A közép-európai térségnek folyósítandó kohéziós alapot mégsem csökkentik jelentősen az új, 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésben – értesült kedden több lengyel sajtóforrás. Az egyik szerint az Európai Bizottság azután áll el a drasztikus csökkentéstől, hogy több uniós állam képviselője – például Orbán Viktor miniszerelnök is – tiltakozott az ilyen megoldás ellen.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet keretszámait. A lengyel közszolgálati rádió kedden nem hivatalos forrásaira hivatkozva arról számolt be: a brüsszeli testület aznap virradóra letett a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára (KAP) szánt alapok jelentős csökkentéséről. A kohéziós alapokat a javaslat szerint végül 10 százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat pedig 5 százalékkal csökkentik. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására így 392 milliárd eurót, a mezőgazdaságra 336 milliárd eurót szánnának a hétéves ciklusban.
Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió kedden felidézte: a kohéziós alapokat eredetileg 15 százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat pedig 17,5 százalékkal csökkentették volna a jelenlegi kerethez képest. Lengyelország és a térség többi országai is sok milliárd euróval kisebb támogatáshoz juthattak volna. Az RMF FM szerint a drasztikus csökkentéstől az Európai Bizottság azután áll el, hogy több uniós állam képviselője tiltakozott az ilyen megoldás ellen, mindenekelőtt Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint – a mezőgazdasági források esetében – Emmanuel Macron francia elnök. A politikusok a lengyel rádió szerint jelezték, hogy a költségvetést megvétózhatják. Az RMF FM tudósítója szerint a kohéziós és a mezőgazdasági alapok helyett kevesebb pénz jut majd a tudományos kutatások és az innovációk támogatására.
A kohéziós alapot továbbá is mindenekelőtt a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz kötik, ami a közép-európai országoknak kedvez, nem pedig más, szociális jellegű mutatókhoz, mint például a munkanélküliségi ráta, ami viszont a dél-európai országoknak lenne előnyös
– tudja az RMF FM. A lengyel média értesüléseit megerősítette kedden Konrad Szymanski, aki a PAP hírügynökségnek elmondta: Varsónak “az utolsó pillanatban sikerült megvédenie a térség érdekeinek jelentős részét”. Figyelmeztetett viszont: az Európai Bizottság költségvetési tervezetének szerdai bemutatása csak az eleje lesz a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak.
Ezek majd nagyon nehezek lesznek, kontinensünk északi része nagy nyomásnak van kitéve a vágások tekintetében, gyakran a populista, illetve nyíltan Európa-ellenes erők részéről
– mondta a diplomata. Fontos tényezőnek említette többek között a migrációs válságot, valamint a dél-európai országokban fennálló nagyarányú munkanélküliséget.
Forrás: MTI; vezető kép: Reuters
Naprózsa
2018-05-03 at 05:09
Javítás: V4-ek.
Naprózsa
2018-05-03 at 05:08
Oké, kedves Amarna. Összeállítjuk a népszavazás kérdéseit, s ha Junckerék tovább folytatják a terrorizálásunkat, a G4-ek választói rövidesen döntenek a saját jövőjükről.
Amarna
2018-05-02 at 13:05
Remélve hogy jók a meglátásaid NaprózSa—most írom le sokadszor,hogy velem együtt a jobboldali barátaimmal meghányva-vetve a kérdést—MI A KILÉPÉSRE VOKSOLNÁNK EGY ESETLEGES NÉPSZAVAZÁSON—
Gondolom barátaiddal együtt Neked is ez a véleményed—és : NEM VAGYUNK EGYEDÜL !!!!!
Naprózsa
2018-05-02 at 03:14
Nocsak, mégse tetszenek a brüsszeli zsarnokgyíkoknak, és gyíkasszonyságoknak a kilépési népszavazási ötleteink? Merthogy, mint az Index is elkotyogta, árgus szemekkel figyelnek minket, és nyilván a V4-ek hasonló “kormányközeli” portáljait is.