Pesti Srácok

Letartóztatási parancsot kért az Interpoltól Irán Donald Trump ellen

Letartóztatási parancsot kért az Interpoltól Irán Donald Trump ellen

Irán az Interpol nemzetközi rendőri szervezethez fordult azzal a kéréssel, hogy adjon ki nemzetközi letartóztatási parancsot Donald Trump amerikai elnök ellen, egy évvel azután, hogy Trump utasítására amerikai légicsapásokban megölték Kászim Szulejmáni iráni legfőbb parancsnokot. Golamhosszein Eszmaili iráni igazságügyi szóvivő kedden közölte, negyvennyolc ember, köztük Trump, amerikai parancsnokok, Pentagon-tisztségviselők és a térségben állomásozó amerikai katonák letartóztatását kérvényezték az Interpolnál.

Eszmaili az iráni állami televízióban elmondta: konstruktív együttműködés zajlik az ügyben a szomszédos Irakkal. Az 1923-ban alapított Interpol 194 tagállama rendőrségének együttműködését hangolja össze. Egy tagállam úgynevezett vörös értesítéssel (red notice) élhet annak érdekében, hogy bizonyos illetők letartóztatására kérjen tagállamokat. A körözött személy a tagállamok kérésére felkerül az Interpol legmagasabb szintű, vörös körözési listájára, de a szervezet meg is tagadhatja a kérést, amennyiben alapszabályával ellentétesnek találja. Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetője 2020. január 3-án vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Haszan Róháni iráni elnök nemzeti hősnek nevezte Szulejmánit, aki legendává vált a térségben meggyilkolását követően. Róháni úgy fogalmazott, Teherán meg fogja bosszulni a parancsnok halálát a maga idejében, ugyanakkor jogi lépéseket is fog tenni Trumppal és a Pentagonnal szemben. Irán korábban elfogatóparancsot adott ki az amerikai elnök ellen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI AP

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.