A hidrogén lehet a jövő egyik jelentős energiahordozója, a magyar iparnak időben fel kell készülnie a technológiai változásokra – mondta az energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség nemzetközi konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Lantos Csaba hangsúlyozta: a kormány célja Magyarország energiaszuverenitásának erősítése, amennyire lehet, itt kell előállítani a felhasznált energiát.
Az ország elkötelezett a nukleáris technológia és a megújuló energiaforrások mellett
– jelezte. A miniszter úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban “napenergia-forradalom” zajlott Magyarországon, tavaly év végére 5600 megawattnyi napelem állt üzembe. A zöld hidrogén előállításánál fontos kérdésnek nevezte annak költségeit, valamint tárolásának lehetőségeit. Ez a terület a kutatás-fejlesztés fázisában jár, de készülni kell az új technológiák hazai alkalmazására – emelte ki Lantos Csaba.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bús Csaba
Facebook hozzászólás
Nézzük_magát_a_dolgot
2024-01-19 at 08:28
Ez a hidrogénezés egyelőre a veszett fejsze nyelének megmentésére emlékeztet, a zöldítés súlyos problémáinak nagyon költséges megoldási lehetősége. A sok-sok “ingyen” (annyira ingyen ez a pénz, hogy más ágazatokban megtermelt haszon vagy lakossági adó újraelosztásából származik, és ebbe a feneketlen kútba kell szórnunk…) pénzzel támogatva létrehozott naperőművek által kedvező évszakok kedvező óráiban megtermelt elektromos energiát nem tudjuk a fejünk tetején tárolni, ezért drága pénzen vízbontókat kell építeni. Ezek működése félelmetesen drága, mivel az energiatermelés csúcsaira kell méretezni, és naponta pár óráig működtetve éves átlagban a csúcskapacitás legfeljebb 20 %-án működnek. Tehát a beruházási költség egységnyi energiára vetítve 5-szörös, ráadásul a fenntartásnak és kezelőszemélyzetnek folyamatosan költségei vannak. A hidrogén tárolásának, kezelésének veszélyeit és költségeit most nem említem, a műszakiak majd csak megoldják valahogyan a közgazdászok és humán műveltségű döntéshozók álmait. Magyarul, többe kerül a leves, mint a hús, futunk a pénzünk után, valamennyit megmentünk belőle, de utol sohase fogjuk érni. Persze a jövőbe senki nem láthat, az is előfordulhat, hogy kifejlesztik a közvetlenül hidrogént termelő napelemeket, de ez még odébb van. Ha már napelemezünk, globálisan meg lehetne oldani, de ebben a felfordult világban, amikor a tömbösödés és befelé fordulás esztelen mértéket kezd elérni, nehéz megoldani. Ehhez az kellene, hogy a napelem telepek nagyjából egyenletesen legyenek elosztva a Födbolygó teljes kerületén, így a nap teljes 24 órájában valahol teljes kapacitással dübörög valamelyik tájegységen-földrészen, és minden ország villamos hálózata összekapcsolva működhessen távvezetékeken, tenger alatti kábeleken és egyenáramú betéteken keresztül. Mondjuk nálunk már az is segíthetne valamennyit, ha ilyen összeköttetések lennének a Közép-ázsiai országokkal, ahol a Nap korábbi delelése alapján a kétirányú áramkereskedelem időben széthúzhatja a napi csúcsokat.
na4
2024-01-19 at 07:36
A hidrogén? Ez megőrült. A hidrogén nem energia forrás. Ahhoz, hogy hidrogént kapjunk rengeteg energiát kell befektetni, vagyis rohadt drága. Emellett rendkívül veszélyes is. Gondoljunk csak a Hindenburg léghajó tragédiájára, a norvégiai, amerikai, dél koreai hidrogén töltőállomások robbanásaira, ill. a hidrogént szállító hajó pusztulására nemrégiben: már az első útján kigyulladt. Ezt akarja ránk nyomni? Látszik, hogy közgazdász, és soha nem dolgozott technikai, műszaki, energetikai iparban.
Orientál
2024-01-18 at 23:41
Amit a napokban kijelentett a windows-os Billi az az hogy egyre automatizáltabb termelés kora jön el. – Lehet hogy ő ezért mondta hogy a vírusok kora jön el mert az emberiség nagy részéra nem lesz nekik szükségük.
Logikus
2024-01-18 at 18:33
Nem rossz ötlet!
zatyi József
2024-01-18 at 18:07
Épp Offrgirnd témához nézek technológiákat.
A gázzal az a baj mnt mindenütt Európában : csövön jön amiket hajókázós vén faszkalapok felrobbanthatnak.
Hasonlóan hatékony a pirorízeses égetés és kevesebb káros anyagot bocsát ki a fagáz mint a benzin.
De fa sincs sok.
Mi van sok még Európában? Szén baszki az a technológia 100 éve le van állítva teljesen.
Csakhogy a szén is égethető pirorízissel és az se bocsát ki sok káros anyagot. Ez volt régen a városi gáz a 60-as évekig.400 évre elegendő szene van Európának. Addig kihal 77X sz össze buzi az EU -s marhákkal együtt.És nem kell hozni sehonnan. Ott van a lezárt bányák mélyén.
Dezső
2024-01-18 at 16:20
Hidrogén helyett inkább ammóniát kellene gyártani. Könnyebb tárolni. Aztán ha mégsem energia kell, akkor lehet még belőle műtrágya a mezőgazdaságnak, vagy robbanóanyag a hadseregnek.
rajmund 007
2024-01-18 at 15:26
A földgáznál nincs tisztább, vagy ahogy mostanában mondani kötelező, zöldebb energia.
Ha a magyar állam nem ezt preferálja, akkor ugyanolyan ideológiai gazdaságpolitikát folytat, mint Nyugat-Európa.
Béla
2024-01-18 at 15:01
A szeszélyesen működő szél- és naperőművek időszakosan keletkező többletenergiáját elektrolízissel vízből hidrogén előállítására lehetne felhasználni, amelyet később vissza lehetne alakítani elektromos árammá.
Olyan elektrolizáló rendszerekre volna szükség, amelyek megbízhatóan, gazdaságosan és ipari méretekben működnek a folyamatosan változó zöldáram kínálat ellenére.
Vóna, vóna, de nincs!
A hidrogén a ma használatos földgáznál sokkal veszélyesebb anyag. Mivel gyorsan diffundál, a tárolásnál fellépő tömítési problémák megoldása is sokkal nehezebb.
A hidrogén tiszta, molekuláris formában történő tárolása
gáz- vagy folyadékfázisban lehetséges.
A relatíve kis tárolási sűrítés nagy tárolási térfogatokhoz és ezáltal nagy
beruházási költségekhez vezet.
100bar és 20°C hőmérsékleten a hidrogéngáz sűrűsége icike-picike, körülbelül 7,8kg/m3.
A nyomásfokozás mellett a tiszta hidrogén sűrűsége cseppfolyósítással is növelhető, légköri nyomáson:
a telített cseppfolyós hidrogén sűrűsége 1bar nyomáson 70kg/m3.
A hidrogén forráspontja (-253°C 1bar nyomáson) rendkívül alacsony. ezért cseppfolyósítása jelentős energiabevitelt igényel.
Nem lehet azt mondani, hogy “Sok mindent már megoldottunk, nem volt soha ilyen jó dolgunk.”