Franciaország és Németország az európai ügyekért felelős miniszterek brüsszeli találkozóján ismertette közös elképzeléseit „a jövő Európai Uniójáról”. A dokumentum a tagjelölt országok „fokozatos integrációját” javasolja, amelynek szakpolitikai területei között az energia, az egységes piac, valamint a biztonság és a védelem lehet. Emellett egy „többszintű tömböt” vezetne be, amely egyes uniós tagállamok belső köréből, magából az EU-ból, az egységes piac „társult tagjaiból”, valamint a 44 országot tömörítő Európai Politikai Közösségből mint külső szintből állna. A paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja
– áll többek között a dokumentum szövegében. Az egész javaslatcsomag azzal kezdődik: meg kell oldani azt a problémát, hogy egy tagállam kormánya olyan szinten leépítheti a joguralmat, hogy mostani állapota alapján nem vennék fel az EU-ba.
Az ilyen esetekkel jelenleg alig tud kezdeni valamit az EU. Ezt meg kell oldani a következő bővítési kör, azaz nagyjából 2030 előtt
– áll a szövegben a Válasz Online közlése szerint. Például az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom. Nemcsak részben befagyasztani, mint most, hanem akár teljesen el kell venni – áll a dokumentumban.
Szigorítanának a hetes cikkelyen
Egy másik javaslat szerint az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni. Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik ilyen eljárás, aminek a vége elvben a két ország szavazati jogának a megvonása is lehetne – ami nagyjából az EU-ból való kizárással ér fel –, de a mostani szabályok alapján irreális, hogy idáig eljussanak. Több körben, a tagállamok teljes egyetértése kellene hozzá például, miközben Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől. A most előkerült javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.
Ha ez így lenne, akkor Lengyelországot tavaly, Magyarországot idén kellett volna kizárni a Tanácsból.
A javaslat elvben nem a lengyelek és a magyarok ellen szól, hanem úgymond garanciát adna, hogy az újonnan felvettek nem csúsznak autokráciába, de nem nehéz kiolvasni a szövegből, hogy a már bent lévő renitens tagok ellen is jó lenne a rendszer bevezetése a szerzők szerint.
Hogyan változna a vétójog?
A nagyobb EU-t a szerzők áramvonalasabbá is tennék. Kiterjesztenék a többségi szavazásokat a Tanácsban, lényegében megszüntetnék a vétójogot. Erről számos párhuzamos ötlet felvetődik: a nagyon éles ügyekben ne egy, hanem két tagállam ellenvetése jelenthessen csak vétót. Vagy könnyebben mondhassa azt egy ország, hogy bizonyos intézkedések alól felmentést kér (EU-s zsargonban erre mondják azt, hogy „opt out”, Nagy-Britannia vagy Dánia kapott korábban ilyeneket bizonyos területeken). A fő elv az volna, hogy akik tovább akarnak lépni, azok ezt az akadékoskodók nélkül is megtehessék; nem baj, ha nem minden szabály vonatkozik mindenkire.
Mit veszíthet Magyarország?
A Portfolio közlése szerint magyar szempontból a lényeg az, hogy az együttműködni akaró tagállamok kategóriájában minősített többségi szavazással születhetnek döntések, így megszűnhetnek a tagállami vétók. Az biztos, hogy az első kategóriába tartozó országok fontosabb szereplői lesznek az EU-nak, míg az összes tagállam szintjére maradnak majd a kevésbé fontos témák és kérdések. Tehát így például az együttműködő országok közösen dönthetnének Ukrajna támogatásáról, míg ebből a másodvonal államai kimaradhatnak – cserébe lehet, hogy nekik nem is kellene anyagilag beszállniuk Kijev finanszírozásába. Vagyis összességében csökkenhet a kormány beleszólási lehetősége az uniós döntéshozatalba, és csak a marginális kérdésekben fejtheti ki ma az álláspontját.
Az biztos, hogy a vita még akár évekig is eltarthat, de nem nehéz meglátni benne Emmanuel Macron lobbierejét, aki két hete, az EU-bővítés kapcsán vetette fel a többsebességes Európa koncepcióját, amit a mostani javaslat tükröz is. A terv rafináltságát mutatja, hogy meg sem lehet vétózni a reformot, mert az egy új, önkéntes egyezményt vezet fel azoknak a tagállamoknak, akik inkább az EU-val közösen érvényesítenék érdekeiket.
Hol tart a folyamat?
Kedden Bóka János azt mondta a javaslatcsomagról Brüsszelben:
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az EU-nak 35 vagy 37 taggal kell működnie, akkor a működési rendszerének a jelenlegi formája nem fenntartható, de ezzel kapcsolatban a beszélgetések még csak most kezdődtek el, és nincsenek konkrét javaslatok az asztalon.
Azaz a magyar kormány legfeljebb ötletelésnek tekinti a csomagot, ahogy hivatalosan valóban nem is több annál. A vétójog korlátozásától az EU-s hitelfelvétel lehetőségéig számos olyan eleme van egyébként a javaslatoknak, amelyeket az Orbán-kormány nagyon határozottan ellenez, egy részük ellen parlamenti nyilatkozatot is elfogadtak már a magyar Országgyűlésben. A Válasz Online cikkében kiemelték, hogy a keddi tanácsülést elnöklő spanyol EU-ügyi államtitkár sem ígérte, hogy a javaslatokból hamarosan átfogó reformok lesznek.
Néhány kérdésben sikerült azonosítani a vitapontokat, és a tagállamok eltérő válaszait ezekre. A vita az EU bővítéséről és a hozzá szükséges reformokról folytatódni fog. A tagállamok álláspontjai az egyes kérdésekben még igen távol állnak egymástól
– mondta az ülés után.
E nyilatkozatok alapján nagyon messze van az EU attól, hogy a fenti javaslatok szerint átalakuljon. Mégis fontos a dokumentum, mert ez az első olyan átfogó csomag, ami komplexen kezelné a szövetség strukturális problémáit. A szerzők eleve 2030-ra várják az ötleteik megvalósítását.
Forrás: Portfolio, Válasz Online; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS