A legyőzöttekből lehet főpolgármester-helyettes az új rendszerben
Nem biztos, hogy hosszú távon zökkenőmentes és hatékony lesz a munka a fővárosi közgyűlésben a választási törvény fővárost érintő módosítása miatt – osztotta meg aggályait a PestiSrácok.hu-val egy fideszes informátorunk. Hangsúlyozta, a 23 kerületi polgármesterből és a kompenzációs listáról bejutó kilenc képviselőből álló közgyűlés elvét nem lehet előre kritizálni, miután a puding próbája az evés, de jelentős konfliktusokat eredményezhet az, hogy a választáson vesztes polgármester-jelöltekből kerülhet ki a főpolgármester helyettese. Márpedig ez azt jelentené, hogy egy, a választók által megbuktatott politikus nagyobb hatalmat kapna a kezébe, mint az, aki például utcahosszal nyer a kerületében. Az új törvény a negatív kiválasztódást erősíti – jelentette ki informátorunk. Eközben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ma kijelentette, ősszel elképzelhető a főpolgármesteri hatáskörök megerősítése. Tarlós vétójogot is kaphat.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Az őszi önkormányzati választás után elképzelhető a főpolgármester intézményének megerősítése – közölte ma Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Úgy fogalmazott, ha az őszi önkormányzati választáson győztes főpolgármester kezdeményezni fogja intézménye megerősítését, akkor erre a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja készen áll majd. Arra a kérdésre, hogy milyen hatáskör-megerősítésre lehet számítani, a frakcióvezető azt válaszolta: most is vannak olyan hatáskörök, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés átad a főpolgármesternek, ilyenek például a Budapest tulajdonában lévő cégekkel kapcsolatos kinevezési jogkörök. Emellett Rogán Antal azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a városvezető több döntésnél kérhesse újbóli megfontolásra a közgyűlést. Tehát ha a mai esélyek szerint alakul a választás Tarlós István vétójogot kaphat.
A frakcióvezető az önkormányzati törvény módosításáról is szólt, amelynek zárószavazását ma este tartja a parlament. Az egyebek mellett a Fővárosi Közgyűlést átalakító előterjesztéssel kapcsolatban a politikus ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgyűlés működése egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz. A Fidesz-frakció tehát támogatja azon módosítást, hogy ezentúl a kerületek polgármestereiből és kilenc kompenzációs listáról bekerült képviselőből álljon a közgyűlés. Rogán Antal újra ismertette azokat a módosító indítványokat, amelyeket támogattak. Így a független, de a liberálisokat képviselő Fodor Gábor javaslatát - hogy legyen többes ajánlás az önkormányzati választáson -, továbbá az LMP előterjesztését a jelöltté válás könnyítéséről. Egyetértenek a fideszes Gulyás Gergely indítványával is a kerületi lakosságszám szerinti súlyozásról a töredékszavazatoknál, valamint a parlamenti szakbizottságban javasolt kettős többség elvének bevezetésével a fővárosi közgyűlési döntéshozatalban. Gulyás Gergely indítványa szerint a képviselők szavazatai a kerületük lakossága alapján többet, vagy kevesebbet érnek majd, és egy-egy javaslat elfogadásához legalább a polgármesterek mögött álló kerületek szavazóköreinek minimum a fele kelleni fog.
Rogán Antal szerint a törvénymódosítás ki fogja állni az alkotmányosság kontrollját, mert minden alapelvnek megfelel. Az ellenzéki kritikákat úgy kommentálta: a baloldalon szeretnék, ha "a pártkáderek gyűjtőhelye lenne a Fővárosi Közgyűlés".
"Demokratikusabb, olcsóbb, működőképesebb"
Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott az önkormányzati törvény módosításáról, hogy az „demokratikusabb, olcsóbb és működőképesebb” rendszert eredményez. A kettős többség elvéről kijelentette, az uniós minta, az Európai Parlamentben is így szavaznak. „Egyfelől ugye beszélhetünk országok többségéről, ahol Németország szavazata ugyanannyit ér, mint Luxembourgé, másfelől pedig figyelembe veszik az uniós tagállamok lakosságát is, ahol a német voks már százhatvanszor többet ér, mint a luxembourgi. Az önkormányzati törvény módosítása tehát valóban minden alapelvnek megfelel” - mondta portálunknak Németh Szilárd.
Miért jutalmazzák a bukottakat? - kérdezi egy másik forrásunk
Egy másik (névtelenséget kérő) ismert fővárosi fideszes politikus ugyanakkor kérdésünkre úgy nyilatkozott, nem biztos, hogy hosszú távon zökkenőmentes és hatékony lesz a munka a fővárosi közgyűlésben a választási törvény fővárost érintő módosítása miatt. Hangsúlyozta, a 23 kerületi polgármesterből és a kompenzációs listáról bejutó kilenc képviselőből álló közgyűlés elvét nem lehet előre kritizálni, miután a puding próbája az evés, de jelentős konfliktusokat eredményezhet az, hogy javaslat szerint a választáson vesztes polgármester-jelöltekből kerülhet ki a főpolgármester helyettese. Márpedig ez azt jelentené, hogy egy, a választók által megbuktatott politikus nagyobb hatalmat kapna a kezébe, mint az, aki például utcahosszal nyer a kerületében. Az új törvény a negatív kiválasztódást erősíti – jelentette ki informátorunk. Szerinte kérdéses lesz, hogy milyen minőségű lesz a szakbizottságok munkája, és az is, hogy milyen ütközések lesznek a kerületi érdekek és a fővárosi érdekek között. „Jó kis meccsek lesznek, az biztos. Kérdés, hogy egy-egy polgármester a szavazáskor milyen érdekek mentén voksol majd. Gondolok itt például arra, amikor majd adott esetben a kerületi költségvetés terhére kell majd szavazni a BKV büdzséjéről, ami színtiszta és kőkemény fővárosi érdek, akkor ki, hogy dönt majd és a választását hogyan magyarázza majd meg a választóinak” - mondta a forrásunk.
Évekkel ezelőtt kidolgozták a közgyűlés átszabását
A 23 + 9 tagú közgyűlés egyébként nem új keletű ötlet. Információink szerint már néhány éve készen állt a terv, miután a módosítást még a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége találta ki néhány évvel ezelőtt. Forrásunk szerint a koncepció mellett két másik ötlet is napirenden volt sokáig. Az egyik az amerikai típusú modell, amelyben a főpolgármester-jelölt a helyetteseit is megnevezi a kampányban, és a választók nem csak előbbiről, hanem annak jobb kezeiről is döntenek. „Egy másik koncepció is életképes lehetett volna, ez pedig a felsőház-alsóház visszaállítása, vagy a szenátus-közgyűlés elv bevezetése a Fővárosi Közgyűlésben. A testület csúcsán a polgármesterek kapnának helyet, míg az úgynevezett alsóházban a helyetteseik, azok, akiket a kerületvezetők delegálnak. A szakmai és a vitamunka az alsóházban folyhatott volna, amelyben szavazati joggal nem rendelkező képviselők foglalhattak volna helyet, míg a döntést a felsőház, a polgármesterekből álló testület hozná” - foglalta össze informátorunk. Azt is hozzátette, ha hosszútávon mégsem válik be az új választási rendszer, akkor érdemes lenne megfontolni azt, hogy a Fővárosi Közgyűlésben az agglomeráció képviselői is helyet kapjanak, hogy érdekazonosság legyen a főváros és azt körülölelő települések között.
