Kutatás bizonyítja: Gyuri bá sameszai megszállták a strasbourgi bíróságot

Egy kutatás szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán minden ötödik bíró Soros György zsoldjában áll. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem nagyon van olyan strasbourgi per, amelybe a spekuláns legalább egy samesza révén ne szólhatna bele, ne befolyásolhatná azt a neki tetsző irányba. Az elfogultság miatt valamennyi olyan ítélet megkérdőjelezhetővé válik, amelyhez ilyen, Soros-pórázon lévő figuráknak közük van/volt. Nem meglepő: a strasbourgi ítéletek jelentős része a magukat a mesterséges népvándoroltatástól megvédeni próbáló nemzetállamok ellenállását próbálja letörni, Gyuri bá elvárásai szerint. A botrányos kártérítések miatt euro milliárdok sorsa a tét.

Mint a haladó sajtóból tudjuk, Soros-hálózat és Soros-terv nincs, nem létezik, csupán egy jóságos filantróp, aki összes vagyonát a rászorulóknak adja, s közben galambokat etet, „menekülteket” gyámolít. Egy nemrégiben közzétett kutatás viszont kissé más megvilágításba helyezi ezt a kivételes embert, hazánk dicső szülöttét. E kutatás, melyet a Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ (European Centre for Law and Justice, ECLJ) tett közzé, megállapította:

• a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009 óta hivatalt betöltött száz bírája közül huszonketten bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban álltak Gyuri bácsi által futtatott szervezetekkel. Ez a hét, a kutatásban konkrétan megnevezett szervezet az 1980-as évek közepe óta óriási pénzeket akasztott le a Nyílt Társadalom Alapítványtól, amelybe Soros több mint 30 milliárd dollárt tolt bele. A huszonkét, Soros által patronált strasbourgi bíró között találjuk a magyar Sajó Andrást, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánját.

Az ECJL kutatásaiból egy olyan spekuláns milliárdos képe rajzolódik ki, aki a jóságos filantróp álcája mögött jól kifundált módon főleg olyan országokban támogat célcsoportokat, ahonnan aztán a befektetett pénzét visszaszerezheti. A strasbourgi „emberi jogi” bíróság tagjainak befolyásolásával, gyeplőn tartásával geostratégiai érdekeit érvényesíti. Hiszen az EJEB gyakorlatilag állam az államok feje felett. Az elmúlt évtizedben a következő országokból kerültek a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által támogatott bírák Strasbourgba:

• Bosznia-Hercegovina,
• Albánia,
• Bulgária,
• Horvátország,
• Magyarország,
• Lettország,
• Románia.

Vagyis a migráció és a kontinentális biztonságpolitika szempontjából kulcsfontosságú kelet-közép-európai és balkáni térségből érkező bírók révén akarja Soros – döntő módon – befolyásolni Európa jövőjét, a káosz irányába. Láthatóan: sikerrel.

Apró, de jellemző adalék: a tanulmány szerint a tagállamok számos esetben olyan bírót küldtek Strasbourgba, akik Franciaországban a kezdő bírákra meghatározott követelményeknek sem feleltek meg, esetleg életükben nem jártak még tárgyalóteremben.

Legalább minden ötödik strasbourgi bíró Soros pórázán lóg (Forrás: aftonbladet.no)

Megbízható elvtársak

Az ECLJ összesítése szerint 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került a bíróság terítékére, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben azok a bírák is ítélkeztek, akik közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val. Például az OSF-pénzekből bőségesen részesülő International Commission of Jurists (ICJ) nevű szervezetnél öt strasbourgi bíró is szerepet vállalt. Az ICJ 2017-ben és 2018-ban összesen 1,9 millió dollárt kapott Soroséktól, és a szervezet jelenlegi főtitkára, az iráni hátterű Saman Zia-Zarifi 2000-től a szintén Soros-háló által finanszírozott Human Rights Watch Ázsia-divíziójának igazgatóhelyettesi pozícióját tölthette be. A nemzetközi szinten még ismertebb Amnesty International-lel három EJEB-bíró működött együtt.

Mindez világosan jelzi a migráció kapcsán tapasztalható jelentős gazdasági befolyást (is) a strasbourgi bírói testületben. A kutatás fölidézte: például idén júliusban a strasbourgi bíróság elmarasztalta a francia államot, amiért nem fizetett segélyt öt, fedél nélkül élő afgán, orosz, iráni és grúz „menekültnek”, ezzel úgymond megsértve a nemzetközi egyezményben foglalt kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. Ilyen és hasonló ügyekkel tehát még olyan, amúgy migránspátyolgató államokra is nyomást lehet gyakorolni, mint a francia, amelynek elnöke néhány éve megkísérelte egymásnak ugrasztani a migránskérdésben egységes visegrádi négyek szövetségét. A kutatás szerint az ilyen üzenetű (Strasbourgban évente akár százával születő) döntésekkel akarják Strasbourgból nyomás alatt tartani, átalakítani a nemzetállamok közpolitikáját, szakmai döntéseit a tömeges népvándoroltatás terén (is).

Sorosék tisztában vannak az EJEB ítéleteinek súlyával és politikai jelentőségével az Európai Unióban (noha a strasbourgi testület szervezetileg független az uniótól). Ez a szemléletmód és gyakorlat – a korrupciós gyanút is okkal fölvető egyértelmű nyomásgyakorlás EJEB-döntéseken keresztül – fokozottan érvényesült az elmúlt esztendők migrációs vitáinál is. Ezek közül is kiemelkedik annak a két bangladesinek az esete, akik miatt az EJEB elmarasztalta Magyarországot, és kártérítésre kötelezett minket, amiért a tranzitzónában nem megfelelő ódon jártunk el velük. A két érintett, Ilias és Ahmed jogi képviseletét természetesen a Soros-nyúlvány Magyar Helsinki Bizottság látta el…

A Soroshoz köthető, elfogult bírák nyilvánvalóan érdekeltek lehettek abban, hogy a korábbi kenyéradójukhoz kapcsolódó szervezetek panaszai eredményesek legyenek, a tagállamok jelentős kártérítést fizessenek, amelyekből a Soros-szervezetek jelentős hasznot húztak. Az EJEB elnöke még nem reagált a rendkívül súlyos vádakra.

Sajó András is a CEU-ról pottyant, természetesen (Forrás: Youtube)

A bűnözők pártján

A Soros által kézből etetett, legkevesebb huszonkét strasbourgi bíró egyike tehát az a Sajó András, aki a budapesti Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) alapító dékánja volt, továbbá a Soros-féle New York-i Open Society Justice Initiative szervezetében is vezető szerepet vállalt. 2008 és 2017 között volt a az EJEB bírája, s ez idő alatt számos vérlázító strasbourgi ítéletből vette ki a részét. Így például a két korrupt szocialista vezető politikus, Hagyó Miklós és Hunvald György ügyéből. Ők azért perelték be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat. Sajó Andrásnak köszönhetően aztán sok millió forintos kártérítést kaphattak – a magyar adófizetők pénzéből. Sajóék pimasz döntése tehát végső soron az önök, az olvasók zsebéből vette ki a pénzt, hogy bűnözőknek adja át.

De Sajó András volt az egyik döntnök 2008-ban az elhíresült vörös csillag-perben is, melynek során kártérítésre kötelezte Magyarországot egy Vajnai Attila nevű kommunista provokátorral szemben. A magyar jogszabályok értelmében tilos önkényuralmi jelképek viselése, s a magyar hatóságok ez alapján elítélték Vajnait – ám a világtörténelem leggyilkosabb diktatúráját, az alaphangon százmillió áldozatot követelő kommunizmust mentegető strasbourgi gazemberek (köztük Sajó) fölülírták a magyar jogszabályt, és kimondták: Magyarország megsértette Vajnai „szabad véleménynyilvánításhoz” fűződő jogát, mikor elmarasztalta a kommunista provokátort.

Sajó 2015-17 között az EJEB alelnöke volt, s ekkor is többször ítélt hazánk ellen. Például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka András vagy az új egyházi törvény elfogadása miatt vallási egyesületté váló szervezetek esetében is.

• Micsoda csodás találkozások lehettek, amikor a Strasbourgban Magyarországot úgynevezett „stratégiai perekkel” támadó Helsinki Bizottság perében éppen a Helsinki Bizottság tanácsadó testületének egykori tagja, Sajó járt el az EJEB bírájaként… A végeredmény ilyenkor (is) borítékolható volt.

Korábbi elemzések rámutattak: a strasbourgi bíróság sok esetben a Helsinki vagy hozzá hasonló, álcivil Soros-szervezetek véleményét egy az egyben beemelte ítéletébe, és úgy marasztalt el nemzetállamokat. A Figyelő korábban beszámolt a Nyílt Társdalom Alapítványok egy pár évvel ezelőtti javaslatcsomagjáról, mely szerint a „civil” szervezeteknek a jelenleginél nagyobb beleszólást kell biztosítani a bírák kiválasztásában. Mintha a jelenlegi beleszólásuk mértéke nem lenne épp elég…

Sajó András kapcsán érdemes fölidézni azt a közelmúltbeli hírt is, miszerint Magyarországról őt tették bele abba a húszfős cenzor-kommandóba, amely a szélsőliberális terrorgépezetként működő Facebook tartalmi felügyeletét látja majd el.

Lomnici Zoltán: Ha egy bíró elfogult, döntése vitathatóvá válik (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Megkérdőjelezhető strasbourgi ítéletek

A strasbourgi bíróság súlyos elfogultságát fölvető botrány ügyében megkerestük idősebb Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, aki az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági elnökei hálózatának is alelnöke volt. A volt főbíró elmondta: ismeri a tanulmányt és álláspontja szerint tisztázni kell, alaposak-e a vádak. Kiemelte:

Nemcsak a nemzeti, hanem a nemzetközi bíróságokra is vonatkozik az a szabály, hogy az adott ügy elbírálásában nem vehet részt olyan bíró, aki bármely okból elfogult. Ha ez mégis megtörténik, a döntés vitathatóvá válik.

Véleménye szerint a strasbourgi bíróság egyik legfontosabb feladata, hogy a nemzeti bíróságok ítélkezésében érvényesüljön a tisztességes eljárás követelménye. Ám ez magára az EJEB-re is vonatkozik – húzta alá Lomnici. Hangsúlyozta:

Ha elfogult bíró jár el, sérül ez az elv. Strasbourg sem járhat el tisztességtelen, „unfair” módon.

Arra a kérdésünkre, ki köteles kivizsgálni a kutatásbeli állítások valóságtartalmát, a volt főbíró úgy válaszolt: első körben a bíróság, majd az Európa Tanács tisztázhatja a helyzetet.