A tudós arról mesélt egy interjúban, milyen érzéseket élt át, mikor megtudta, két kollégájával Nobel-díjat fog kapni. Krausz Ferenc első gondolata az volt, hogy hány barátja, kollégája és munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez közvetlenül vagy közvetve, írja az Origo.
Éppen laborvezetésre készült az intézetében, amikor Stockholmból hívták
– mesélte a nobelprize.org oldalon közzétett interjúban Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, akit kedden otthonában ért a hír, hogy két másik kutatóval együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A Magyar Nemzet szemléje szerint a tudós első gondolata az volt, hogy
Hány barátja, kollégája és munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez közvetlenül vagy közvetve
Hangsúlyozta, nagyon hálás nekik és a közreműködésük nélkül a kutatással, amelyeket Bécsben kezdett, majd Németországban folytatott, nem jutottak volna idáig.
Krausz nagy csodálója Karikó Katalinnak
Idén Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia. A magyar származású, ezer szállal a szülőföldjéhez kötődő fizikus az úgynevezett attoszekundumos fizika megteremtője.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
– mondta a tudós.
Ön a második magyar, aki Nobel-díjat kapott ezen a héten
– vetették fel az interjúban. Krausz Ferenc válaszában felidézte, hogy el volt ragadtatva Karikó Katalin Nobel-díjától. Hozzátette: bár sajnos még nem találkoztak személyesen, de természetesen ismeri a munkásságát, és nagy csodálója nemcsak azért, amit elért, hanem azért is, ahogy elérte.
Nehéz körülmények között akkor is folytatta kutatásait, amikor senki sem bízott benne, és soha sem adta fel, ami legalább olyan fontos üzenet, mint maga az eredmény, amit elért
– méltatta. Mint mondta, nagy örömmel néz találkozásuk elé. Krausz kifejtette, hogy számára kutatásai során az a legizgalmasabb, ha olyasmit láthat, amit korábban senki sem.
Nem hitte el
Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni
– mesélte arról a reggelről, amikor bécsi laboratóriumában 2001-ben először fedezte fel, hogy az attoszekundumos impulzus technikával képesek feltárni az elektronok mozgását. A TT svéd hírügynökség szintén telefonon érte el kedden Krausz Ferencet Németországban, ahol ünnepnap van.
A kollégáim élvezik a szabadnapjukat, de remélem, holnap találkozunk, és akkor valószínűleg kinyitunk egy üveg pezsgőt
– mondta a tudós, aki Pierre Agostini Egyesült Államokban dolgozó francia fizikussal és Anne L’Huillier Svédországban tanító, szintén francia fizikussal együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/EPA/Szilágyi Anna
Csendes Többség
2023-10-04 at 08:34
Valószínű nem ballibsik, mert nem a “merjūnk kicsik lenni” szlogen szerint élnek! Nagy gratula Nekik!
Vox populi
2023-10-04 at 08:06
Gratulálok a kitüntetettnek.Az,hogy egy-két vadbarom,kevés IQ-val fanyalog,nem érdekes.
Mindig lesznek Judások,akik eladnák a hazát,irigylik honfitársaink sikereit.
Érdekes,és kissé fura,hogy az ORF Teletexe osztrákként ünnepli Krausz urat.
Nemcsak a tótok lopnak tőlünk,hanem már az osztrákok is.
Szellemi fölényünk a Kárpát medencében vitathatatlan.
moliere
2023-10-03 at 23:17
Érdekes, ha egy német, iráni, japán, maláj, holland, olasz, török, vagy akár orosz kap Nobel-díjat, jellemzően szinte kizárólag nem a hazájában végzett tudományos munkájáért, akkor persze a hazájukban mindenki örül, és senki sem picsog, hogy miért nem otthon dolgozott, és az még véletlenül sem jut eszébe senkinek, hogy azért, mert a kormány elüldözte. Ma a világon élvonalbeli tudományos kutatást végezni csak az Egyesült államokban lehet, azon kívül az EU legnagyobb két országában, szerintem az olaszok már ehhez gyengék, talán még Britanniában, Japánban, Koreában, és természetesen Kínában. Újabban a szaúdiak is sokat ölnek ebbe, ott is kifuthat esetleg valami. De más országokban nagyon nehéz elképzelni, hogy olyan szintű kutatást tudnának finanszírozni, ami például akár Nobel-díjat érhetne. És ami a lényeg: a tudósok más tudósokkal szeretnek egy helyen lenni. Van ezeknek a tudományos központoknak emberi gravitációja is, nem pusztán anyagi. A kutatás sikere múlhat azon, (és a kutatóé) hogy ott van-e, ahol érdemes lennie. Nem kérek elnézést a szegedi polgároktól és a debreceniektől sem, pláne a belpesti nemmagyaroktól, mert csak ezek hiszik azt, hogy a tudományos világ közepei. Meg hogy itt is van elég okos ember. Ja.
Inkább abban hasonlítunk mi amerikára, hogy itt is van elég buta.
Dől a lé a kutatásba
2023-10-03 at 22:45
A Kormány 1096/2019. (III. 8.) Korm. határozata
a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kihasználtságáról és a kihasználtság növelése érdekében
szükséges intézkedésekről
A Kormány
1. egyetért a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont (a továbbiakban: ELI-ALPS) kihasználtságának növelése
érdekében szükséges intézkedésekkel;
2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy hozza létre az ELI-ALPS Bizottságot, és
gondoskodjon arról, hogy a Bizottság elkészítse az ELI-ALPS ötéves tudományos tervét a hozzárendelt szükséges
infrastruktúra-fejlesztésekkel és az új szervezeti struktúra kialakításával;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. május 15.
3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy felügyelje az ELI-ALPS Bizottság által
meghatározott ötéves tudományos terv végrehajtását, beleértve az abban javasolt infrastruktúra-fejlesztési
beruházásokat;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: folyamatos
4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával készítsen
előterjesztést az ELI-ALPS ötéves kutatási tervének megvalósítása érdekében a szükséges költségvetési forrás
biztosításáról és annak ütemezéséről;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: a 2. pont szerinti feladat teljesülését követően azonnal
5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az ELI-ALPS keretein belül létrejött kutatási
eredmények hasznosítása érdekében, indítsa el a Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ (Centre for Molecular
Fingerprinting) pilot projektet, összhangban a Horizon Europe és a Digital Europe program prioritásaival;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. december 31.
6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az 5. pont szerint elindított pilot projekt megvalósítása érdekében
– az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – gondoskodjon a 2019. évben
2 694 166 510 forint, a 2020–2024. évben összesen 17 944 649 743 forint biztosításáról a 2019–2024. évi központi
költségvetés XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében;
Felelős: pénzügyminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében
7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli
miniszter bevonásával gondoskodjon az ELI-ALPS keretein belül az 5. pont szerinti pilot projekt megvalósításához
szükséges ingatlan biztosításáról;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal
8. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a kihasználtság növelése érdekében – az ELI-ALPS
létesítményét felhasználóként igénybe véve – indítsa el a nukleáris hulladék kezelése projektet;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. december 31.
9. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 8. pont szerint elindított projekt érdekében – az innovációért és technológiáért
felelős miniszter bevonásával – gondoskodjon a 2019. évben 570 000 000 forint, a 2020. évben 1 465 000 000 forint
és a 2021. évben 1 450 000 000 forint biztosításáról a Szegedi Tudományegyetem részére;
Felelős: pénzügyminiszter
innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében
970 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 37. szám
10. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – az európai
kutatási infrastruktúrákért felelős konzorcium (a továbbiakban: ERIC) közösségi jogi keretéről szóló 723/2009/EK
rendelet alapján az ELI–ERIC nemzetközi konzorciumban való magyar részvételhez szükséges lépéseket megtegye,
beleértve a szükséges pénzügyi kötelezettségvállalás előkészítését és biztosítását.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos
Orientál
2023-10-03 at 20:58
Gratulálok a munkája által elnyert elismeréshez.
apro_marosan_petergabor
2023-10-03 at 20:36
Gratulálok a két kiváló tudósnak. Ez a magyar oktatást is dícséri…
Nekem (bár a COVID-ban mindenki érdekelt) szakmám miatt az attoszekundumos kutatás áll közelebb, nagyszerű, hogy “belelátunk” az atomok beljsejébe , ilyen módon, s ellenőrízhetjünk elgondolásaink helyességét.
Sajnálom a fanyalgókat, akik megint csak öklendezni képesek – alaptalanul.
Karikó és Krausz is folyamatosan ápolja a kapcsolatait hazájával, a Krausz (MTA külső tag) vezette intézmény 20 milliárd HUF-ot kapott a Magyar Államtól (akkor még nem volt Nobel díja)…
Úgy, hogy ezek elmehetnek a sóhivatalba(ahóvá valók) öklendezni…
Paphalmy Gyorgy
2023-10-03 at 20:19
Szívből gratulálunk Krausz Ferencnek ! Bravó 👍👍👍🇨🇦Bol Büszkék lehetünk mindannyian erre a Nobel díjra !!!!!