Ma kora délután különleges kötelékkel, díszelgő áthúzással búcsúznak a 97 esztendős korában, 2020. december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, aki a legendás 101. Puma Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája volt – írja közösségi oldalán az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis. Frankó Endre volt vadászrepülő-pilóta, asztalossegéd és gyógynövénygyűjtő is. Horthy Miklós elment az avatására, de ő lemaradt róla, mert még a borbélynál volt. Később, a világháború után, már gépészmérnökként ő tervezte a János-hegyi Libegőt. Haláláig ő volt az egyetlen, Magyarországon élő „Puma”.
Egy három gépből álló Gripen-kötelék a tervek szerint január 23-án szombaton 11:30-kor száll fel a kecskeméti repülőbázisról. Frankó Endre emlékére a Gripenek a Csepel-sziget északi csücskénél várakoznak a légtérben 12:10-12:19 között, majd a Duna fölött, körülbelül 300 méter magasan haladnak kötelékben egészen az Árpád híd budai hídfőig (12:20), ahonnan északi irányba elhagyják a város légterét.
A szervezők az alábbi plakáttal hívják fel a figyelmet a megemlékezésre:
A Puma század infografikája a szombati (tervezett) díszelgő áthúzásról. Fotó: 59/1 Puma Squadron
LEKÉSTE SAJÁT AVATÁSÁT
A 97 éves korában elhunyt Frankó Endre vadászrepülő-pilótaként szolgált a második világháborúban. Korábban lekéste saját avatását, amikor 1944-ben, a Magyar Királyi Repülőakadémia elvégzése után hadnaggyá avatták. Egy korábbi interjúban így mesélt az esetről.
A mi évfolyamunk volt az egyetlen, amelyet Horthy Miklós kormányzó személyesen avatott, de én borbélynál voltam, aki késett, ezért nem végeztem időben. 1945 után egy darabig bűn volt, hogy a háborúban pilóta voltam. Azt mondták: horthysta! Végül is igazuk volt, de én büszke voltam rá
– mondta el Frankó.
IMÁDOTT REPÜLNI
A nyugállományú főhadnagy élete legszebb időszakának tartotta azt, amikor gépet vezethetett. Frankó a háború után volt asztalossegéd, autószerelő, segédmunkás és gyógynövénygyűjtő is. Mivel pilótahiány volt, visszahívták, de ahogy kinevelte az utánpótlást, újra nemkívánatos személy lett a Rákosi-rendszer néphadseregében. Többszöri nekifutás után, amikor már nem számított a múltja, felvették a Műegyetemre és így lett belőle gépészmérnök.
Frankó Endre vadászrepülő-pilótaként 1944-ben. Forrás: családi archívum (megjelenés: obudaianziksz.hu)
Frankó elmondása szerint nem szerette az iskolát, a mozgás sokkal jobban lekötötte, ezért kezdett úszni, 1939-ben pedig a bátyját követve beiratkozott vitorlázórepülő-képzésre a gyöngyösi reptérre, Pipishegyre. A nyári szünetben gyakorlatilag „kiköltöztek” a reptérre.
Egy két évvel ezelőtti interjúban így fogalmazott:
Nem tartottak külön elméleti oktatást, hanem az ismeretanyagot a gyakorlatban szedte magára az ember, ráadásul egyedül, oktató nélkül kellett lenned a vitorlázógépben, mert nem álltak belőlük rendelkezésre kétszemélyes változatok. Beültettek, kihúzták a repülőhöz kötött gumikötelet, és a gép elkezdett csúszni, aztán kis magasságban a levegőbe emelkedni. Ha három másodpercen túl fent tudtad tartani, akkor az idődet is elkezdték mérni, és aki eljutott vele 36–38 másodpercig anélkül, hogy visszahuppant volna a földre, annak megvolt az „A” vizsga. A „B”-hez már fordulókat is „beépítettek” az útvonalba, végül a „C”-hez öt percig kellett a levegőben maradnod, domboldalon kijelölt pályán.
Frankó a honvédség öttusa válogatottjába is bekerült. Várpalotán kapott gyalogos kiképzést, és ezt követően helyeztek át a 101. Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztályhoz (később ezredhez), azaz a „Pumákhoz”. A Puma elnevezést és a jelvényként használt vörös pumafejet Heppes Aladár parancsnok találta ki, aki mindig vitte magával ahhoz a vadászegységhez, ahová éppen áthelyezték. Az osztály jelmondata így hangzott (ahogyan ma is):
Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.
A világbajnok ejtőernyős válogatottal. Fotó forrása: obudaianziksz.hu
HADIFOGSÁG ÉS ÉLET A HÁBORÚ UTÁN
Frankó Endre 1945. május 5-én került amerikai hadifogságba a német–osztrák határ melletti Pockingban. Több, mint fél évig volt hadifogoly, végül 1945 karácsonya előtt engedték el, a szenteste egy bécsi teherpályaudvaron érte. A háború után előbb a FIAT autójavítónál, majd egy gyógynövény nagykereskedésben dolgozott segédmunkásként, 1947-ben pedig épület- és műbútorasztalos segédlevelet szerzett. 1949-ben kinevezték az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, rövid időre rá parancsnokának, ahol közel hatvan növendéke volt. 1950-ben Békéscsabán az első oktatóképző iskola tanáraként dolgozott, majd a GANZ-gyári repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója lett, ahonnan pár hónap után váratlanul kirúgták.
A háború után hiánycikknek számítottak a tapasztalt pilóták, akik kiképezhették a következő generációt, ám ahogy ez megtörtént, rögtön fasiszták meg horthysták lettünk, és megbélyegzettekké váltunk
– mondta el korábban a nyugállományú főhadnagy. 1956-ban felvették a Műszaki Egyetem gépészmérnök karára levelező tagozatra, amit korábban már kétszer elutasítottak, mert korábban pilóta volt. Harmadjára vették fel.
A múltról színesen és szívesen beszélő vadászpilóta 2013-ban, a Kecskeméten megrendezett Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozatát vehette át. Tíz éve jelent meg önéletrajzi könyve Egy élet viszontagságai címmel. Hernáth Csaba Veteránfilm címmel készített filmet életéről.
Kiemelt kép: honvedelem.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS