Főzdefeszt a Nemzet Sörnyitójának árnyékában

Úgy tűnik a gasztronómia területén Magyarország tényleg jobban teljesít. Ha eddig az volt a benyomásunk, hogy a multicégek által összehívott tesztcsoportjaink ízlésről tanúbizonyságot tevő, csak az egyre olcsóbb, és egyre silányabb minőségű dömpingáruk hazája lehetünk, akkor itt az ellenpélda. Főzdefeszt a Műegyetem rakparton.

AMBRÓZY ÁRON - PestiMese/Nulla6egy Facebook-csoport

Ügyes tervezéssel, a nyár idáig legmelegebb időszakára időzített 3 napos sörfesztivál megmutatta, hogy ahogyan a jó boroknak, úgy a jó söröknek is megvan a maga komolyan vehető piaca. Komolyan vehető és értő piaca, ahol a második naptól már jól kivehető volt, hogy mely csapoknál tolják a kézművesnek csak az üzemméret miatt nevezhető, ízetlen, tartalmatlan MisterX-féle piaci sört, és melyiknél valódi remekműveket, mert az előbbinél pangott a placc, az utóbbiaknál viszont méteres sorokba állhattunk be.

Eddig közös panaszunk volt, hogy rendes sörért minimum Prágáig kell menni, Magyarországon csak véletlenül lehet belefutni egy-egy iható sörbe. Habár még bőven van miben fejlődni, pár alapvető dolog már kezdd elterjedni. Például, hogy a túl sok alkohol édessé és ihatatlanná teszi a sört. Meg az, hogy nem teszünk bele málnát, epret, mogyorót. Jellemző, hogy a multik által végzett íztesztek rendszerint az ellenkező eredményre jutnak, és olyan söröket állítanak speciálisan magyar igényeknek megfelelően ihatatlanra, mint a valaha tökéletes Staropramen.

Viszont ahogy a reklámozóknak is fontos a 18-49 közötti, aktív réteg, úgy lehetne a városi, anyagi javakkal jobban ellátott, minőségi cuccok után kajtatókat is végre kiszolgálni. Például azokat, akik igen nagy számban megjelentek a Főzdefeszten.

És ha legközelebb a félig nitrogénnel kevert széndioxid kerül a sörbe (kisebb buborékok, kisebb pocak, több sör), és nem műanyagba csappantják a világost, akkor egy napot sem fogunk kihagyni. Idén még a vasárnapi távolmaradással jeleztük, hogy azért még odébb van a tökéletes...