Pesti Srácok

Magyar hősök, magyarokra köpködők és PC-térhódítás – Olimpiai beszélgetés Menczer Tamással és Mészáros Nórával a Plebejus Polbeatben (videó)

Az ország jelentős része követi az olimpiát, magyar sikerekért szurkolva, egy megszállott kisebbség még éjjel is felkel, hogy mindent élőben lásson, egy másik, furcsa kisebbség viszont azért követi az olimpiát, hogy legyen min kötözködnie. Beletörlik a lábukat Hosszú Katinkába, és ha nincs jobb ötletük, a külföldi származású magyar olimpikonokról cikkeznek, hogy ennek ürügyén is rásüthessék a kormányra az „idegengyűlölő” bélyeget. Ennek a mélypontja, amikor a külhoni magyar sportolót is külföldi származásúként azonosítják be. Erről is beszélgetett Vésey Kovács László a Plebejus Polbeatben az ezúttal inkább a korábbi sportriporterként érkező Menczer Tamás külügyi államtitkárral, valamint a komoly vívótapasztalatokkal rendelkező Mészáros Nórával, a Pesti TV műsorvezetőjével.

Szerencsére már az első hét sikerei, magyar érmei és hősei is szóba kerülhettek a műsorban, de a Hosszú Katinkára zúduló gyűlölethullám mellett sem mentek el a szereplők. A riói olimpia hőse, háromszoros olimpiai bajnokunk számára nem úgy jött ki az olimpia, ahogy mindenki remélte, és ahogy ő maga is tervezte, ezt azonban sokan úgy értelmezték, hogy itt az ideje a fotel melegéből ízekre szedni a sportolót a közösségi médiában. Menczer Tamás is határozottan megvédte az úszólegendát, mondván, aki bajnok, az bajnok, és ezen egy rosszul sikerült verseny sem változtat.

Az államtitkár a baloldallal és sajtójával kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján azt mondta, nincs meggyőződve róla, hogy a baloldal tényleg nem érti, miről szól az olimpia a sportolóink, illetve a magyar nép számára, és valószínűbb, hogy csak nem akarja érteni. Azzal kapcsolatban vélekedett így, hogy az egyik baloldali portál külön cikket szentelt a részben vagy teljesen külföldi származású magyar olimpikonoknak. Noha nem sok ilyen sportolót találtak, ráadásul nagy többségük egyik szülője magyar, és Magyarországon nőttek fel, a mélypont mégiscsak az, hogy az önmagát konzervatívnak álcázó lap még a külhoni magyar sportolót is felvette erre a listájára.

Szóba került Simone Biles amerikai tornásznő furcsa visszalépése és Oszaka Naomi japán teniszező hasonlóan furcsa kampánya is, valamint az olimpián a figyelem középpontjába került mentális egészség. Természetesen egy sportolónak mindenkor a saját döntése, hogy milyen kockázatokat vállal be – szögezte le Menczer Tamás. Ám a progresszív médiahálózat most azokat a sportolókat kezdte el ünnepelni, akik nem állnak ki a megmérettetésre, hogy legyőzzék az ellenfeleiket és önmagukat, hanem a mentális teherre hivatkozva visszalépnek, illetve a sport megváltozását követelik. Ha kíváncsi, erről és a többi témáról hogyan vélekedtek a beszélgetés résztvevői, nézze meg a teljes adást!

PestiSracok facebook image

A Plebejus Polbeatet keddenként este hétkor a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben rögzítjük, az ismert járványügyi intézkedések miatt a következő egy hónapban zárt ajtók mögött. A felvétel vasárnap este negyed nyolckor kerül a PestiTV adásába, illetve a pestitv.pestisracok.hu oldalra.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.