Döntött is meg nem is az Európai Bizottság a Magyarországnak járó források ellopásáról. A sajtóhírek igaznak bizonyultak: a Bizottság csont nélkül elfogadta Johannes Hahn pénzügyi biztos ajánlását, de két hónap türelmi időt hagyott a pénzügyminiszterekből álló Tanácsnak, hogy döntést hozzon. Ez idő alatt a magyar kormány bizonyíthatja, hogy elkötelezett a rendszerszintű blablablákból álló kifogások kezelésében.
Előrelépésnek tartja az Európai Bizottság vasárnapi, Magyarországot érintő döntését a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor azt mondta, ezzel megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.
Johannes Hahn költségvetési biztos a döntés vasárnap délelőtti bejelentésekor azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer problémás, de a magyar kormány nagyon fontos reformintézkedéseket, 17 új törvény meghozását ajánlotta fel.
Ha nem sikerül megállapodni, akkor a Bizottság három magyar operatív program 65 százalékának elvonását fogja javasolni, ez összesen 7,5 milliárd euró veszteséget jelentene
– közölte. A büntetés élesítéséről (lásd a fent bemutatott bizottsági javaslat) a tagállamok kormányainak kell szavaznia. Ugyanakkor a Bizottság azt is javasolja, hogy november 19-ig még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat. Hahn kitért arra is a döntés ismertetésekor, hogy pozitív irányú változásra számít, látja Magyarország elkötelezettséget az ügyben. A kritikus újságírói kérdésekre többször is „game changernek”, illetve nagy előrelépésnek nevezte a magyar kormány vállalásait.
Előzmények
A döntés lehetőségéről a héten adott hírt a Népszava. Az írásból kiderül, hogy a javaslatot a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak (ECOFIN) terjesztik be, és várhatóan pénzügyi szankciókat javasolnak majd, amiért a magyar kormány nem adott megfelelő válaszokat a korábbi uniós támogatásokat érintő, „korrupcióval kapcsolatos aggodalmakra” (amelyek közül a Cseh Katalinhoz köthető botrány természetesen kimaradt – a szerk.). Csütörtökön az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő két szakemberre hivatkozva jelentette a Reuters, hogy a javasolt megvonások a 2021–2027-es költségvetés ránk eső részének akár a 70 százalékát is elérhetik. A teljes összeg 22,5 milliárd euró, és ha ilyen arányú marad az elvonás, akkor az mintegy 16 milliárd eurós veszteség lenne számunkra. A helyzet azonban ennél is rosszabb, mert ezek az elvonások azon felül lennének, hogy jelenleg is blokkolják a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapból nekünk járó mintegy 5,8 milliárd eurót.
A Reuters és a napi.hu értesülései szerint a javaslatnak része lesz az is, hogy engedélyezzenek Magyarországnak egy három hónapos átmeneti időszakot. Ez idő alatt Brüsszel megbizonyosodhatna arról, hogy tényleg komolyan-e gondolja a kormány az augusztusban küldött budapesti vállalásokat, és tényleg hatékonyak-e a beígért korrupcióellenes és versenybiztosító javaslatok. Értesülések szerint a kormánynak december 22-ig lenne így lehetősége teljesíteni a korrupcióellenes intézkedéseket. Állítólag a Bizottság jövő héten küld egy kiegészítő ajánlásokat tartalmazó levelet, amelyben részletesen ismertetik, hogy milyen eljárásrendbeli és hatósági változásokat tartanak fontosnak. Ha lesz átmeneti időszak, az azt jelenti, hogy lényegében csak ideiglenesen függesztenék fel a kifizetéseket, és ha valódi lépéseket látnak a kormány részéről a brüsszeli aggályok kezelésére, akkor a támogatások egy részét később feloldhatnák.
A héten az Európai Parlament (EP) megszavazta Gwendoline Delbos-Corfield jelentését, amely elítélte a magyar kormány „rendszerszintű erőfeszítéseit az uniós alapértékek aláásására”. Előtte, még júliusban, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti képviselő jelentését, és azt kéri, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák. Ezt követően voltak olyan hangok, amelyek azt igyekeztek erősíteni, hogy a jelentés önmagában semmit sem jelent. Az Indexnek nyilatkozó szakértő azonban nem osztotta ezeket a véleményeket; szerinte, ha az Európai Parlament elmarasztalja Magyarországot, mert úgy véli, Magyarországon megsértik az unió alapvető értékeit, akkor annak bizony komoly politikai jelentősége van.
Magyarországot három területen támadja az unió, és akár akarjuk, akár nem, ezek kötődnek egymáshoz. Ez a három terület pedig a következő:
- a jogállamiság ügyében folyó vizsgálat a 7-es cikkely alapján,
- a koronavírus-válság gazdaságra gyakorolt hatását ellensúlyozni kívánó helyreállítási alap pénzei,
- és a kondicionalitás kérdése, azaz a 2021–2027 közötti uniós költségvetésből Magyarországnak járó összegek.
A jogállamiság kapcsán azt vizsgálják, hogy Magyarországon közvetlen veszélyben van-e a jogállamiság (megelőző eljárás). Azt még senki sem állítja, hogy Magyarország tartósan és súlyosan megsérti az unió alapvető értékeit (szankcionáló eljárás). Mivel jelenleg nem szankcionáló eljárás folyik, hanem az úgynevezett megelőző eljárás lefolytatását kezdeményezték, ebből az eljárásból közvetlenül nem fakadhat pénzügyi szankció, azaz ennek az eljárásnak közvetlenül nem lehet a következménye az uniós pénzek elvesztése. Hogy szankcionáló eljárásba fordul-e a dolog vagy nem, arra az Európai Bizottság tájékoztatása szerint ma választ kapunk. A szankcionáló eljárásban már lehetséges a pénzügyi elvonás is.
NOVEMBER 19.
A Bizottság mai döntése értelmében november 19-ig kell Magyarországnak meghoznia azokat a törvényi változásokat, amelyek bizonyítják, hogy nincsenek veszélyben az uniós források. Mivel a háttérben zajló tárgyalások során megszületett törvénymódosításokat hétfőn terjesztik a magyar parlament elé, így a következő hónapok valószínűleg sajtókampánnyal, hisztériával, vádoskodásokkal és bólogatásokkal fognak telni, míg végül – némi kiigazítással – a tárcavezetőkből álló tanács elfogadja, hogy már minden rendben van.
Forrás: HVG, Index; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS