Pesti Srácok

Nem csendesedik el a skizofrén politika: az amerikaiak alá robbantották volna a grönlandi leszállópályákat a dánok

Dánia hadereje nem elég Grönland megvédésére, ha Donald Trumpék támadnának. De szerencséjükre nem fognak. Fotó: AP.

Ugyan a világpolitikai hírek elsősorban az iráni háborúról szólnak, egyszer-egyszer az ukrajnai vagy a néhány hónapja igencsak felkapott grönlandi helyzetről is érkezik valami csemege. Utóbbiról egy érdekes jelentés látott napvilágot: a dánok - tartva egy amerikai megszállástól - felrobbantották volna Grönland leszállópályáit, és vérkészleteket küldtek volna a világ legnagyobb szigetére. A végül elvetett parancs eredeti időzítése is többet mond minden szónál.

Habár a grönlandi diplomáciai adok-kapok a felszínen egy időre elcsendesedett, alkalomadtán mégiscsak kiderülnek olyan részletek, amelyek akár a világpolitikai helyzetet is megváltoztathatták volna.

Lars Lokke Rasmussen dán és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Grönland fennhatóságát firtató washingtoni tárgyaláson 2026. január 14-én. Fotó: Instagram/Udenrigsministeriet
Lars Lokke Rasmussen dán és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Grönland fennhatóságát firtató washingtoni tárgyaláson 2026. január 14-én. Fotó: Instagram/Udenrigsministeriet

A DR dán közszolgálati média legfrissebb beszámolója szerint Koppenhága robbanóanyagok bevetésével készült szabotálni Grönland leszállópályáit, és vérkészleteket küldött a szigetországba, mert tartottak egy esetleges amerikai inváziótól az év elején.

Az intézkedések állítólag egy vészhelyzeti terv részét képezték, amely magában foglalta a csapatok januári telepítését, hogy robbanóanyagokkal rombolják le a kifutópályát. Mette Frederiksen szociáldemokrata dán kormányfő ugyanis a DR szerint arra készült, hogy amerikai csapatok szállják majd meg a szigetet. Az első blikkre különösen érdekes hír valódiságát még a „tényellenőrök” sem tudnák megkérdőjelezni: a közszolgálati médium ugyanis a beszámolóját tizenkét, a dán kormány és hadsereg legmagasabb szintjén, valamint Dánia francia és német szövetségesei között lévő forrásokra alapozta.

A dán kettős játék - nemcsak Grönlanddal

Ne menjünk el az intézkedések időzítése mellett sem. Az ukázt eredetileg egy január 13-i keltezésű dán katonai műveleti parancsban vázolták fel, amelyet végül elvetettek.

Vagyis a parancs mindössze egy nappal az amerikai–dán washingtoni tárgyalás előtt született meg. Épp akkor, amikor még a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott egyeztetések előtti másodpercekben, illetve utána is a „békés rendezést” kommunikálta a dán kormány.

Ez a dán politikai manőver tökéletesen beleillik abba a kettős játékelméletbe, amit már korábban is láthattunk Németország északi szomszédjától:

  1. A Washingtonnal szembeni keménykedés közben több fegyvert vásároltak és vásárolnak a mai napig amerikai nagyvállalatoktól.
  2. Ukrajna minél gyorsabb uniós csatlakozása mellett kampányolnak, miközben a felszín alatt már megvonták a fegyvertámogatásokat.
  3. Majd úgy fenyegetőztek a parancs nélküli sortűz érvényesítésével az Egyesült Államok ellen, hogy közben már megállapodtak a washingtoni tárgyalás időpontjában a másik féllel.

Hogy egyáltalán mi is ez a diplomáciai összetűzés Grönland ügyében, mit képviselnek akár az amerikaiak, akár a dánok és persze maguk a helyi lakosok, arról egy hat részes cikksorozatot szenteltünk:

  • Az ELSŐ részben elemeztük, hogy milyen amerikai politikai trendbe illeszkedik Grönland esetleges megszerzése és az ahhoz tartozó kommunikációs stratégia.
  • A MÁSODIK részben kiveséztük, a dánokon kívül mely országoknak akar üzenni a világ legnagyobb szigetországával Donald Trump, és azok milyen szempontok alapján vannak lemaradásban az amerikaiakhoz képest.
  • A HARMADIK részben a grönlandi lakosság függetlenségi törekvéseire voltunk kíváncsiak, illetve feltártuk az őslakosokkal szemben alkalmazott dán kegyetlenségeket.
  • A NEGYEDIK és ÖTÖDIK részben a dán politika álláspontjával, illetve eredménytelenségének okaival, illetve a washingtoni tárgyalás előtti diplomáciai erejével foglalkoztunk;
  • A HATODIK részben pedig az amerikai–dán egyeztetések tanulságairól, illetve a NATO-hadgyakorlat komolytalanságáról írtunk.

Kiemelt kép: A dán haderő, amely robbantani készült Grönlandon. Fotó: AP.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)