Kié Grönland? - Megállítani a konkurenciát
Miután az Egyesült Államok Alaszkát és - gyakorlatilag - Venezuelát is megszerezte, Washington szemet vetett Grönlandra. De nemcsak az olaj miatt. Sikeres művelet esetén ugyanis Kínának és Oroszországnak is kiválóan demonstrálhatja, hogy Amerika felett senkinek nincs hatalma. Akár eltűnik, akár megmarad Grönland, Donald Trumpék csak nyernek. Elemzésünk második része következik.
SOON – Ez nem egy kódjel, hanem ez az az angol kifejezés, amit Stephen Miller, Donald Trump kabinetfőnök-helyettesének felesége, Katie Miller posztolt. Jelentése: hamarosan. És nem is rejtette véka alá mire gondolt: Grönlandra.
A kép természetesen nem valódi, mesterséges intelligenciával készült, de ne feledjük: ismerve Donald Trump politikáját, tényleg nem kell sokat várni arra, hogy Grönland hivatalosan is megkapja a Greenland nevet, amerikai gyarmatként. Hogy miért vált „hirtelen” fontossá Washingtonnak megszerezni a területet, annak egyik, talán a legfontosabb okáról ITT írtunk, elemzésünk első részében. De azért van itt más is.
Az Egyesült Államok – ahogyan egy nagyhatalomra jellemző – igyekszik demonstrálni érdekérvényesítő és katonai erejét. Mivel közvetlen kihívói, azaz Oroszország és Kína is szemet vetett a térségre, kiváló alkalom Trumpéknak, hogy üzenjenek: amit Amerika meg akar szerezni, azt meg is fogja.
És ha eddig nem hitt az amerikai elnök a globális felmelegedésben, most mégis megteszi. Ugyanis pontosan tudja, hogy a sarkkörök egyre inkább olvadnak, a jégtakaró eltűnésével pedig nagyon fontos hajózási és kereskedelmi útvonallá avanzsálódhat Grönland. Ez pedig újabb ellenőrzési jogot adhat Washington kezébe.
Ráadásul nincs még egy olyan terület, amellyel „gazdája” akkor is jól járhat, ha fennmarad és akkor is, ha kámforrá válik.
Ha Grönland fennmarad, olajat, kobaltot, cinket, rezet, na és persze aranyat is bányázhatnak a területen, nem is beszélve a hosszú távú befektetésként tekintett kutatás-fejlesztésekről. Ha pedig eltűnik, megnyithatják a kereskedelmi tengeri útvonalakat. Tiszta üzlet.
Venezuela és Grönland: Viszlát, nemzetközi jog!
Persze felmerül a kérdés, mi a helyzet a nemzetközi jogokkal? Nos, az amerikai történelemben ilyesmivel nem foglalkoznak. Ahogyan a venezuelai beavatkozás során is fittyet hánytak erre, úgy Grönland esetében sem kizárható, hogy valami hasonlóra kerülne a sor.
Oroszország és Kína pedig nem véletlenül nem cselekednek különösebben. Egyrészt kaptak egy precedenst: "minek tartassunk be nemzetközi jogokat, ha az Egyesült Államok se teszi" - mondhatnák. Másrészt viszont Venezuela komoly jelzés volt a világnak: Donald Trumpék akár amerikai emberveszteség nélkül, szinte minden előzmény nélkül is képesek katonai manőverekre, hiszen az Egyesült Államok átcsoportosító ereje továbbra is elsőrangú.
Kína és Oroszország hadereje és haditechnikája hiába veszi fel a versenyt a tengerentúli hatalommal, azonban geopolitikai okokból ilyen manővereket nem tud megtenni, különösen nem Latin-Amerikában és az Északi-sarkhoz közeli Grönlandon. Ezzel pedig Hszi Csin-Ping és Vlagyimir Putyin is tisztában van.
Arról, hogy a grönlandi lakosság mit szól Donald Trumpék tervéhez és Dánia fennhatóságához, azt a következő részben elemezzük.
Kiemelt kép: Donald Trump és Hszi Csin-ping. Fotó: Reuters
