Udvardy György veszprémi érsek Csíksomlyón: A kereszt egyszerre győzelmi zászló is, amit harcos gondossággal hordozunk (képgalériával frissítve)

A koronavírus-járvány enyhülésével két éve először korlátozások nélkül vehetnek részt a zarándokok a csíksomlyói búcsún. Az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményének során közel ötszáz éve vesznek részt a vándorok. A búcsú idén különösen fontos dátumra esett, hiszen egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek. A búcsú mottója idén a ferences rend jelmondata: Pax et bonum! – Béke és jóság!

Pax et bonum: Béke és jóság! A ferencesek köszöntése az idei fogadalmi búcsú mottója, s ezekkel a szavakkal köszöntötte a zarándokokat a házigazda, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány elöljárója. Urbán Erik OFM külön köszöntötte a Kárpátaljáról érkező zarándokcsoportot. Mint mondta, jel értéke van annak, hogy a kárpátaljai magyarok is ott vannak a legendás hegynyeregben.

Kovács Gergely, a gyulafehérvári egyházmegye érseke, miután köszöntötte a híveket, a béke jelentőségére hívta fel a figyelmet. Közös imádságot kért Európa és a világ békéjéért, kérve egyúttal Szűz Mária, a béke királynője közbenjárását az ukrajnai háborútól szenvedőkért és a megbékélésért.

Udvardy György veszprémi érsek, a szentmise főcelebránsa és szónoka bejelentette: „ezt a szentmisét népünkért és nemzetünkért” ajánlja fel.

Az ünnepi szentmise tanító részében azt az evangéliumi szakaszt olvassák fel, amelyben az Úr angyala hírül adja Máriának, hogy a Szentlélektől gyermeket fogan, akit Jézusnak fognak nevezni. Előzőleg a pünkösdi jelenet hangzott el a szentleckében, amelynek során az apostolokra lángnyelvek formájában leszállt a Szentlélek. A szentmise homíliáját Udvardy György érsek mondta el.

Isten a húsvéti ünneptől pünkösdig vezetett minket. Isten, aki nélkül az ember elszakítja magát az élettől és rossz döntéseket hoz, vezette be szentbeszédét a hegynyeregben Udvardy György. Az érsek arra kért, ne a tömeg szerint gondolkodó emberek legyünk, hanem a keresztségben elnyert méltóságban akarjuk élni életünket, felelősséget vállalva egymásért, nemzetünkért, kereszténységünkért, kultúránkért és közös jövőnkért.

A keresztségben nyerjük el azt az indentitást, amik valójában vagyunk, abban ismerjük fel értékeinket és szolgálatunkat, mondta. Ez segít értékként tekinteni a magyar nemzethez tartozásunkat is.

Ahogyan mi ismerjük az Istent, úgy egyetlen más nép sem”, fogalmazott Udvardy György,
majd emlékeztetett: Isten akarata az, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson.

Békevágyunk közel van a hitünkhöz, a béke a világ végső jövője, de a békét a Krisztushoz való megtérés adja. Bár a béke Isten ajándéka, a békét teremteni kell – mutatott rá a szónok. Elismerte ennek nehézségét egyéni és nemzeti szinten, majd rámutatott: sokféle erő fellép a béke és a béketeremtő ember ellen. De mindig meg kell tenni az első lépést, figyelmeztetett.

Hogyan munkálhatjuk a békét? – tette fel a kérdést, majd válaszában az érsek arra tért ki, a felebarát iránti szeretet arra ösztönöz, hogy küzdjünk a jóért, a jót akarjuk a másik embernek, s ahogy minket megillet a jó, úgy természetesnek kell vennünk, hogy meg kell küzdenünk érte és a békéért.

Az evangélium radikalitásának követésére hívott fel, akkor is, ha azért megszól a világ. Az elismerés utáni vágy kevés, a béketeremtés vágya azonban előre mutat és jövőt teremt egyén és közösség számára egyaránt, mondta Udvardy György érsek.

Mindebben azoknak kell elöljárniuk, akik ismerik Jézus Krisztust és megkapták ajándékát, a Szentlelket. Az ideológiák által vezért társadalomban nekünk kell éltetnünk a közösségeinket és reményt adni, intett.

Udvardy György hangsúlyozta, béke és a jóság kívánása megköveteli a radikális döntést jó és rossz között. Ferenc pápa nyomán arról beszélt, szükség van küzdelemre, éberségre, a megkülönböztetés képességére. Óvott az önelégült vakságtól és a lelki korrupciótól, mert azok gyengítik a végső ítélet valóságát.

Igen, küzdeni kell a jóért! – húzta alá a veszprémi érsek, majd a szeretet cselekedeteinek gyakorlására és a szentségekhez való járulásra hívta az őt hallgatókat. Aki szeretet nélkül éli az életét, eleve elvesztette a küzdelmet, fogalmazott.

A kereszt egyszerre győzelmi zászló is, amit harcos gondossággal hordozunk. A kereszt nem kerülhető meg, de számunkra ez Isten ereje és gyöngédsége, mondta.

Szólt arról is: kérni kell a Szentlélek megkülönböztető ajándékát. Ne áltassuk magunkat, figyelmeztetett, mert minden bűnnek és minden mulasztásnak van következménye. Aki átfogó vízió nélkül él, úgy is fogja végezni, de a mi reménységünk az üdvösségre szól, tette hozzá. Majd Pál apostol szavaival bátorította a fogadalmi búcsúra összegyűlt tömeget.

A jóakarat megnyilvánulására, a jóság művelésére hívott, hozzátéve: különös felelősséggel tartozunk a ránk bízottakra. Vállaljuk hát fel a béke esdését és a béke munkálását otthon is, legyünk békességszerző, jóakaratú emberek, hogy a világnak legyen jövője és reménye, kérte. Őseink hite, ragaszkodása is megjelenik mai közös ünneplésünkben, mondta Udvardy György, aki hangsúlyozta a magyarság Mária-tiszteletének mélységét. Mint mondta, tanulni akarjuk tőle, hogyan élte mindennapjait a Szentlélekben, hogyan fedezte fel benne az isteni új rendet, újjáteremtést, a békét, a jóságot.

Ebben a bizalomban vagyunk itt mi is – mutatott rá beszéde végén, hozzáfűzve, a zarándok vállalja zarándoklata tisztító erejét, így fohászkodik családjáért, népéért, nemzetéért.

A szentbeszédet követően felhangzik a népének: „Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!”

Fotó, forrás: Mandiner, képernyőkép, galéria:  MTI/Veres Nándor