Azt mi is megtapasztalhattuk, hogy a németek nem szívesen fizetik ki a tartozásaikat, de “régi fegyverbarátaink” nemcsak nekünk lógnak, hiszen a lengyelek ugyanazt kapták jutalmul, amit mi büntetésül, és továbbra sem férnek hozzá a nekik is kijáró uniós kifizetésekhez. Jarosław Kaczyński azonban a mostani tartozások mellett egy régebbit is számon kért Berlinen: Lengyelország nevében háborús jóvátételt követelt Németországtól, az 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő összegre rúgó második világháborús lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
A jelentést a 2017 szeptembere óta működő lengyel parlamenti munkacsoport készítette. Kaczyński a terjedelmes dokumentumnak a varsói Királyi Várban szervezett bemutatóján kijelentette:
A második világháború kitörésének 83. évfordulója az arról szóló döntés napja is, hogy nemzetközi színtérre vigyük az ügyet (…) és kártérítést kapjunk azért, amit Németország tett 1939 és 1945 között.
Közölte: a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat “konzervatív”, visszafogott módszert alkalmazva 6,2 ezermilliárd zlotyira (527,8 ezer milliárd forint) becsülték.
Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki
– mondta el Kaczyński, hozzáfűzve: nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott “legalább több százezer” emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont “határozottan elvetették az etnikai szempontokat”. Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése “hosszú és nehéz folyamat” lehet.
Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele
– utalt Kaczyński Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, amely szerint az ügyet megállapodással már rendezték. Kaczyński a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök “nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve”.
Amennyiben meg akarjuk óvni államunkat és nemzetünket az olyan eseményektől, mint amilyenek 1939–1945 között történtek, törekednünk kell a német nemzet tudatának valóban mélységes átalakítására
– fogalmazott a pártelnök. A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg: a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli.
Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (…), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett
– jelentette ki. A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel–német kapcsolatok számára, “amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét”.
Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen. A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezermilliárd zlotyra (366 ezermilliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta: ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, “a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése”. Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty (67,9 ezermilliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a jelentésben. Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS