Míg Magyarország magatartása "elfogadhatatlan", addig Zelenszkijé örvendetes az EU számára

A közelgő EU-csúcson ismét Zelenszkijé lesz a főszerep, ahol Ukrajna első embere dorgálás helyett ismét csak simogatást fog kapni az uniós vezetők nagy részétől. Mert kit érdekelnek az olyan apróságok, mint egy ország energiabiztonságának veszélybe sodrása vagy egy uniós tagállam miniszterelnökének és családjának a fenyegetése? Nos, az EU „hatalmas” embereit biztosan nem, azonban annál fontosabb nekik, hogy Ukrajna megkapja azt a 90 milliárd eurós támogatást, amit a magyar kormány nem hajlandó jóváhagyni. És ameddig Magyarország nem áll el ennek vétójától, addig Európa és az EU vezetői őrültek módjára verik asztalt ahelyett, hogy Zelenszkijnek odaszólnának, hogy nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket. A műsor így folytatódik tovább azzal, hogy „szerencsétlen” ukránok mindent jól csinálnak és ők semmiről sem tehetnek, csak a „csúnya” Orbán.
Brüsszelben és Strasbourgban továbbra is megy Zelenszkijék körbenyalása, amely most az uniós csúcson újra kicsúcsosodhat. Hiába hegyezi az ember a fülét, az oda érkező Ukrajnát támogató politikusoktól nem hall semmiféle utalást, végképp nem mélységes elítélést Zelenszkij és köre fenyegetéseiről, ahogy arról sem, hogy az ukránok hogyan vették „kezelésbe” a magyar energiaellátást és alakították azt úgy, hogy nekik – és az EU-nak – az leginkább megfeleljen. Az uniós politikusok által annyira éltetett és szeretett „szolidaritásnak” ezt az ukrán változatát pedig valahogy nem kifogásolja a politikusok egy része. Sőt, teljes mellszélességgel kiállnak mellette, holott hányszor zengett már a fülünkbe ez a fogalom, amikor például a migrációról volt szó. De hiába, Ukrajnára mint áldozatra a nemzetközi jogból és az uniós elvekből is csak az vonatkozik, ami kényelmes és hasznos a keleti szomszédunk számára. Az EU így ahelyett, hogy felszólítaná Ukrajnát a belügyekbe való beavatkozás tilalmának betartásara, valamint arra, hogy kerülje az olyan intézkedéseket, amelyek egy másik szuverén állam energiabiztonsága ellen irányulnak inkább Európai Érdemrenddel díjazzák annak „teljesítményét” és mellé még plusz milliárdokkal is meg akarják szórni az ukrán elnök rezidenciáját.

Fotó: Ida Marie Odgaard
Ez utóbbinak adott hangot Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki közölte, hogy „elfogadhatatlan, hogy Magyarország olyan döntéseket blokkol, amelyeket korábban támogatott.” Majd hozzátette:
Ukrajnának „óriási szüksége van” a 90 milliárd eurós hitelre.
A svéd kormányfőhöz csatlakozott Lettország miniszterelnöke, Evika Siliņa, aki felszólította Magyarországot, hogy álljon el a vétójától, hangsúlyozva:
Ukrajnának valóban szüksége van a 90 milliárd euróra, egy nagyon nehéz telet éltek túl.
A politikus hozzátette: „nem gondolom, hogy ő [Orbán] megszegheti az ígéretét”. Ezzel arra utalt a lett kormányfő, hogy Orbán Viktor korábban támogatta az Ukrajnának szánt uniós hitelt.
Az említett politikusoknak a tények nem, csak Zelenszkij álomvilága számít
A két vezető fentebbi kijelentésével összefüggésben két megválaszolásra váró kérdés merül fel:
1. A magyar kormány miért is blokkolja az Ukrajnának szánt uniós hitelt?
Válasz: A Barátság kőolajvezeték zárvatartása miatt.
2. Van arra bármilyen mód, hogy Magyarország jóváhagyja a 90 milliárd eurós hitelt?
Válasz: Van. Ha Zelenszkijék újra megnyitják a vezetéket.
3. A Barátság kőolajvezeték zárva tartása elég indok arra, hogy az Orbán-kormány visszatartsa a hitel jóváhagyását?
Válasz: A vezeték kulcsfontosságú Magyarország energiaellátása tekintetében. Ukrajna pedig önhatalmúlag döntött úgy, hogy megfosztja az orosz energiaforrástól hazánkat. Ha egy szuverén ország energiaellátását bármely ország ilyen módon korlátozza, akkor a másik félnek joga van ahhoz, hogy a nemzetközi joggal ellentétes cselekmény felhagyására késztesse az adott országot.
Azonban annak ellenére, hogy mind az európai, mind az uniós vezetők tisztában vannak helyzettel mégsem Zelenszkij politikájának megváltoztatását követelik, hanem a magyar kormányon kérik számon az uniós hitel megvétózását, amelyre az korábban azt az ígéretet tette, hogy azt jóváhagyja. Igen ám, de akkor még Zelenszkijék vezeték-ügye nem volt terítéken, vagyis a Barátság kőolajvezeték még szállította a feketearanyat az országunkba. A gondok januárba kezdődtek, amikor is egy orosz találat miatt az ukrán fél leállította az olajszállítást és azt azóta sem volt hajlandó újranyitni. Ezek a tények sajnos valahogy nem kaptak helyett a nyilatkozatokban, maximum olyan formában, ahogyan arról az osztrák kancellár, Christian Stocker tálalta, vagyis Orbán csak kampánycélokra használja az ukrajnai hitel jóváhagyásának kérdését.
Ukrajna hibáztatása náluk nem alkutárgya, főleg nem úgy, ha annak középpontjában az orosz gáz és olaj van, amelyről az EU minél hamarabb igyekszik leszoktatni minden tagállamot, köztük Magyarországot és Szlovákiát is. Az, hogy ennek az adott országokban mi az ára nem érdekes, mert a fő szempont annak megakadályozása, hogy az oroszok vezetékükkel együtt kiszoruljanak ezekből a tagállamokból. A „európai szolidaritás” itt nyer számukra igazán értelmet, az ellenkezőknek pedig felkínálják, hogy nyeljék le a békát és az elbukott uniós milliárdokat még akkor is, ha ez számukra előnnyel nem, csak hátránnyal jár.







