Az „EU legsúlyosabb bűnözője", Orbánnak büntetés jár - ezekkel az üzenetekkel indítja uniós politikáját a Merz-féle Németország
Meglepődtünk? Nem, nem lepődtünk meg. Bár a papíron a jobboldali CDU–CSU koalíció nyerte meg a választást, a külpolitikai irányvonal eddig nem mutat érdemi változást Olaf Scholz távozása óta a német politikában. Németország leendő kancellárja, Friedrich Merz szerint ugyanis továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag, és Európának főkként az európai emberek pénzéből pedig minden erejével támogatnia kell az ukrán hadsereget. A Politico szerint Merz még ennél is tovább ment, ugyanis szerinte „eljött az ideje annak, hogy megbüntessék Orbánt”.
A lap szerint lényegében ezzel az üzenettel indítja uniós politikáját Németország következő kormánya. A lap szerint a koalíciós tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy nyomást kell gyakorolni az Európai Unióra, hogy az
következetesen alkalmazza az uniós források visszatartását és a szavazati jogok felfüggesztését azon tagállamokkal szemben, amelyek megsértik a demokratikus alapelveket.
Bár a hivatalos megállapodás tervezet nem nevezi meg Magyarországot, a dokumentum elég egyértelmű utalásokat tartalmaz az „EU legsúlyosabb bűnözőjére”, akit régóta azzal vádolnak, hogy „korlátozza a sajtószabadságot, aláássa a bírói függetlenséget és rombolja a demokratikus normákat”.
Merzéknek is a magyarok vétójogára fáj a foga
A német tárgyalók kifejezték:
A meglévő védelmi eszközöket, a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztéséig az EU Tanácsában, sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban”
– írja a lap.
Felidézik: javaslat illeszkedik ahhoz az uniós eljáráshoz, amelyet az Európai Parlament 2018-ban indított el Magyarország ellen – közismert nevén a „nukleáris opcióként” emlegetett 7. cikk szerinti mechanizmus keretében –, a „súlyos jogsértések” gyanúja miatt. Az eljárás azonban a tagállamok közötti megosztottság miatt gyakorlatilag megrekedt. A nyomásgyakorlás új szintjét jelenti, hogy Németország támogatásával 2022-ben az Európai Bizottság csaknem 22 milliárd euró uniós támogatást zárolt Magyarországnak, részben „az igazságszolgáltatás függetlensége és az emberi jogok helyzete miatti aggályokból”.
Noha tavaly a hazánknak járó uniós pénzekből több mint 10 milliárd eurót felszabadítottak, a lépés élénk politikai vitát váltott ki. A Politico hangsúlyozza, hogy az Orbán-kormány „Moszkvához fűződő szoros kapcsolatai” és az orosz szankciók többszöri magyar blokkolása várhatóan további feszültségeket szül majd Brüsszel és Budapest között. Ennek ellensúlyozására a hivatalba lépő német kormány célja a döntéshozatal átalakítása: támogatni akarja a minősített többségi szavazás kiterjesztését az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) bizonyos kérdéseiben, például a szankciók bevezetésében”.
A Merz-kormány a külpolitikai mozgásteret is új alapokra helyezné. Bár a Scholz ideje alatt a német kapcsolatok megromlottak mind a franciákkal, mind pedig a lengyelekkel, Merzék Párizs és Varsó felé nyitva kívánják újjáéleszteni a weimari háromszöget, amelyet az új kabinet az EU-politika aktív alakításának eszközeként használna. A dokumentum szerint:
A weimari háromszögben szoros koordinációra törekszünk minden releváns európai politikai kérdésben, hogy egységesebben lépjünk fel az EU egészének szolgálatában.”
(Politico, Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
