Ezermilliárd forintot kaphatnak vissza a devizahitelesek
Még a héten elkészül a kormány törvényjavaslata a devizahitelesek helyzetének rendezéséről, kétlépcsős lesz a törvényalkotás – jelentette ma be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A devizahiteleseket ért tényleges veszteségek elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a tárca. Varga Mihály hangsúlyozta, a bankoknak az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük. A miniszter utalt arra is, hogy nagyon kevés devizahitel szerződés lehet tisztességes. Az árfolyamrés, az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamkockázat eltörlésével összességében ezermilliárd forintra is rúghat az az összeg, amelyet a bankoknak vissza kell majd fizetniük – tudta meg a PestiSrácok.hu.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
A kormány még a héten benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria devizahitelezéssel kapcsolatos jogegységi döntésének megállapításait illeszti be a jogrendbe – jelentette ma be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezésében kétlépcsős lesz a törvényalkotás. A kormány álláspontja szerint a "becsapott ügyfelek" részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak – mondta Varga Mihály. A rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel- kölcsön és pénzügyi lízingszerződésekre.
A devizahiteleseket ért tényleges veszteségek elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). A kormány szerint az árfolyamrés kérdése viszonylag gyorsan rendezhető, mivel a Kúria kimondta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamát kellett volna alkalmazniuk a bankoknak – mondta. A kabinet javaslatot tesz az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelyről már bankszövetség vezetőit is tájékoztatta. A kormány álláspontja szerint amíg a szerződés hatályban van, addig élő jogviszonyról van szó, elévülés csak a jogviszony lezárulta után indulhat el; ezt rögzíteni fogják a törvényben.
Varga Mihály a szerződések tisztességtelenségének kérdésével kapcsolatban jelezte: meg kell hagyni a lehetőséget mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára arra, hogy bírósági úton mondják ki, a szerződés tisztességtelen vagy tisztességes volt-e. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Kúria, június 16-i jogegységi döntésében 7 alapelvet határozott meg, ami ahhoz szükséges, hogy egy szerződés tisztességességét ki lehessen mondani. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, a tételes meghatározás elve, az objektivitás elve, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, valamint a felmondhatóság és a szimmetria elve. "Én azt vélelmezem, hogy nagyon kevés olyan devizahitel szerződés lehet, amely mind a hét elvárásnak megfelel"- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Kitért arra is: javaslatokat tesznek arra, hogy a tisztességesség vagy tisztességtelenség kimondására irányuló peres eljárásoknál milyen határidőket kell betartani. A kormány álláspontja szerint ez nem lehet nagyon hosszú: abban bíznak, hogy a bírósági döntések legkésőbb október végére megszületnek - emelte ki Varga Mihály.
A kormány döntése egyébként minden devizahiteles szerződésre kiterjed. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, az Országgyűlés július 4-én szavaz majd a devizahiteles mentőcsomagról. „Nem a devizahiteles adósoknak kell bizonyítani, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai és az árfolyamrés miatt rosszul jártak. Helyettük a bankoknak kell majd bizonyítani ennek ellenkezőjét, tehát hogy az egyes szerződéstípusokkal senkit nem ért semmilyen hátrány. A döntés arról fog szólni, hogy semmis lesz az árfolyamrés és minden egyoldalú kamatemelés; az adósok ebből származó veszteségét a hitelező bankoknak meg kell téríteniük. Az új szabály a hatályos devizaszerződések mellett érvényes lesz minden öt éven belül lejárt szerződésre” - fogalmazott Rogán Antal. Azt is lemondta, a kormány fontolgatja, hogy a szabályozást a végtörlesztett hitelszerződésekre is kiterjesszék. A lakáscélú hitelek forintosítását is tervezi a kabinet, erre valamikor ősszel kerülhet sor.
Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Origónak adott interjúban azt ígérte, hogy év végére nem lesz devizahiteles Magyarországon.
A Fidesz-frakció ma közölte, "Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormánya hozta lehetetlen helyzetbe a devizahiteleseket, mert kormányzásuk alatt a bankok korlátlanul nyerészkedhettek, de ennek most vége lesz".
A PestiSrácok.hu a bejelentés után Török Bálinttal, a a Buda-Cash Brókerház elemzőjével számolta ki, hogy mekkora terhet jelenthetnek a bankoknak a kormányzati intézkedések, és mennyi pénz járhat vissza az adósoknak.
„Az árfolyamrés eltörlése és az MNB középárfolyam használatának a bevezetése 100 milliárd forintos terhet jelent a szektornak. Az egyoldalú kamatemelés kivezetése 300-400 milliárd forintot jelent a bankoknak, ha feltételezzük azt, hogy minden devizahiteles szerződés tisztességtelen volt. Az árfolyamkockázat megszüntetésével, a szerződések forintosításával, vagy más konstrukció bevezetésével pedig 400-500 milliárd forintra is rúghat a pénzügyi szektor terhe” - nyomatékosította portálunknak Török Bálint. Összességében tehát ezermilliárd forintra is rúghat az az összeg, amelyet a bankoknak vissza kell majd fizetniük az adósoknak, ügyfeleiknek.
„Becsült adatokról beszélünk, de ijesztően magas összegekről. A kormányzati szándék egyértelmű, ugyanakkor az még kérdés, hogy a devizahitelek kivezetését hogyan lehet majd úgy megoldani, hogy működőképes maradjon a pénzügyi szektor. Fontos, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon” - vélekedett Török Bálint.
