a béketárgyalások megkezdését nem lehet elérni. Kitért arra is: az EP-választásokig nem lát esélyt arra, hogy létrejöjjön a Zelenszkij–Orbán csúcstalálkozó.
Már meghaladja a 83 milliárd forintot a csok plusz kölcsönkérelmek összege
A már befogadott csok plusz kölcsönkérelmek összege meghaladja a 83 milliárd forintot – közölte a kormányszóvivő a csütörtöki Kormányinfón Budapesten. Vitályos Eszter elmondta: több mint 3100 család érdeklődött már a termék iránt, és az egy igénylőre jutó átlagos kölcsönösszeg 26 millió forint.
Ez az összeg majdnem kétszerese a korábbi csoknak, amelyben hárommillió forint vissza nem térítendő és tízmillió forint kamattámogatott kölcsönt vettek igénybe a családok
– tette hozzá. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint március végéig több mint 1400 házaspárnak ítéltek meg csok plusz hitelt, összesen több mint 35 milliárd forint értékben.
Vezetőkép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS