Pesti Srácok

A Corvinus kollégiuma ragaszkodik az ÁVÓ atyjához

A Corvinus kollégiuma ragaszkodik az ÁVÓ atyjához

Rajk László, a Rákosi rendszer belügyminiszterének nevét használja a mai napig a Corvinus egyetem szakkollégiuma. A kommunista diktatúra egyik rettegett vezéralakjának nevéhez az intézmény úgy ragaszkodik, hogy közben nem azonosul "munkásságával". Hogy is van ez?

SZABÓ FRUZSINA - PestiSrácok.hu

Még mindig a Rákosi rendszer belügyminiszterének, Rajk Lászlónak a nevét viseli a Budapesti Corvinus Egyetem, a józsefvárosi Horánszky utcában lévő szakkollégiuma – hívta fel a PestiSrácok.hu figyelmét az ismert dokumentumfilm rendező, Dézsy Zoltán, aki a Facebook-oldalán egy bejegyzésben is értetlenségének adott hangot. Dézsy nyílt levélben kérdezte a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát Dr. Rostoványi Zsoltot, és Illyés Mártont, a Rajk László Szakkollégium igazgatóját, miként viselheti a méltán neves Szakkollégium annak a Rajk Lászlónak a nevét, akinek „bűnlajstroma” igen súlyos: indokolatlan bebörtönzések, kivégzések, erőszak, az ÁVÓ létrehozása, az első koncepciós perek előkészítése köthető nevéhez.

PestiSracok facebook image
kolesz

Az áldozatoknak tűnt fel

Dézsy Zoltán a PestiSrácok.hu-nak elmondta: ”A Sztálini és Rákosi rendszer történelmével foglalkozom. Nemrég, egy forgatáson Rajk-áldozatok hozzátartozóival, leszármazottaival beszélgettem, és ők hívták fel a figyelmemet arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem szakkollégiuma a kommunista diktatúra fogalmával összeforrt Rajk László nevét viseli. Úgy gondoltam, hogy a vezetők megkeresésével felhívom erre a figyelmet, hátha csupán hivatali bürokrácia, hanyagság, feledékenység történt.

A hírhedt kommunista diktatúra működtetői: Rákosi Mátyás, Rajk László és Kádár János Fotó: MTI archívum

Rajkkal lázadtak

A megkeresésre minap érkezett válasz B. Kiss Annától, a Diákbizottság titkárától, aki a névválasztást a mai napig aktuálisnak és elfogadhatónak tartja. „Kollégiumtörténeti perspektívából vizsgálva, a szakkollégiumnak két oka is volt arra, hogy a ’70-es években (1974-ben) Rajk László nevének felvétele mellett döntsön. A Rajk már alakulásakor büszkén épített a ’40-es évek népi kollégiumainak hagyományára, amely nagy hangsúlyt fektetett egyik fő célkitűzésünkre, a társadalmi mobilitásra, és amelynek legfőbb védnöke Rajk László volt. Ráadásul Rajk László nevét viselni nem kis lázadásnak számított az akkori rendszer ellen - ez volt a névválasztás másik motivációja. Amikor a rendszerváltás környékén az országban átnevezési hullám vette kezdetét, a kollégiumban is megindultak a viták arról, kellene-e nevet változtatnunk. A volt és jelenlegi kollégisták közössége végül a név megtartása mellett döntött. Azt gondolták akkor és gondoljuk ma is, hogy a Rajk László Szakkollégium név nekünk nem a Rajk Lászlóval való azonosulást jelenti, hanem a saját, rendszerváltás előtti múltunk felvállalását, és a történelmünk folytonosságát szimbolizálja. Fontosnak tartjuk a múlttal való szembenézést, de ezt nem nevünk megváltoztatásán, hanem épp annak megtartásán keresztül látjuk megvalósítottnak.” A levélben egyúttal közlik azt is, „tervbe vettük, hogy a továbbiakban fel fogjuk tüntetni a honlapunkon valamilyen formában, hogy a névválasztásunk miért tudatos döntés.”

Kommunisták egymás között: Rajk és Kádár Fotó: MTI archívum

Ízléstelen névválasztás

A PestiSrácok.hu megkereste az ügyben Hankiss Ágnest, többek között a kommunizmus örökségét kutató Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatóját, aki személyes véleményében kifejtette: „Szerencsésebbnek és ízlésesebbnek tartanám, ha a magyar intézmények olyan személyt választanának névadójuknak, akinek életpályája makulátlan, erkölcsileg kifogásolhatatlan.” Azért is érthetetlen egyébként Rajk nevéhez való ragaszkodás, mert a szakkollégium évente Neumann János matematikusról és Herbert Simon politológusról elnevezett díjakkal jutalmazza az egzakt társadalomtudományok tudósait és a gyakorlati problémákkal foglalkozó szakembereket. A névválasztás ezekben az esetekben mindenképpen megfelel egy ilyen típus intézet nívójának.

Címlapon az MTI fotóarchívumának felvétele látható.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)