Répássy: a három csapás elérte fő célját, a jogszabály a legveszélyesebb bűnözőket zárja ki a társadalomból
Az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó három csapás törvény ötéves története azt mutatja, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek – mondta el hétfői sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a jogszabály elérte elsődleges célját, mivel azokra a bűnözőkre sújt le leginkább, akik a legveszélyesebbek a társadalomra.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Répássy Róbert a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idén öt éves, 2010 júliusától érvényben lévő Btk.-szigorítás lényege, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt harmadszor is jogerősen elítélt tettes büntetési tétele a duplájára emelkedik, és ha annak felső határa meghaladja a húsz évet, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni a bűnelkövetőre. Répássy a szigorítás egyik legfontosabb céljának a társadalom védelmét nevezete meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a három csapás sikere jó példa arra, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek.
Többszáz erőszakos, visszaeső bűnöző van rács mögött
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Legfőbb Ügyészségtől származó friss statisztikai adatok szerint, az elmúlt öt évben 473 visszaeső állt a bíróság előtt, akiknek több mint a fele jelenleg is jogerős börtönbüntetését tölti. Mint mondta, a társadalom védelme tartósan biztosítható az ilyen bűnelkövetőkkel szemben és "a szabály bevezetése elérte az elsődleges célját, hiszen azokra a bűnözőkre sújt le leginkább, akik a legveszélyesebbek". Répássy kiemelte, hogy a három csapás szabály alkalmazásával eddig összesen hat erőszakos bűnelkövetőt ítéltek tényleges életfogytiglanra. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy öt év után egyelőre nehéz megállapítani közvetlen összefüggéseket a jogintézmény és a bűnügyi statisztikák között, de hozzátette, hogy a szigorúbb büntetőpolitika eredményei lemérhetőek az 1999-ben bevezetett tényleges életfogytiglannal kapcsolatban, hiszen amíg az 1990-es évek elején átlagosan 300 emberölés volt évente hazánkban, addig ez az a 2000-es években 150 alatt maradt.
Szita Bence gyilkosa nem hajthatta volna végre brutális tettét, ha előbb bevezetik a három csapást
Répássy kitért rá, hogy a három csapás alkalmazása és a bűnözési statisztikák között közvetlen összefüggést azért nehéz ebben a pillanatban megállapítani, mert személy elleni erőszakot nem csak visszaesők követnek el, hanem "sajnos első bűntényesek is", ahogy arra is kevés ez az időszak, hogy "következtetéseket vonjunk le a három csapás visszatartó erejéről" - mondta kérdésre válaszolva az államtitkár. Répássy szerint azonban egy következtetés mindenképp levonható: a 2010-ben bevezetett jogintézmény miatt a megrögzött, erőszakos bűnelkövetők hosszabb ideig maradnak börtönben, mint a három csapás bevezetése előtt. és ők így nem is tudnak újabb bűncselekményeket elkövetni. Kiemelte, hogy ha a három csapás régebb óta létezett volna, akkor a Szita Bence-gyilkosság egyik, ma már tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését töltő tettese nem tudta volna elkövetni a brutális gyilkosságot.
Eddig kétszer módosították a jogszabályt
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a jogintézményt eddig kétszer kellett módosítani. Az első változtatás az új Btk. 2013-as bevezetése után történt meg: ebben világossá tették, hogy a szabályt csupán befejezett bűncselekményekre lehet alkalmazni, azaz bűncselekmény kísérletére, vagy előkészületére a három csapás nem vonatkozhat. A másik módosítás az Alkotmánybíróság 2014 nyarán, a halmazati szabályok ügyében meghozott döntése miatt kellett meghozni.
A Fidesz már a Cozma-gyilkosság után benyújtotta a törvényjavaslatot
A Fidesz egyébként már 2009-ben, a Cozma-gyilkosság után nem sokkal benyújtotta a Lázár János és Répássy Róbert által jegyzett törvényjavaslatot. Lázár János akkor azzal példálózott, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már 1994-ben, 27 tagállamban bevezették a három csapás törvényt. A miniszter megemlítette, hogy ott, ahol ezt a tételt bevezették, a 8,8 millió ismertté vált bűncselekmény száma a törvény bevezetése után két évvel lecsökkent 6,5 millióra. Megjegyezte, hogy a legmegdöbbentőbb számokat a három csapás törvény hatékonyságáról, visszatartó erejéről mindenképpen Kalifornia állam produkálta. Az előbb említett 8,8 millió bűncselekményből 1,1 millió bűncselekmény volt Kaliforniában, ez 2000-re visszaesett 600 ezerre, ami azt jelenti, hogy több mint 40 százalékos csökkenés állt be 4-5 év alatt tette hozzá néhány éve Lázár.
Címlapfotó: kormany.hu
