Magyar miniszterelnököt Románia élére! – Csalódott román publicista írása a magyar–román konföderáció előnyeiről
Románia egy bukott állam – állítja nemrégiben megjelent publicisztikájában Marius Ghilezan, a román konzervatív România Liberă egyik szerzője, aki többek közt azt fejtegeti, milyen előnyökkel is járna a kormányválságokkal terhelt Románia számára egy RMDSZ-es miniszterelnök. Ghilezan ráadásul példaként állítja a román politikusok elé Orbán Viktort is, aki értelmezése szerint kellő erélyességgel lép fel a brüsszeli bürokrácia, vagy éppen a nyomuló multinacionális cégekkel szemben. A szerző végkövetkeztetése szerint nemcsak, hogy nem lenne ördögtől való, ha Románia miniszterelnökét mondjuk Kelemen Hunornak hívnák, de az RMDSZ-es politikus előkészíthetne egy román–magyar konföderációt, amelyben az államok szuverenitásuk megőrzése mellett közösen képviselhetnék érdekeiket Európán belül...
A Főtér.ro erdélyi hírportál rendszeresen közöl eredetileg a román sajtóban megjelenő, magyar szempontból is érdekes cikkeket, publikációkat. Ezek legújabbika Marius Ghilezantól származik, aki a konzervatív România Liberă egyik szerzője. Ghilezan, mint a román politikai életből kiábrándult publicista, elég meglepő kijelentést tesz, amikor azt javasolja: az újabb kormányválságból épp kikecmeregni készülő, meglehetősen szokatlan, jobb- és baloldali koalíció ne a két nagy párt, azaz a PSD vagy a PNL jelöltjét javasolja miniszterelnöknek, hanem az RMDSZ-es Kelemen Hunort. Mint a publicista Klaus Iohannisra utalva megjegyzi,
ha már német elnökünk van, próbáljunk ki egy magyar miniszterelnököt is.
Románia egy bukott állam
A szerző kiábrándultságának oka, hogy a román politikai életről tulajdonképpen megállapítható: az lényegében kormányválságok sorozata, legalábbis annak tükrében, milyen sűrűn adják át egymásnak a kilincset a miniszterelnökök. Legutóbb éppen idén októberben bukott kormány, ami a Mentsétek meg Romániát (USR) koalícióból való szeptemberi távozáshoz vezethető vissza. Pont, amikor annak kezdhettünk örülni, hogy az új kormányban az RMDSZ színeiben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila, Tánczos Barna és Novák Eduárd pedig miniszter lehet. A kormányválság utáni új felállásban az addig kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) kötött koalíciós megállapodást nagy baloldali ellenfelével, az eddig ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párttal (PSD), valamint az RMDSZ-szel. A kérdés jelenleg már csak az, melyik párt adja a miniszterelnököt. Ennek eldöntése érdekében mindkét nagy párt miniszterelnök-jelöltje elzarándokol majd Klaus Iohannis köztársasági elnökhöz.
Marius Ghilezan azonban unortodox javaslattal áll elő publicisztikájában, mégpedig azért, mert vélhetően elirigyelte a magyar politikai stabilitást. Mint a cikkben elképzelését kifejtve írja, intő jel Románia számára, milyen kormány alakult Bulgáriában, ahol a szerző szerint "az Egyesült Államokban felkészült Petkov és Vasziljev" miniszterek lettek az ügyvivők, ezzel létrehozva az "alkalmatlanok kormányát".
Az alacsony választási részvétel egy laboratóriumi körülmények közt létrejött alakulat váratlan győzelméhez vezetett
– állítja a szerző, aki szerint ez olyan globális trend, amely könnyen utolérheti Romániát is. Marius Ghilezan ennek megoldásaként váratlan fordulattal egy Közép-Európán belüli, erős román–magyar konföderális összefogást javasol, elöljáróban is kifejtve, hogy a 1878 és 1886 között a bolgár elit Bukarestet járta, hogy felajánlja I. Károlynak: legyen a bolgárok királya is. A szerző szerint hasonló fordult elő a magyarokkal is, akik Kun Béla elűzése után éppen Ferdinánd román királytól kérték, hogy fogadja el a magyar trónt (a román–magyar perszonálunió ötlete ugyan felmerült a korban, de nem ilyen formában, és elenyésző támogatottsággal). A lényeg, hogy a publicista szerint ezeket a történelmi lehetőségeket kár volt visszautasítani és elszalasztani, pláne annak tükrében, hogy "százegynéhány évvel később a helyzet megváltozott, Románia egy bukott állam", amit az elnök is elismer.
Orbán Viktor, a minta-miniszterelnök
Ghilezan szerint ráadásul
az új nemzetközi egyezmények, a bürokratikus brüsszeli struktúrák, az egyre erőszakosabb nagykövetségek, a multinacionális cégek feletti állami ellenőrzés hiánya, az erőforrásainkat felemésztő globalizáció – ezek mind arra ösztönzik az erdélyieket, hogy figyeljenek Orbán Viktorra.
A publicista példaként említi, hogy amikor a nemrégiben lezárult glasgow-i klímaegyezmény arra kötelezte az országokat, köztük Romániát, hogy szüntesse be a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, Orbán Viktor milyen kemény álláspontot fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy Brüsszel a klímavédelemre hivatkozva a klímaromboló multicégek helyett az átlagemberekre akar adókat kivetni. Ghilezan arra utal, hogy erre a hangra és erre a típusú kiállásra lenne szüksége Romániának, a román politikának is, ha szembe akar szálni a brüsszeli bürokráciával, vagy éppen a multinacionális cégekkel.
Előbb egy romániai magyar elnök, aztán a konföderáció
A publicista ezután levezeti, miért is lenne előnyösebb Románia számára, ha Kelemen Hunor lenne a miniszterelnök. Ghilezan szerint Kelemen Hunor egy pártsemlegesebb választás lenne, amely egy stabil, megbízható és reprezentatív kormányt eredményezne. Ráadásul az RMDSZ elnöke előkészíthetne – Európában elsőként – egy román–magyar konföderációt is,
amelynek keretében mindkét állam megőrizhetné a szuverenitását, de együttműködne gazdasági, társadalmi és politikai téren.
Mint hozzáteszi, ez
döbbenetes csapás lenne a megosztott európai közösség számára. Kelet-Európában születhetne újjá a németalföldi fejlődési modell.
A szerző a cikk végén idézi I. Mihály király 2011 novemberi, parlamenti beszédét is, amely kiemeli, hogy Románia akkor válik ismét tiszteletre méltóvá, ha "szomszédaival és testvéreivel" egységesen és közösen tervezi a jövőt.
Összességében tehát – legalábbis, ahogy a román publicista láttatja – Románia a sorozatos politikai bukdácsolása közepedte lassan felismerhetné, milyen politikai hozzáállásra is lenne szüksége, ha a brüsszeli bürokráciával, illetve a multinacionális cégekkel szemben saját érdekeit érvényesíteni szeretné. Nagy-Románia korábbi vélt hatalmi pozíciójához nincs mit hozzátennünk, hiszen ez a román folklór része, ahogyan ahhoz sem, hogy "Románia bukott állam". A szorosabb román–magyar államközi összefogás, vagy egy romániai magyar miniszterelnök ötlete üdvözlendő, még ha a történelmi terheltség miatt az ehhez hasonló hangok nagyon halkak is Romániában. Mindenesetre Magyarországról példát venni egyenesen hízelgő lehet a számunkra, és tényleg: ha német lehet egy köztársasági elnök Romániában, miért ne lehetne magyar a miniszterelnök. Persze, ha ilyen előállna is, az egyelőre nem a józan átgondoltságot, hanem csak az ország szürreális politikai viszonyait képezné le. Még jó néhány hasonló cikk kell szülessen, hogy I. Mihály király szavai megfoganjanak...
Vezetőkép: MTI (a kép puszta illusztráció, amelyen Ionel Ghita, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója és Horváth László, az L.A.C Holding elnök-vezérigazgatója az L.A.C. Holding érdekeltségébe tartozó CER Hungary új technológiával, Romániában készült Transmontana típusú mozdonyait avatják fel Budapesten, a Magyar Vasúttörténeti Parkban 2015. január 27-én)
