Ma kezdetét veszi Olaszországban a köztársaságielnök-választás. A magyarországihoz hasonló rendszer szerint a köztársasági elnököt a parlament választja meg. Az első három szavazás során a szavazatok kétharmadának megszerzésére van szükség, a negyedik naptól kezdődően az abszolút többség is elegendő a köztársasági elnök megválasztásához.
Az államfő formálisan megvétózhat olyan törvényjavaslatot, amelyet a parlament már jóváhagyott. Az egyik legfontosabb szerepe a miniszterelnök kinevezése, hiszen az olaszok nem szavazhatnak közvetlenül a miniszterelnök személyére, hanem a politikai pártok jelölik őket
– értékelte a pozíció szerepét a Magyar Nemzetnek Francesco Giubilei, a Fondazione Tatarella olasz konzervatív alapítvány elnöke, valamint a Nazione Futura agytröszt alapítója. Kiemelte, hogy a számok alapján a jobbközépnek több szavazati lehetősége van, mivel az olasz tartományok kétharmadának képviselői a jobboldalról kerültek ki. Ehhez azonban mindenképpen szükségesek a balközép és az Öt Csillag Mozgalom voksai is, mert a jobbközép szavazatai önmagukban nem elegendők. Úgy vélte, pontosan ez az oka az elmúlt napokban és hetekben zajló tárgyalásoknak, taktikázásoknak.
Fontos azt is tudni, hogy titkos szavazás lesz; bármi megtörténhet, még az is, hogy egyes képviselők nem a saját politikai csoportjuk által kiválasztott jelöltre adják le a voksukat
– tette hozzá a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi éveket az jellemezte, hogy olyan személyeket választottak meg, akikre a legkevésbé sem lehetett számítani. Mint mondta, Sergio Mattarella esetében is így volt ez, de Giorgio Napolitano sem volt a legesélyesebb jelöltek között.
A Demokrata Párt – vagy legalábbis túlnyomó része – támogatja a jelenlegi miniszterelnök, Mario Draghi (képünkön) jelölését, ez azonban felveti a kérdést, hogy ki foglalná el a megüresedett minisztertanácsi elnöki székét? Ráadásul a pártokban van egyfajta félelem is a személye miatt, hiszen széles körű nemzetközi tapasztalatnak és nagy tekintélynek örvendő személy, akire nehezen tudnak majd hatást gyakorolni
– vetette fel. Korábban a volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi is bejelentkezett az elnöki posztra, és felsorakozott mögötte a bevándorlásellenes Matteo Salvini és Giorgia Meloni is, ám a baloldal megvétózta a nyolcvanöt esztendős veterán politikust. Szombaton aztán a jobbközép Hajrá, Olaszország! elnöke vissza is vonta jelölését. Közleményben hangsúlyozta, hogy a jobbközép koalíció olyan közös jelöltet fog állítani, aki méltó államfő lehet és a parlament többségének támogatására számíthat.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino
Facebook
Twitter
YouTube
RSS