A kubai forradalom vége? – Meghalt Fidel Castro

Életének kilencvenedik évében Havannában elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom „atyja”. A halálhírt fivére, Raúl Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át az ország vezetését bátyjától.

„A kubai forradalom főparancsnoka éjszaka 22.29 órakor halt meg” – jelentette be remegő hangon Raúl Castro a National állami tévében. Azt mondta, hogy bátyját, akaratának megfelelően helyi idő szerint szombat reggel elhamvasztják. A temetés időpontja egyelőre nem ismert.

A hírügynökségek egymástól eltérően számoltak be arról, hogy Castro hány éves volt. A zavart az okozta, hogy 1927. augusztus 13-án született ugyan, de születési évét később 1926-ra változtatta, hogy előbb vegyék fel a gimnáziumba, és Kubában hivatalosan az utóbbi dátumot használták.

Fidel Castro 2008-ban adta át az ország vezetését öccsének, a most 85 éves Raúlnak. Az utóbbi években egyre ritkábban jelent meg a nyilvánosság előtt, ezért időről időre találgatások kaptak lábra egészségi állapotáról. Az idén kétszer, először áprilisban, majd augusztus közepén, a kilencvenediknek tekintett születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken lehetett őt látni. Az utóbbi alkalommal öccsével és Nicolas Maduro venezuelai államfővel együtt a havannai Karl Marx Színházban gyermekszínjátszók gálaműsorán vett részt. A kubai televízióban bemutatott felvételeken látni lehetett, ahogy a mintegy ötezer meghívott vendég Castro nevét skandálta. Castro hosszú levélben köszönte meg Kuba népének születésnapi köszöntését, a tisztelgő üdvözleteket, de nem mulasztotta el, hogy ismét bírálja Barack Obamát, az Egyesült Államok elnökét, egyebek között azért, mert amikor májusban Hirosimában járt, nem kért bocsánatot a szigetországra a második világháború végén ledobott amerikai atombombákért.

Ő már nem tudott megbékélni az USA-val

Bár a „Comandante” (parancsnok) születésének kerek évfordulójára hónapok óta rendezvények sorával készültek országszerte, politikai öröksége igencsak megkopott. Nem kevés kubai bírálta Castrót, mert korlátozta személyi szabadságukat, és szovjet mintára parancsutasításos gazdaságot épített ki, míg mások hálásak neki azért, hogy megszabadította az országot az amerikai uralom alól, és mindenki számára elérhetővé tette az egészségügyi ellátást és az oktatást.

A 47 éves uralma alatt tíz amerikai elnökkel dacoló, a kubai hírszerzés szerint több mint hatszáz – Washington és más ellenséges hatalmak által irányított – gyilkossági kísérletet túlélő Castro számára minden bizonnyal a leginkább szíven ütő változás hazája életében az volt, hogy az Egyesült Államok hivatalosan többé nem esküdt ellensége az országnak. A drámai fordulat öccsének, a hatalmat 2008-ban átvevő Raúl Castrónak a munkásságához köthető. Ezzel kapcsolatban azonban a kommunista kubai állam megalapítója nem rejtette véka alá kétségeit.

MTI