Augusztus 20.

Sokféle nemzeti ünnep létezik Európában. A népek előszeretettel emlékeznek győztes csatáikra, vagy forradalmaikra, s a legtöbb állami ünnep ezért történelmi tettek emléknapja. Ezek a napok Magyarországon rendre szomorú, vagy épp megosztó tartalmakat hordoznak, hisz nincs túl sok győztes pillanat, amit ne véres kudarc, kataklizma követett volna, amelynek kapcsán egymásnak feszülhet bal és jobb, kuruc és labanc. Augusztus 20. MÁS.

SZILÁGYI ANDRÁS - Pestisrácok.hu Augusztus 20. A mi szakrális ünnepünk, puszta nemzeti létünk ünnepe, nem mellesleg első, szent királyunk vallási ünnepe. Augusztus 20 az egyetlen valóban győztes ünnep, amit nem valami harc és elnyomás követ. Pontosabban maga a Történelem követi megannyi tragédiával, ami nem lenne birtokunkban, ha Vajk nem dönt 1000 éve úgy, hogy európai országot alapít. Augusztus 20 a Létünk ünnepe nem a Tetteinké. És épp emiatt válik akkor is szakrálissá, ha valaki számára István nem Szent, csupán az Első. Nincs értelme ugyanis azon vitázni, hogy jó-e vagy rossz, helyes-e vagy helytelen magyarnak lenni. Tény. És tényeken nincs mit vitázni.

Magyarok vagyunk ugyanis itt a kárpátok közt,a világ minden pontján, és mindegy, hogy ez az egyénben hogy jelenik meg, mert van. Szent Istvánnak köszönhetően ma, 2014-ben is vitatkozhatunk erről, kereshetjük új jelentéseit, formáit, mert Szent István nemzetté tette a magyarok heterogén törzsszövetségét. Nem archeológiai réteg vagyunk, mint megannyi társunk 1000 év után, hanem egy élő nemzet. S erre emlékezni, ezt ünnepelni a legfelemelőbb nyáron, az új kenyér megszegése által. Boldog augusztus huszadikát!