Segítünk a bíróságnak - Kishantos pro és kontra

A magyar médiapalettán hiánypótló, pártatlan és állásfoglalást nélkülöző írással kívánjuk segíteni az egyébként már kampánytémává vált kishantosi földháborúban a bíróságot. Utóbbinak ugyanis rövidesen ítéletet kell mondania a kishantosi, állami földterületek haszonbérletéről, az új pályázatok eredményeiről. A PestiSrácok.hu úgy értesült, korántsem biztos, hogy a magyar igazságszolgáltatásé lesz a végső szó, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kész akár az uniós igazságszolgáltatás elé vinni sérelmét. Cikkünkben az ügy minden vitatott pontját közöljük, mind a két fél álláspontját ismertetjük. Politikai szájkarate a PestiSrácok.hu kerekasztalánál.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Előzmények

2012. október 31-én lejárt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. 452 hektárnyi állami földre vonatkozó haszonbérleti szerződése, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földbérleti pályázatain pedig nem a korábbi bérlő nyert, az állam másoknak adta használatba a területeket. Ezután indult háború a kishantosi földekért, a Vidékfejlesztési Központ minden létező fórumon kifogásolta a pályázatok eredményeit.

Csatába hívott szövetségesek

Az NFA döntése ellen a Greenpeace vezetésével 150 civil szervezet fejezte ki tiltakozását, a biogazdaság megmentéséért kampányoló petíciót pedig eddig közel hétezren írták alá.

Megszólított Justitia

Megírtuk, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, és az állami földhaszonbérleti pályázatok eredménye ellen. Kifogásolják, hogy elvették tőlük a 452 hektár földterület bérleti jogát, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ törvénytelennek tartja az általa 1998 óta használt állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, és az igazságszolgáltatáshoz fordult.

Most tehát a magyar bíróság térfelén pattog a labda. Vegyük hát sorra az ügy vitás pontjait. Portálunknak Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője és Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium Állami Földprogramért felelős államtitkára is nyilatkozott.

A kishantosi földügy origója

A kampánytémává generált Kishantos-saga alfája és omegája az, hogy az ökogazdaság elveszítette 452 hektár állami föld haszonbérleti jogát. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint a pályázati eljárás és az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések is jogellenesek.Ács Sándorné a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy „ha bárki is komolyan vette volna a pályázatban megkövetelteket, akkor nekünk kellett volna nyernünk, és továbbra is mi használhatnánk az állami földeket.” „A pályázat egyik követelménye az illeszkedés volt, amelyen azt kellett volna górcső alá venni, hogy a pályázó gazdálkodása mennyire illeszkedik a Nemzeti Vidékstratégiához, és az NFA Birtokpolitikai Irányelveihez. Senki nem tud nálunk jobban illeszkedni. A mostani nyertesek egy része a családi gazdálkodásban és az állattenyésztés vállalásában illeszkedtek ugyan, de az ökológiai mintagazdaság és az oktatás kiemelt fejezetekben és pontokban szerepelnek – ennek figyelmen kívül hagyása törvénytelen” – mondta Ács Sándorné.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ugyanakkor úgy vélekedik, lejárt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ szerződése az állami földekre, pályázatot írtak ki, amelyen a legjobb pályázók nyertek. A kiírás, és a dokumentációk elbírálása is a szabályok betartásával történt, minden törvényes, szakszerű és jogszerű volt, az államtól pedig senki nem várhatja el, hogy egy olyan pályázót hirdessen ki nyertesnek, aki a többieknél előnytelenebb pályázatot adott le. „Nagyon sajnálatos, hogy ma Magyarországon vannak olyan tőkés társaságok, amelyek képtelenek elfogadni, hogy az állami föld nem hitbizomány. Az állami földek haszonbérletére pályázni kell, az eljárásban pedig csak a legjobb pályázatok nyerhetnek. Furcsa, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ úgy érzi, különleges privilégiuma van a területekre, megelőzve a kis családi gazdaságokat, a magyar gazdákat” – jelentette ki Bitay Márton.

Célkeresztben a nyertesek

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint aggályok vethetők fel a földbérleti pályázatok egyes nyerteseivel kapcsolatban. Ács Sándorné szerint aggályos a Mező Vidék Bt. pályázati részvétele.„A Mező Vidék Bt. egy salgótarjáni építési vállalkozás volt a pályázat meghirdetésekor 160 kilométerre Kishantostól. A társaságot kilenc nappal a pályázat meghirdetése után költöztették Szabadegyházára. Mezőgazdasági tevékenysége a pályázat benyújtásakor nem volt, pedig a pályázatban kiírtak szerint az előző évi tevékenység ötven százaléka mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon, így ez a cég még pályázni sem volt jogosult” – ismertette Ács Sándorné.

Az NFA már korábban is többször nyomatékosította, hogy a földhaszonbérleti rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen. A szervezet szerint az elbírálás mindig szakmai szabályok szerint történik, nincsenek „szubjektív pontszámok”, ráadásul a nyertesek által írt gazdálkodási terv is része a szerződésnek. Bitay Márton kérdésünkre hangsúlyozta, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által bérelt 450 hektárnyi állami földet tíz pályázó nyerte el, heten természetes személyek."Egy kishantosi birtoktestet egy családi bt. kapta meg, két birtoktest földbérletét pedig egy mezőgazdasági szakiskola nyerte el, hogy biogazdálkodást oktasson a területen” – fogalmazott Bitay Márton. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg az ökogazdaság egymaga gazdálkodott a 452 hektáron, addig most tízen kaptak lehetőséget a kishantosi parcellákon.

Megtagadott birtokbavétel

Az államtitkár szerint felháborító, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyelőre nem hajlandó visszaszolgáltatni az államnak azokat a földeket, amelyekre lejárt a bérleti ideje. “Ez olyan, mintha én bérelnék egy lakást, majd amikor lejár a bérleti szerződésem, nem költöznék ki az ingatlanból, mondván a tulajdonos olyan személynek adta bérbe a saját tulajdonát, akinek szerintem nem adhatta volna” – mutatott rá egy példával a helyzetre az államtitkár.

Ács Sándorné ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy tavaly november 4-én az NFA illetékesei a kishantosi ökológiai mintagazdaság területeit átvenni. „Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a területeket nem adtuk át kilenc különböző ok miatt. Ezek közül az egyik, hogy az NFA nem számolt még el a Kishantosi Nonprofit Kft.-vel – így a Polgári Törvénykönyv alapján jogosan tartjuk a területeket a birtokunkban. A jegyzőtől birtokvédelmet kértünk. Jogunk van védeni a birtokainkat és mi ezt tesszük” – közölte Ács Sándorné.

Károkozás VS elmaradt szerződésmódosítás

„Jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ közel harmincmillió forintos kárt okozott az államnak” – szögezte le a PestiSrácok.hu-nak Bitay Márton. „Ezen tétel előzménye, hogy a Kishantosi Kft. korábban ingyen kapta használatba a 450 hektárt annak fejében, hogy az általa vállalt beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítja. Ez volt az ingyenesség feltétele, csakhogy a társaság nem hajtotta végre a szerződésben vállalt feladatokat. Az állam így igényt tartott a bérleti díjra, amit a társaság nem ismert el. Az államnak nem maradt más lehetősége, mint hogy peres eljárásban szerezzen érvényt közel 30 millió forintos jogos követelésének. Minden szinten és fokon az állam javára ítéltek, így jogerős fizetési kötelezettsége keletkezett az ökogazdaságnak. Mivel ezt nem tudta egy összegben megfizetni, így 2009-ben felszámolási eljárás indult ellene. A felszámolásból azzal menekült meg a kft., hogy 2010-ben a kormányalakítást követően, az új NFA vezetése részletfizetési kedvezményt biztosított a cégnek. Így maradhattak talpon” – tudtuk meg Bitay Mártontól.

Ács Sándorné ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egy 2000-ben kiszámlázott kilencmillió forintos számla jogosságát vitatta.„Az akkori vagyonkezelő ugyanis úgy ítélte meg, hogy elveszítettük a kedvezményt, amit a közhasznú ökológiai mintagazdaság beindítására kaptunk. Ezt mi vitattuk, de a pert elveszítettük, mert Szabó Csaba, az ÁPV Rt. akkori illetékese nem készítette el a vonatkozó szerződésmódosítást. A kilencmillió forint a 10 évig tartó per során a kamatokkal emelkedett 27 millió forintra. Erre kaptunk részletfizetést az NFA elnökétől, Sebestyén Róberttől. Időközben a teljes összeget kifizettük, semmilyen tartozásunk nincs az NFA felé” – mondta Ács Sándorné.

Egyéb pontok: közhasznúság, adózás, oktatás

Ács Sándorné arra a másik fél álláspontját ismertető felvetésünkre, hogy a központ évekig nullás eredménykimutatást nyújtott be, úgy reagált, ez nem igaz.„Csak a közhasznú tevékenységnek nem volt árbevétele, mert a felnőtt oktatást ingyen szolgáltattuk. Kishantos a közhasznúbbnál is közhasznúbb volt”. Azon felvetésünkre, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium ötszáz fiatalt oktat a szakiskolájában, miközben a Kishantosi Népfőiskola 15 év alatt 183 diákot küldött ki külföldre cserediákként, Ács Sándorné úgy felelt, hogy a népfőiskola nem egy szakképző oktatási intézmény, így a kettőt nem lehet összehasonlítani. „A szám pedig téves, mert több ezerre tehető azoknak a száma, akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a programjainkban, és több mint 200 magyar fiatal tanulhatott eddig Kishantoson keresztül Dániában több hónapos népfőiskolai kurzuson ingyenesen.”

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek azt is felróják, hogy ahhoz képest, hogy mekkora területeken gazdálkodott, kevés adót fizetett. A társaság a 2010-es évben 3 millió 104 ezer forintos, a 2011-es évben 2 millió 182 ezer forintos adózás előtti eredményt produkált. Az adófizetés kapcsán Ács Sándorné kifejtette, pont annyi adót fizettek, amennyi az eredményeikből kijött.

Az érvek és ellenérvek megismerése után egy dologban biztosak vagyunk: a Kishantos-saga továbbra is kampánytémát szolgáltat majd.