Gulyás Gergely a Kormányinfón: az a legaggasztóbb kérdés, kinek és mit ígért a "dollárbaloldal" a támogatásért (VISSZANÉZHETŐ)

A Fidesz-frakció kezdeményezésére nemzeti konzultáció indul az uniós szankciós politikáról – erről döntött többek között csütörtökön a kormány a szerdai ülésén. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a döntés kapcsán a Kormányinfón arról beszélt: Európa egyedülállóan nehéz helyzetbe került az elhibázott uniós szankciós politikának köszönhetően, a megnőtt energiaárak pedig a családokat és a vállalkozókat is súlyosan érintik. Gulyás Gergely hozzátette: Brüsszel különböző ígéretekkel fogadtatta el a szankciókat a tagországokkal; elsőként is, hogy a szankciók jobban fognak fájni Oroszországnak, másodsorban, hogy a szankciók közelebb hozzák a háború végét. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: mindkét ígéretnek éppen az ellenkezője teljesedett be; az energiaárak, az infláció súlyosan érinti egész Európát, miközben Oroszország az elmúlt 30 évben nem keresett annyit a gáz értékesítésén, mint most.

Nem tartotta be a hozzá fűzött reményeket a szankciós politika, erről kérdezik az emberek véleményét

Gulyás Gergely kiemelte: a magyar kormány Európában elsőként kéri ki az emberek véleményét az uniós szankciós politikáról, amelyre várhatóan október közepén kerül majd sor. Újságírói kérdésre kiemelte: könnyen belátható, hogy Oroszország legnagyobb bevételei az elmúlt években az energiahordozók értékesítéséből származnak, és ha jelenleg tízszer annyiért tud eladni feleannyi gázt, még akkor is ötszörös pénzt keres. Hozzátette: az emelkedő energiaárak nem roppantották meg az orosz gazdaságot, hanem éppen segítették a háború tovább folyását.

Hosszabb lesz a téli szünet

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormány döntése értelmében energiatakarékossági megfontolásból idén hosszabb lesz a téli szünet, amely december 22-én kezdődik és január 8-án végződik majd. Hozzátette: a hosszabbodást az őszi szünet rovására állapították meg. Kiemelte: ezzel párhuzamosan, szintén energiatakarékossági megfontolásból kormányzati igazgatási szünetet is elrendeltek. Újságírói kérdésre Gulyás Gergely elmondta: a minisztériumok elrendelték a 18 fokos maximális hőmérséklet betartását, ugyanakkor a kormány nem gondolkodik négynapos oktatási- vagy munkahét bevezetésén.

Jövőre már segítségre fognak szorulni az önkormányzatok

Gulyás Gergely arról is szólt, hogy a Pénzügyminisztériumnak pontos rálátása van az önkormányzatok nehéz helyzetére. A kormányülésen megállapították, hogy a növekvő energiaárakat idén még tudják kezelni a települések, de jövőre nagy valószínűséggel segítségre fognak szorulni. A kancelláriaminiszter kiemelte, hogy külön fognak tárgyalni a bajba jutott önkormányzatokkal.

Németországban egy tanár nem is sztrájkolhat

– reagált újságírói kérdésre Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a kormány is indokoltnak tartja a pedagógusok béremelését; nem a jó szándék hiányzik, az elmúlt időszak gazdasági folyamatai ugyanakkor ezt megakadályozzák. Úgy fogalmazott: csak fejet hajthatunk a pedagógusok magatartása előtt, akik a szakszervezetek nyomása ellenére az országgal szolidárisak. A kancelláriaminiszter példaként említette, hogy az államháztartást jelenleg háztartásonként havi 180 ezer forint megfizetése terheli, hogy a rezsiköltségek ne szálljanak el az elhibázott szankciós politika miatt; ezért is késik a pedagógusok béremelése. Gulyás Gergely kiemelte: a pedagógusok jövő év január 1-jétől 10 százalékos béremelést kapnak. A kormány szándéka, hogy összhangban az unió elvárásaival, de uniós források bevonásával emelje fel a béreket, amelynek célja, hogy 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékát elérjék a pedagógusbérek. A kancelláriaminiszter kiemelte: a probléma abból adódik, hogy

Megjegyezte: az uniós béremelési szándék helyes, azonban a megvalósításban további egyeztetésekre lesz szükség.

Az a legaggasztóbb kérdés, kinek és mit ígért a baloldal a támogatásért

Újságírói kérdésre a kancelláriaminiszter kijelentette: az országgyűlési választások alkalmával közel kétmilliárd forinthoz is juthatott külföldi finanszírozásból a magyar baloldal, amely példátlan botrány a rendszerváltozás óta.

– hangsúlyozta Gulyás Gergely, megjegyezve: sokkal nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a baloldali pártok mit ígértek cserébe az óriási támogatásért, és egyáltalán kinek is tettek ígéreteket. Szintén újságírói kérdésre megjegyezte: a Demokratikus Koalíció által létrehozott árnyékkormány is azt jelzi, hogy valójában Gyurcsány Ferenc szabja meg, kiből mi lehet a baloldalon. Gulyás Gergely úgy vélte, a baloldalnak szembe kellene néznie azzal 13 évvel Gyurcsány dicstelen kormányzása után, hogy még mindig őt tudják csak ajánlani a magyar választóknak. Mint ugyanakkor megjegyezte, feltehetően kellene, hogy büntetőjogi következménye legyen a külföldről finanszírozott kampánynak, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ugyanakkor még nem ült össze, hiába javasolta ezt a Fidesz-frakció, mivel azt a bizottság jobbikos elnöke egyelőre nem hívta össze.

Az Európai Néppárt az egyik legnagyobb vesztese az olasz választásoknak

Az olasz választásokkal kapcsolatban Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány mozgásterét is kétségkívül növelte a jobboldal előretörése Olaszországban, különösen azért, mert a nagyobbik kormánypárt hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindhárom nagy győztes jobboldali párttal, illetve azok vezetőivel. A kancelláriaminiszter ugyanakkor kiemelte: európai szinten inkább arra fontos kitérni, hogy ennek a választásnak az Európai Néppárt lett a legnagyobb vesztese, ugyanis Bécstől nyugatra nincs néppárti kormány Európában. Mint megjegyezte, Ursula von der Leyennek magyarázkodnia kellene amiatt, hogy uniós tisztviselőként beleszólt az olasz választásokba azzal, hogy minősítette az induló pártokat és fenyegetést intézett az olasz néphez, hogy országuk Magyarország és Lengyelország sorsára juthat.

Videó: Facebook; Vezetőkép: MTI/Máthé Zoltán