Pesti Srácok

Magyar György balliberális rémhírterjesztő galerije is uszította az ellenzéket a kormány ellen

Magyar György balliberális rémhírterjesztő galerije is uszította az ellenzéket a kormány ellen

A nemzeti egység megteremtésének legnagyobb kerékkötői, mások mellett a börtönbizniszben érdekelt Magyar György ügyvéd, valamint Bárándy Péter, Lattmann Tamás és Szalai Kriszta művésznő is hergelte az ellenzéki politikusokat a mai parlamenti szavazás előtt, hogy akadályozzák meg a veszélyhelyzet magyarországi meghosszabbítását. Tiltakozunk a felhatalmazási törvény elfogadása ellen! - címmel indítottak kampányt hírhedt, és kevésbé ismert balliberális megmondóemberek, amelynek célja, hogy a kormány ne kapjon további felhatalmazást a válsághelyzet eredményes kezelésére. Ugyanakkor az alkotmányos puccsot, Orbán Viktor királlyá koronázását, túlhatalmi törvényt harsogók gyülekezete alapvetően egy dologtól tart, és folyamatosan le is buktatják magukat. Attól rettegnek, hogy blőd hazugságaiknak, rémhírterjesztéseiknek gátat szabnak és nem hiszterizálhatják tovább a nyugalomra váró közéletet...

Mint ismert, lejárt a kormányzat tizenöt napos felhatalmazása a koronavírus-járvány kezelésére, a meghosszabbítás napirendre vételét pedig leszavazta az ellenzék a Parlamentben. Az új törvény házszabálytól eltérő elfogadásához 4/5-ös többség kellett volna. Az érdemi vitát nagy ellenzéki kamukampány előzte meg, amellyel gyakorlatilag a járvány elleni zökkenőmentes védekezés lehetőségét veszélyezteti az uszításból politikai tőkét kovácsoló ellenzék. Mint ismert, Szél Bernadett túlhatalmi törvénynek nevezte a járvány kezelése érdekében beterjesztett törvényt, a lódoktorból koronavírus-szakértővé IS változó Hadházy Ákos alkotmányos puccsról beszélt (nyilván még a fogalom jelentésével sincs tisztában), a jobbikos Jakab Péter pedig már azzal állt az internet népének nyilvánossága elé, hogy Orbán Viktor életfogytiglani hatalmat akar magának.

Ehhez a minden színvonalat nélkülöző kórushoz csatlakozott a szavazás előtt, a többek között a börtönbizniszben érdekelt Magyar György ügyvéd, valamint Bárándy Péter, Lattmann Tamás és Szalai Kriszta művésznő. Mint fogalmazványukban megállapítják, szerintük

PestiSracok facebook image

Ez a kijelentés nyilvánvaló hazugság, hiszen a felhatalmazás a járvány végéig szól, és nem is korlátlan, hiszen például az Alkotmánybíróság továbbra is ellenőrzi azt. Mint hangsúlyozzák,

A brigád ugyanakkor itt buktatja le magát, hiszen attól rettegnek, hogy a törvény gátat szab a folyamatos, olyan rémhírkeltéseknek, amelyeket például a fentiekben is megengednek maguknak. Hiszen hazugság, hogy sérülne a sajtószabadság azzal, hogy a rémhírkeltést büntetnék, hazugság, hogy a kormány nem ad pontos és közérthető tájékoztatást, és hazugság, hogy ne lenne felkészülve a "várható katasztrófára". A hazugságaikat féltő aláírók az alábbiak, (akik különben a nemzeti egység megteremtésének legnagyobb kerékkötői):

Magyar György, ügyvéd
Kaltenbach Jenő, volt ombudsman
Majtényi László, volt ombudsman
Matlák Gábor, ügyvéd
Mellár Tamás, országgyűlési képviselő
Pákozdi Éva, civil aktivista
Horgas Péter, látványtervező
Holoda Attila, volt államtitkár
Szepesházi Péter, volt bíró
Szentesi György, Civilek a Demokráciáért Egyesület elnöke
Vörös Imre, alkotmányjogász, volt alkotmánybíró
Lövétei István, alkotmányjogász
Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter
Szalai Kriszta, színművész
Lattmann Tamás, nemzetközi jogász
Péterfy Gergely, író
Vándor Ágnes, újságíró
Herczeg Zoltán, designer

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.