Tagadta bűnösségét a Fővárosi Törvényszéken hétfőn kezdődött perben az a “vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel” megvádolt, amúgy jól menő informatikai céget vezető férfi, aki az ügyészség szerint 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A Bunge lobbistája nem más volt, mint Torba Tamás (képünkön), a Magyar Nemzet tanácsadója és szerzője, az Echo Tv műsorvezetője. Emlékezetes: Ez az állítás keltette azt a nemzetközi korrupciós botrányt, amely másfél évvel ezelőtt jelentősen rombolta a kormány népszerűségét, igaz, valódi korrupcióra idáig nem derült fény. Az ügy nem csak az Orbán Viktor orra alá borsot törni próbáló Simicska Lajos lapjának érintettsége, hanem amiatt is meglehetősen pikáns, hogy a vádlott T. Viktor cége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár és több bank informatikai rendszerét fejlesztette. Az ügy tárgyalása kedden nagyágyúk meghallgatásával folytatódik.
A vádlott neve a médiában már korábban ismertté vált, Tábor Viktor Andrásról, az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. tulajdonosáról van szó, aki az ügyészség szerint a vesztegetési ügy koronatanúját, Torba Tamást, a Széchenyi Banknál végzett közös munka során ismerte meg. Torba szövevényes hátterű figura, közgazdász, lobbista, emellett ma is a Magyar Nemzet állandó szerzője és tanácsadója, főleg olyan témákban nyilvánul meg, ahol az orosz érdekek, vagy nagyvállalati, nagyvállalkozói érdekek sérülnek. Köztük Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekei. Emellett Lovas Istvánnal közösen vezeti az Echo Tv Törésvonalak című műsorát. Azonban az André Goodfriend volt amerikai ügyvivő nevéhez kötődő, 2014 végén a kormány népszerűségét is alaposan megtépázó “korrupciós botrány” kirobbantóinak kilétére és hátterére is magyarázatot adhat a most tárgyalt színlelt vesztegetéses ügy, ha az ügyészség a regényes história mellett érdemi bizonyítékokat, vagy tanúvallomásokat is a bíróság elé tár a következő hetekben. Eddig a korrupciós, vagy kitiltási botrányban – bár számos tüntetést is kiváltott akkoriban – nem volt ismert maga a korrupció, csak gyakran elhangzott a NAV, a Vénusz étolajat is gyártó amerikai Bunge óriáscég és a Századvég neve. Többek között a PestiSrácok.hu oknyomozó cikkeiből az is kiderült, hogy az amerikai tulajdonosokat a piacon eluralkodó gigantikus áfacsalás miatt 2010 környékén valóban milliárdos kár érhette, ám a politikai szálak, ha voltak is, inkább a szocialistákhoz vezettek. A 18 milliárdos ügyben Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese és a furcsa körülmények között elhunyt Welsz Tamás is felbukkant. Bár leginkább alvilági szereplők és középszintű adóhatósági appartcsikok neve merült fel. Ráadásul az otthon az Obama-adminisztrációval szimbiózisban élő Bunge multicég sem feltétlenül patyolattiszta: az egész Közép-Kelet-Európát behálózó gabonázásnak, azaz alvilági áfacsalásnak nemcsak áldozata, hanem részese is lehetett korábbi gyanúk szerint a vállalat, bár jogerős döntés még az egyik felmerült bűnügyben sem született. Az is tény, hogy a jóval 2010 előtt kezdődő csalássorozatnak az Orbán-kormány vetett véget 2013-ban, az áfafizetési szabályok megváltoztatásával. Igaz, ez nem zárja ki a háttérben sejtetett vesztegetési pénzek, vagy ígéretek létezését. Egy biztos: az ellenzéki ikonná vált “zöld dossziés” Horváth András, a diplomatából politikai aktivistává lett és végül visszahívott André Goodfriend amerikai pótnagykövet, és a vesztegetési ügy koronatanúja, azaz Torba Tamás alaposan rátett arra, hogy az alvilági áfabűncselekményből bármiféle megismerhető bizonyíték nélkül a kormányt nemzetközi téren magyarázkodásra kényszerítő, itthon hónapokon át instabilitást kiváltó nemzetközi botrány legyen. (PS-kommentár)
Kétmilliárdért törvénymódosítást?
A színlelt vesztegetési ügy hétfői tárgyalásán a vádirat ismertetéséből kiderült, hogy Torba Tamás különféle kommunikációs eszközökkel igyekezett nyomást gyakorolni a kormányra az étolaj áfájának csökkentése érdekében. A Bunge és Torbáék között 2013 végéig volt érvényben az első szerződés, majd újabbat kötöttek. Az ügyészség szerint Torba kapcsolatba lépett az agrártárcával és a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal (NAV) is. A vád szerint az informatikai cég vezetője egy 2014 májusában tartott céges rendezvényen közölte Torbával, hogy kétmilliárd forintért cserében el tudja intézni: 27-ről 5-re csökkenjen az étolaj forgalmi adója. Torba ezt az információt továbbította a Bunge magyarországi vezetőségének, akik jelezték az esetet az amerikai külügynek.
A perben hétfőn koronatanúként meghallgatták a Bunge Zrt. akkori lobbistáját, Torba Tamást, aki azt vallotta: a vádlott meghívta a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó cégének vállalati rendezvényére és ott közölte vele az ajánlatot. Ezt ő “üzenetként” értékelte és továbbította, annak ellenére, hogy szerinte azok számára, akik ismerik az étolajgyártó céget, egyértelmű kellett, hogy legyen: a Bunge nem fogja elfogadni azt. A tanú állítása szerint az ajánlat úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot különböző számlák ellenében a Századvég csoporthoz tartozóan kellene kifizetni, a vádlott konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt.
Nem is ismerte Heim Pétert
A bűncselekménnyel vádolt Tábor Viktor András a tárgyaláson vallomásában és a tanúval folytatott szembesítésén is tagadta, hogy ezt mondta volna. Úgy fogalmazott: nem is ismeri Heim Pétert. “Semmilyen üzenetet nem adtam át, nem is ismerem Heim Pétert” – szögezte le a vádlott, aki életszerűtlennek nevezte, hogy ha mégis üzenetet adott volna át, akkor azt a saját céges rendezvényén, a dohányzásra kijelölt helyen tette volna, nem pedig egy félreeső helyen. Azt is hozzátette: “nem kívántam sem Heim Pétert, sem pedig a Századvég csoport bármelyik tagját belekeverni az áfacsalások ügyébe”.
Heim Péter
Stratégiai megállapodás vagy korrupció?
Abban mindkettejük vallomása egyezett, hogy jóval a céges rendezvényt megelőzően a tanú érdeklődött a vádlottnál, vajon hogyan köthetne a Bunge Zrt. stratégiai megállapodást a kormánnyal. A tárgyaláson elhangzott: a Bunge egy levélben később közölte a tanúval – aki akkor szerződéses kapcsolatban állt a céggel – hogy egyelőre nem kíván stratégiai megállapodást. A tanú és a vádlott között hónapokkal később, a vádlott cégének rendezvényén került ismét szóba a téma, Tábor Viktor András szerint azért, mert épp pályázati anyagokat tanulmányozott és az egyik kiírás úgy szólt: akár kétmilliárd forintos vissza nem térő támogatáshoz is tud jutni az, aki a kormány stratégiai partnere. Tábor Viktor András közlése szerint ezt elmondta a tanúnak, aki ekkor azt tudakolta, hogyan lehet ilyen megállapodást kötni. A vádlott azt válaszolta, nem tud erről semmi pontosat, de a sajtóban azt olvasta: “ezek a stratégiai megállapodások valamilyen formában kötődnek a Századvéghez”. Amikor a tanú visszakérdezett, hogy “ki ott a megmondó ember”, erre válaszul jelölte meg Heim Pétert.
A tanú ugyanakkor “üzenetnek” és életszerűnek nevezte az elhangzottakat, amit a többi között azzal indokolt, hogy a kétmilliárd forintos összeg közel azonos a piacon becsült adócsalás mértékével. Ügyészi kérdésre válaszolva azt állította: nem érdeke az, hogy ezt a történetet kitalálja. Arra a kérdésre, hogy miért nem fordult a hatóságokhoz a vádbeli párbeszéd után közvetlenül, azt mondta: nem tudta volna bizonyítani az igazát, mert mindez csak szóban hangzott el. Arra a kérdésre, hogy az amerikai nagykövetségnek viszont beszámolt minderről, azt a választ adta: nem szerette volna, ha őt tiltják ki.
Közbelép az amerikai nagykövetség
A vádlott beszámolt arról, hogy később behívták az amerikai nagykövetségre, ahol közölték vele: megvonták az automatikus vízumjogosultságát, ami szerinte nem jelent kitiltást. A történtekről barátjának, a per tanújának is beszámolt, aki később magyarázatul azt mondta neki, hogy egy árukövető rendszert tervezett az amerikai fél a magyar kormánnyal közösen bevezetni, de ennek Torba “keresztbe feküdt”, ami “szúrja az amerikaiak szemét”. Ezt a vádlott értetlenül fogadta, mondván, bár cégének – amely a többi között a NAV-nak is dolgozott – semmi ilyesmire nincs ráhatása.
A korrupció éterbekiáltása kormányellenes tüntetések sokaságát hívta életre 2014 végén. Fotó: origo.hu
Az elítélt ipari kémmel is üzleteltek
A tanúként meghallgatott Torba Tamás elmondta, hogy akkor ismerte meg a vádlottat, amikor a Széchenyi Bank elnökének tanácsadójaként dolgozott, Tábor Viktor pedig a bank informatikai rendszerét fejlesztette. Munkájáról Torba Tamás annyit elárult példaként, hogy amikor a bank nehézségekkel küzdött, akkor Harmat Sándor ajánlott segítséget (az úgynevezett ipari kém botrányban első fokon börtönre, jogerősen tízmilliós pénzbüntetésre ítélt, szintén orosz vonalon nyomuló lobbista – PS). Egészen pontosan Harmat Chemium Kft.-je került szóba, amely segítene a bank egy részének értékesítésében. Az ügyeskedéseiről is elhíresült Harmat egy távol-keleti cégcsoportot ajánlott Torba figyelmébe, azonban kiderült, hogy a pakisztáni tulajdonú cégcsoport tulajdonképpen irodai takarítással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozott, ezért az üzlet meghiúsult. Miután a Széchenyi Banktól eljött, kommunikációs tanácsadással kezdett foglalkozni – emlékezett vissza a tanú.
Nem léptek a hivatalos szervek?
Torba ezután elmondta, hogy a céget, amelynél jelenleg dolgozik egy nemzetközi PR-cég kereste meg a Bunge-vel kapcsolatos kommunikációs feladattal, mivel az étolajgyártó cég 2013-ra a magyar piacon tapasztalt áfacsalás miatt piaci részesedésének már 40 százalékát elvesztette. Mint mondta, a Bunge hiába jelezte hivatalos csatornákon keresztül a problémát, és térképezte fel a hálózatot magánnyomozók segítségével, nem lépett egyetlen hivatalos szerv sem. Ezért lett szükségük egy olyan kommunikációs szakemberre, aki más csatornákon keresztül próbál nyomást gyakorolni a kormányra. Torba megjegyezte, hogy az áfacsalásokról a Magyar Nemzet jelenlegi főszerkesztőjével, D. Horváth Gáborral is rendszeresen egyeztettek. Ennek ellenére az Index.hu volt az első olyan hírportál, amely megírta az azóta Bunge-botrányként elhíresült történetet – állította a koronatanú.
A per kedden újabb tanúk, köztük Heim Péter és D. Horváth Gábor tanúmeghallgatásával folytatódik.
A vezető képen Torba Tamás épp a mezőgazdasági nagyüzemeket a kormány miatt érő hátrányokról “szakért” a Hír Tv-n
Facebook
Twitter
YouTube
RSS