Minden eddiginél nagyobb részvételre lehet számítani a mostani parlamenti választáson – hangsúlyozta Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Mi kérdezünk című műsorunkban a mai lengyelországi voksolásról. Szavai szerint mind a jobb-, mind a baloldal úgy állítja be, hogy ez a választás egyértelműen az ország jövőjéről szól, ezért hatalmas a tét. A nyár óta zajló kampány tele volt durva, személyeskedő vitákkal. Ugyanakkor a közbeszédet főleg a biztonság, a haderőfejlesztés és a migráció kérdései uralták. Brüsszel, Kijev és Moszkva is árgus szemmel figyeli a mai voksolást.
Az utolsó pillanatok sem telnek el botrányok nélkül a választások előtt Lengyelországban. Szombaton a rendőrség körülzárta a Varsó központjában lévő Pilsudski teret, ugyanis mint kiderült, egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát. A Reuters beszámolója szerint az X-en (korábban Twitter) közzétett képeken egy férfi látható, amint felmászik a szmolenszki emlékműre, amely a 2010-es légi katasztrófa áldozatainak állít emléket.
Fej-fej mellett a két nagy párt
Lengyelországban két ház van: az alsóház, a Szejm és a felsőház, a szenátus. A Szejm az ország 41 választókerületét öleli fel, ahol is pártlistákat állítanak. A 100 tagú lengyel felsőházban csak egyéni jelöltek indulnak. A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban. Az októberben végzett felmérések alapján a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt a szavazatok 35–37 százalékát kapná; a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíció (KO), amely magába foglalja a centristákat egészen a zöldekig, 28–31 százalékra számíthat. Bejutna a parlamentbe még az Új Baloldal (9–11 százalék), valamint a Konföderáció (8–10 százalék). Emellett a Harmadik Út támogatottsága a koalíciók számára meghatározott nyolcszázalékos bejutási küszöb határán billeg.
Biztonság, haderőfejlesztés
Nyár óta, amikor beindult a kampány, főleg a biztonság és a hadseregfejlesztés uralta a közbeszédet. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nemzeti szuverenitást, függetlenséget, kemény migrációs politikát ígér, míg a Polgári Koalíciótól a brüsszeli érdekek kiszolgálására, a migránskvóta elfogadására, globalista politikára lehet számítani. A hét közepén tartott tévévitában a kormányzó Jog és Igazságosság és az ellenzéki Konföderáció szószólói is elutasították a migránsok elosztását tartalmazó európai uniós paktumot abban a tévévitában, amelyet a vasárnapi parlamenti választások előtt szervezett a lengyel közszolgálati televízió. Érdemes kiemelni, hogy a Harmadik Út nevű, a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb nevében ez utóbbi tömörülés vezetője, Szymon Holownia kijelentette:
senki sem kényszeríthet rá minket, hogy akaratunk ellenére befogadjunk menekülteket vagy migránsokat.
Kibékíthetetlen ellentét
Érzékelhető volt az elmúlt hónapok alatt, hogy a kampányt főleg a személyi ellentétek, durva támadások jellemezték. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök például azt állította, hogy Donald Tusk halálosan megfenyegette Andrzej Duda államfőt, a kormányfő szerint ugyanis valós fenyegetést jelentenek az ellenzék vezetőjének 2021-es szavai. Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között komoly, személyes ellenségeskedés van, főleg a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség óta – erről már a Mi kérdezünk adásában beszélt Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, utalva a személyes ellentétek kiéleződésére. A műsorban a kutató kiemelte:
nagy bázisa van Lengyelországban azoknak, akik hisznek abban, hogy a tragédia összeesküvés volt, amelyben Donald Tusknak is van szerepe.
Az egész világ Lengyelországra figyel
Moszkvától Brüsszelig mindenki nagyon figyeli ezt a választást. Mint ismert, az Európai Bizottság és a Varsó közötti, jogállamiságról szóló vita lezárása évek óta húzódik és még mindig nem kapták meg a lengyelek a nekik járó uniós forrásokat. A mai voksolás Magyarország számára is kiemelten fontos: hazánk számára az lenne a jó, ha a szuverenista álláspontot képviselők győznének. A magyar–lengyel viszony az ukrajnai háború kirobbanását követően valamelyest elhidegült, azonban az ukrán gabonaválság, valamint a migrációs nyomás fokozódása és a brüsszeli kötelező migránskvóta elleni harc újra együttműködésre sarkallta Budapestet és Varsót.
Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski
Facebook
Twitter
YouTube
RSS