vétójog
Az „EU legsúlyosabb bűnözője", Orbánnak büntetés jár - ezekkel az üzenetekkel indítja uniós politikáját a Merz-féle Németország
Meglepődtünk? Nem, nem lepődtünk meg. Bár a papíron a jobboldali CDU–CSU koalíció nyerte meg a választást, a külpolitikai irányvonal eddig nem mutat érdemi változást Olaf Scholz távozása óta a német politikában. Németország leendő kancellárja, Friedrich Merz szerint ugyanis továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag, és Európának főkként az európai emberek pénzéből pedig minden erejével támogatnia kell az ukrán hadsereget. A Politico szerint Merz még ennél is tovább ment, ugyanis szerinte „eljött az ideje annak, hogy megbüntessék Orbánt”.
Sokféle elmebetegségnek van frakciója az Európai Parlamentben
A Volt Europe megfosztaná Magyarországot a szavazati jogától, sőt, a kilenc pont egyike alapján az ellenzéknek adná át az irányítást.
Veszélyes játékba kezdett Lengyelország – Eltörölnék az uniós vétót biztonságpolitikai területen
Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban.
Varga Mihály élni fog vétójogával, ha az államadósság veszélyben van
Varga Mihály élni fog a kormányzati költségvetési előkészítő munkacsoportban kapott vétójogával, ha úgy látja, hogy az államadósság vagy az államháztartási hiány veszélyben van – erről egy más témában tartott csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón beszélt a pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy olyan időszakot élünk, amikor sokkal fontosabb az, hogy az államadósságot és az államháztartási hiányt csökkenteni tudjuk.
Az észt külügyminiszter is elutasította a vétójog eltörlését
Kezdenek felébredni az unió tagállamai, és egyre több kormánynak tűnik fel, hogy a vétójog eltörlése tulajdonképpen diktatórikus hatalmat adta Brüsszel kezébe. Talán nem véletlen, hogy elsőként a kis államok politikusai eszméltek és szálltak szembe a birodalmi elképzelésekkel.
Lényegében megszüntetnék hazánk uniós vétójogát – Nyilvánosságra került a dokumentum
Franciaország és Németország az európai ügyekért felelős miniszterek brüsszeli találkozóján ismertette közös elképzeléseit „a jövő Európai Uniójáról”. A dokumentum a tagjelölt országok „fokozatos integrációját” javasolja, amelynek szakpolitikai területei között az energia, az egységes piac, valamint a biztonság és a védelem lehet. Emellett egy „többszintű tömböt” vezetne be, amely egyes uniós tagállamok belső köréből, magából az EU-ból, az egységes piac „társult tagjaiból”, valamint a 44 országot tömörítő Európai Politikai Közösségből mint külső szintből állna. A paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
