Számos közép-európai országból számítanak fellépőkre a 2021. május 7-9-re kitűzött Regnum Festen, Északkelet-Magyarország legnagyobb szabású hagyományőrző rendezvényén. Az esemény helyszínéül Tokaj központja és Szabolcs várának környéke szolgál majd.
A Regnum Fest a középkori Magyar Királyság fénykorát kívánja élményszerűen bemutatni. Ennek jegyében számos témába vágó kulturális program, kézműves foglalkozás, könyvbemutató, előadás és kiállítás közül válogathat majd az ide látogató. A fesztivál leglátványosabb részét kétségkívül az ide sereglő többszáz hadi hagyományőrző szolgáltatja, akik a Castrum Ladislaie Haditábor keretében grandiózus hadijátékokkal, gyalogos és lovas összecsapásokkal olyan látványt fognak nyújtani, amely méltó 21. századi párja lehet a szabolcsi földváron közel egy évezred óta nem látott forgatagnak.
A Szent László Liga, mint másik jelentős programpont révén a látogatók betekintést nyerhetnek a Magyar Történelmi Íjásztársaság (MTÍT) munkásságába. Az MTÍT világszinten is kimagasló és hiánypótló feladatot látott el, az őstörténetünk szempontjából talán legfontosabb tárgy, a visszacsapó íj és a hozzá kapcsolódó felszerelési tárgyak – nyíltegezek, vagy a különböző formájú és funkciójú nyílvesszők – hiteles rekonstrukciója kapcsán. Táborukban lépésről lépésre látható lesz, hogyan készül el egy eredeti szarus íj, több izgalmas és érdekes előadás hangzik el a téma szakértőitől, valamint nem maradhat el az íjászverseny és a lovasíjász-bemutató sem. Szintén itt kerül megrendezésre a Kárpát-medencei szarus íjkészítők országos találkozója is. A Regnum Fest központi alakja Szent László, akinek évezredes Kárpát-medencei kultusza számos népet kapcsol össze. A lovagkirály Lengyelországban született, Nagyvárad szolgált temetkezési helyéül, ő csatolta Horvátországot a Magyar Királysághoz. A kun vitézzel való küzdelméről készült legszebb templomi freskóink jórészt a mai Szlovákia és Románia területén találhatóak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló rendezvény fő programpontjai eredetileg 2020 szeptemberében valósultak volna meg, ám a koronavírus második hullámának előszele nyomán a szervezők még idejében azt a felelős döntést hozták, hogy 2021 tavaszára teszik át a Regnum Fest megtartását. Ám az idei év sem maradt eseménymentesen. A Regnum Fest keretein belül teljesült a Szög Nyomában Történelmi Lovastúra, és Nédó Olda Prima- és Kölcsey-díjas hegedűművésznő koncertet tartott a tokaji Paulay Ede Színházban.
László király Szög nevű lovának nyomába lépve a Bakonyi Poroszkálók 2020. augusztus 20. és szeptember 5. között egy közel 700 kilométeres lovastúrát tettek meg. A túra Somogyvárról, a Szent László által alapított bencés apátság romjaitól indult, mely ma a Szent László Nemzeti Emlékhely részét képezi. Számos történelmi helyszín érintése mellett a lovasok eljutottak Mátraverebély-Szentkútra, ahol a nemzeti legendárium részét képező szurdokban Szög kőbe mélyedt patanyomával is találkoztak. Az út Szabolcson végződött, amely helyszín azért is különleges, mert 1092-ben itt tartotta meg Szent László azt a zsinatot, mely már a maga korában is egy nagy jelentőségű eseménynek számított, valamint ekkor és itt keletkeztek Szent László törvényei. A Szög Nyomában Történelmi Lovastúrát színvonalas napi videós bejelentkezések és folyamatos képes beszámolók formájában követhették nyomon az érdeklődők a fesztivál Facebook-oldalán. A teljes lovas expedícióról film is készül, melyet a Regnum Fest médiafelületein fognak bemutatni, még idén ősszel. (x)
Kálti Márk
2020-09-11 at 22:50
Ezt kivételesen te tudod rosszul. Maga László Gyula is elismerte, hogy egy általa megálmodott öltözetről van szó. Semmilyen régészeti lelet nem maradt fent a ruházatról.
"Lárifári"
2020-09-11 at 10:29
Így van! Az öltözéktől a fegyverzetig minden leletek alapján lett megalkotva. Megjelenésében teljesen korhű, eltérés csak az anyagában lehet.
Benedek Károly
2020-09-10 at 19:55
Géza Kékazég
2020-09-10 at 18:55
Rosszul tudod !
László Gyula történész, régész-képzőművész professzor
a leletei alapján rekonstruálta az öltözékeket.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 19:16
Ja, és egy fontos dolgot kihagytam: nagyon fejlett orvoslással, hadi sebészettel is rendelkeztünk (ez érthető is, hiszen a sebesülteket meg kellett gyógyítani, minden harcosra szükség volt). Kb. úgy kell elképzelni a helyzetet, mint amikor Kolombuszék megérkeztek az Új-Indiákba (Amerikába) – mi voltunk a kolombuszok, az indiánok meg a nyugatiak.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 19:14
Kedves Géza Kékazég! Annál az öltözéknél nem az a lényeg, ami látszik, hanem az, ami nem: az alsónemű! Míg a honfoglalás korában az egész “fejlett”, “művelt” Nyugat-Európának szó szerint kint volt a szaros segge a pendejből, addig a honfoglalók már alsógatyát hordtak, amit rendesen mostak is és váltották is. Továbbá a hadjáratokra – amelyek célja az avar(nak nevezett helyben, azaz a Kárpátmedencében maradt magyarok)tól elrabolt javak visszaszerzése volt (bizony, ez az igazság!, nem rablóhadjáratok voltak!!), vittek magukkal “instant” kaját: szárított tarhonyát, szárított marhahúst, amihez forró vizet adva kiváló tápláló kaját kaptak ‘odakint’ is. Az igazság az, hogy egy nagyon fejlett kultúrájú nép volt a honfoglalás kori magyarság. Hatalmas hadi-iparral (zabla, kengyel, nyereg, íjkészítés, szablya és nyílhegy kovácsolással, bőrművesekkel, textilgyártókkal stb.stb.stb.). Jóval fejlettebb és kulturáltabb nép volt, mint az összes nyugati együtt!!!
Géza Kékazég
2020-09-10 at 18:55
Nem tetszik a honfoglalás-kori rekonstruált öltözet. Ha jól tudom, a mongolokéról másolták. Ha nem maradt ábrázolás, kreatívabbak is lehettek volna a tervezők. Nekem jobban tetszik pl. a Hősök terén lévő szoborcsoport öltözete (tudom, az romantizált, de mégis). Vagy akár a kínai retró filmekben látható bőr vértek stb.
oshon
2020-09-10 at 17:27
Ugy is van !
Tudományos libsizmus
2020-09-10 at 17:12
Ha azt vesszük, hogy a középkorban egy szentté avatás legalább egyenértékű volt egy lezüllesztése előtti mai Nobel díjjal, akkor az Árpád ház Európa legnagyobb uralkodóháza a mai napig.