Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a magyar függetlenség napja című konferencián, ahol az Európai Unió jövőjéről fejtette ki álláspontját. A kormányfő bejelentette korszakalkotó hét tézisét az unió jövőjéről – most először fejtette ki hazánk álláspontját a májusban indult, az unió jövőjéről induló vitáról. Beszélt az uniós döntéshozatalról, a kihívásokról, és a gazdaságról is. Az eseményen Varga Judit igazságügyi miniszter és Schmidt Mária, a harminc éve szabadon emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is beszédet mondott.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében elmondta, hogy Magyarország először szólal meg az Európai Unió jövőjéről szóló vitában. A kormányfő elmondta véleményét: a májusban kezdődő vita az Európai Unió jövőjéről szól. A kormányfő szerint fontos, hogy Európa megélt már rosszat és jót is. Európa része nemcsak Norvégia vagy Szerbia, Fehéroroszország, de a Balkán is, valamint Törökország egy része is. Európa fantasztikus, lemásolhatatlan és lenyűgöző – mondta. A miniszterelnök beszélt az európai nemzetek jövőről szóló gondolatairól, és azt mondta, nagyon fontos, hogy az úgynevezett európai álom beteljesül-e. Orbán szerint az Unió egy politikai képződmény, amely a védelem miatt jött létre. Azért hozták létre, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a II. világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másik felét a szovjetek foglalták el. A kormányfő megemlített több felmérést is, melyek lényege az, hogy a német válaszadók szerint, ha elmondják a véleményüket migrációról, hazáról és jövőről, akkor félniük kell.
Orbán Viktor miniszterelnök fontos bejelentéseket tett. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Mi történt a mi Európai Uniónkkal?
Orbán leszögezte: az unió lakosságának csak negyede gondolja azt, hogy jobban fog élni, mint a maiak. Kijelentette: ez az Európai Unió nem az, mint régen volt, ezért változtatnunk kell rajta, és ebben a magyaroknak kulcsszerepe van. Az unió gazdaságáról elmondta, hogy jelenleg divergenciát látunk konvergencia helyett. Csak Németország és Hollandia nyer az euróövezettel, más államok nem. A miniszterelnök arra is kitért, hogy ma van a magyar függetlenség napja, és harminc éve, hogy megnyertük a hidegháborút. A Lengyel Szolidaritás a lengyel pápától kapott bátorsággal (II. János Pál pápa – a szerk.) bebizonyította, hogy a szocialista tábort összetartó eszközt: a hadsereget és az erőszakot a szovjeteknek már nem volt ereje bevetni, és 1956 már a múlté. Lengyelország mögé felsorakozva a magyarok is ott voltak, és megdöntötték a kommunizmust, a berlini falat ledöntötték, a szovjeteket pedig kiszorították – ezt tették a szabadságharcosok ügyesen, bátran, vérveszteség nélkül, ravaszan. Orbán Viktor szerint mi vagyunk Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai, akiknek vissza kell vezetniük az uniót a jó útra. Orbán Viktor szerint az Európai Unió bajban van, és szabadságharcosokra van szüksége.
A magyar függetlenség napja címmel konferenciát rendeztek. Előadók: Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Horváth Péter Gyula
A hét tézis
Orbán Viktor téziseket fogalmazott meg beszédében. Az első tézis szerint egy birodalmi jellegű unió felé robogunk. Nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek, amire senki sem adott felhatalmazást. Európában a démosz, nép nélkül nem lehet demokráciát építeni. Az Unió vezetői most ezt teszik, és rossz úton járnak – utalt rá Orbán Viktor.
Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is
– fogalmazott. A kormányfő azt is a leszögezte: a demokraták szemben állnak a birodalomépítőkkel.
A kormányfő második tézise, hogy ma azok irányítják Brüsszelt, akik nem eszköznek, hanem öncélnak tartják. Felül akarják írni a szabályokat, és ezért a politikai ellenfelek a természetes közösségek meggyengítésére törekednek. A családok, a nemzetek, a keresztény hit meggyengítése áll a célkeresztben.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A harmadik tézis, hogy Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét a hatalomgyakorlásból kiszervezte, és az NGO révén azt szolgálják, hogy minősítsék a demokratikusan megválasztott tagállami kormányokat. Az Európai Bizottságot elmozdították a politikailag pártatlan pozíciójából a Soros-féle szervezetek és az amerikai demokraták. Ez Juncker elnök úr bejelentésével vette kezdetét. Jogállami jelentéseket készítenek, amiket nem a tagállamok véleménye alapozza meg, hanem az NGO-k, akik álcivil szervezetek, és Soros György hálózatához tartoznak. Ezt ők nem is tagadják. Aláássák a kormányok tekintélyét, és az államok szétzúzásán dolgoznak, valamint büntetni akarják a tagállamokat.
Negyedik tézis, hogy közös gazdasági siker nélkül az unió szét fog esni. Orbán ezt a tézist arra alapozza, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön. Ha nincs közös gazdasági siker, akkor vége az uniónak. A magyarok hívei az uniónak – ez fontos –, de csak a közös gazdasági siker politikájára kell összpontosítani, hiszen ez vihet minket előre. Együtt kell cselekedni – véli a miniszterelnök. Orbán szerint az Európai Unió szétveri önmagát, mert nem működik együtt a tagállamokkal. Büntet, kritizál, és ezzel a vesztébe rohan.
Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ötödik tézis, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz: migráció, népvándorlás és járványok. Ebben az időszakban kell biztonságot teremteni, és gazdasági sikereket elérni. A tagállamok alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok Alkotmánybíróságainak bevonásával.
Hatodik tézis, hogy az Európai Parlament az európai demokrácia zsákutcája lett, mert csak a saját párt- és ideológiai érdekeit képviseli, valamint nem hozzáad, hanem elvesz az unió erejéből, ezért növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. A miniszterelnök szerint ha nemzeti hatásköröket sértene a Parlament, akkor úgynevezett piros lapos eljárást kellene indítani, és fellépni az eljárással szemben.
Hetedik tézis:
Szerbiát fel kell venni!
– jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte az uniónak nagyobb érdeke fűződik ehhez, mint magának Szerbiának!
Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalt a konferencián. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A miniszterelnök szerint a történelem tálcán kínálja a lehetőségeket, élni kell ezekkel! Megkezdődött az Unió jövőjéről szóló vita, ahol beszélhetünk a bajokról, a sérelmekről, és mindenről, ami nem működik – tette hozzá. A miniszterelnök szerint a pódiumot is megácsolták, és reméli, hogy annak látja ami, nem másnak (burkoltan utalva egy bitófára – a szerk.). Orbán szerint kaptunk egy lehetőséget, hogy megakadályozzuk Brüsszel “elmoszkvásodását” és az unió “elszovjetesedését”. Mi, magyarok tudjuk, hogy mi a veszély, mert csak harminc éve élünk szabadon. A nyugatiak örökölték a szabadságot, mi megküzdöttünk érte. Hozzátette: legyen elegendő szellemi és politikai bátorságunk, mert az idők megváltoztak. Harminc éve azt láttuk, hogy Európa a jövő, ma mi vagyunk Európa jövője. Harcolnunk kell, mert csak így jöhet el az új európai reneszánsz – szögezte le Magyarország miniszterelnöke.
Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Varga Judit: mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk
Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk, számunkra az egység a sokféleségben szuverén nemzetek közötti harmóniát jelent. Olyan Európát, ahol a nemzeti érdek ugyanolyan súllyal érvényesül, mint az uniós érdek – erről az igazságügyi miniszter beszélt a magyar függetlenség napja címmel rendezett konferencián.
Olyan Európát akarunk, ahol az uniós jog nem az ideológiai fegyvertár eszköze, ahol a politikai frusztráció nem írja felül a szerződések alapelveit. Olyan Európát, amely felemeli szavát az intézmények nyílt kötelezettségszegései, nyílt jogszabálysértései ellen
– mondta Varga Judit, aki beszédében kiemelte: hisznek abban, hogy a család, a nemzet, a nemzeti identitás, a regionális együttműködés mint természetes közösség a szuverén döntések meghozatalának legfőbb letéteményesei és zálogai az erősebb nemzetek erős Európájának.
Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: Horváth Péter Gyula
Hozzátette: ma már, az uniós csatlakozás után tizenhét évvel megvan a tudásunk, tapasztalatunk, amely “a szándékosan keltett zűrzavarban” segít felismerni az alattomos föderalista törekvéseket.
A 21. századi kihívásokra adott megkésett és elhibázott európai válaszok sorozata világossá tette, hogy az integráció mára elvesztette reakcióképességét, és pragmatikus együttműködés helyett ideológiai viták terepévé vált. Európát egy magát progresszívnek és liberálisnak nevező, gőzhengerekkel felvonuló fősodor uralja, amely az európai egyesült államok vízióját tűzte ki fő céljául. Ez az Európa támogatja a multikulturalizmust, üdvözli a bevándorlást, de elutasítja a hagyományos családmodellt és a kontinens kulturális, vallási örökségét
– fogalmazott az igazságügyi miniszter.
Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Schmidt: sem a Nyugat, sem az Európai Unió nem váltotta be az irántuk táplált reményeinket
Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felelevenítette, hogy a második világháborút lezáró 1947-es békeszerződés 22-es cikkelye tartalmazta a kitételt, amelynek alapján a megszálló szovjet csapatok, eredetileg az ausztriai szovjet haderő ellátásának logisztikai biztosítása céljából továbbra is Magyarországon állomásozhattak. Ezt a helyzetet a Varsói Szerződéshez csatlakozás konzerválta 1955-ben, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverése után 1957 májusában született megállapodás már nem tartalmazott időkorlátot a szovjet csapatok itt tartózkodására. A főigazgató felsorolta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár hatalomra jutása után milyen események és történések vezettek ahhoz, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én a szovjet csapatok végleg elhagyták Magyarországot.
1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a fiatalok képviseletében felszólaló Orbán Viktor beszédével ellehetetlenítette, hogy az 56-os hősök újratemetése az állampárt belügye maradjon, és az elvtársak kölcsönösen szemet hunyhassanak egymás gaztettei felett. Orbán Viktor az újratemetésre a Kádár-rendszer végbúcsújaként tekintett és egyértelművé tette, hogy az antikommunista fiatalság a jövő alakításában nem szán szerepet sem 56 eltipróinak, sem azok utódainak
– idézte fel Schmidt Mária. Kitért arra, hogy Orbán akkori felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség fővárosaiban, sem Moszkvában.
Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Fotó: Horváth Péter Gyula
Schmidt Mária hangsúlyozta: a szovjet kivonulásról a magyar tárgyalódelegáció végül is nullára hozta ki az egyenleget, nem fizetett a távozásért, és a kelet-közép-európai térségben az egyetlen olyan ország lett, amely nem fizetett a szovjeteknek újabb hadisarcot. Hozzáfűzte: 1944. március 19. és 1991. június 19. között idegen, megszálló csapatok állomásoztak hazánk területén, majd a szabadság és a függetlenség kivívása után az azóta eltelt három évtized Magyarországot újra sikerpályára állította, az ország a NATO, majd az Európai Unió tagja lett.
Sem a Nyugat, sem az Európai Unió nem váltotta be az irántuk táplált reményeinket. Mert idealizáltuk őket, irreális elvárásokat támasztottunk velük szemben. Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velük. Ígéretes fejlemény, hogy a magyar nemzeti érdek egyre többször esik egybe régiónk érdekével
– tette hozzá a történész. Mint megjegyezte, Európában, és “benne nekünk magyaroknak” meg kell nyernünk a 21. századot, de ez csak nemzeti közösségei megerősítésén keresztül történhet meg.
A kereszténység és a nemzeti eszme együtt erős és ellenállóképes Európát teremthet
– tette hozzá.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A magyar függetlenség napját az 1956. évi forradalom és vértanúi 1958. június 16-i kivégzése mellett a szovjet csapatok 1991. június 19-én történt kivonulásának emlékére tartják. A konferencián felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, és jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, parlamenti képviselők, valamint Magyarországra akkreditált nagykövetek.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS