Pesti Srácok

Rendőrterror: Ki hekkelte meg az igazságszolgáltatást?

Rendőrterror: Ki hekkelte meg az igazságszolgáltatást?
Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Nem dőlt meg "a Fidesz teóriája", Gyurcsány Ferenc ezen kijelentése nem állja meg a helyét, hiszen a bíróság nem azt mondta ki, hogy nincs felelőse a 2006-os rendőri túlkapásoknak vagy, hogy ne lettek volna politikai megrendelői a brutalitásnak - érvelt ifjabb Balsai István ügyvéd a PestiSrácok.hu megkeresésére, a rendőrterror felelőseit felmentő, vagy a legenyhébb büntetésben részesítő, az utasításokat adó politikusok személyét pedig érintetlenül hagyó csütörtöki bírósági döntést értékelve. Rávilágított: A bíróság csupán annyit állapított meg, hogy az elévülés okán nem szabható ki súlyosabb büntetés. Portálunknak egy neve mellőzését kérő, magas rangú volt rendőrtiszt is minősítette a bíróság és a katonai ügyészség eljárását.

A 2006-os utcai dráma valódi kérdéseit nem tárgyalta aFővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, a vádirat tárgya is csupán a tévéostrom volt - mondta el a PestiSrácok.hu kérdésére ifjabb Balsai István ügyvéd, a Balsai-jelentést jegyző volt miniszterelnöki megbízott, mai alkotmánybíró fia. - Ennek magyarázata, hogy az '56-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt események sorozatával kapcsolatosan nem került sor a politikusokat is érintő vádemelésre az ügyészség részéről. Bár több vádemelés is történt - 38 esetben született jogerős ítélet, ebből 22 magánszemélyekkel szemben - ezek egyike sem vonatkozott a parancsnokok, vezetők felelősségének vizsgálatára, továbbá nem indult vizsgálat arra vonatkozóan sem, hogy az akkori politikai vezetés adott-e utasításokat, vagy befolyásolta-e a rendőri fellépést - vezette le Balsai.

Nem a bíróság húzta az időt

PestiSracok facebook image

Mint ismert, a kilenc év után meghozott első fokú ítélet alapján a bíróság a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a 2006 őszi rendőri fellépés során elkövetett katonai bűncselekmények miatt, míg az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Balsai szerint a megszüntetésre azért került sor, mert nem állapítható meg a vád szerinti szándékos elkövetés, csupán gondatlanságról lehet szó, ami a joggyakorlat szerint enyhébb súllyal bír. Gergényi felelőssége ugyanakkor egyértelműbb volt a vádirat szerint is, így a bíróság olyan ítéletet hozott, amely az elévülés következtében a lehető legenyhébb lett. A büntetőjogban ugyanis talán az idő múlásának van a legnagyobb súlya - mondta el Balsai. Ugyanakkor fontos tudni - tette hozzá - hogy az általános véleménnyel ellentétben nem a bíróság dolgozott lassan, hiszen két év alatt, összesen 103 tárgyalást tartva vette végig az ügyet. Az előkészítés következténben azonban elévültek a legfontosabb információk. Ez abból fakadt, hogy 2010-ig az ügyben semmilyen nyomozati cselekmény nem történt és csak az Orbán-kormány megalakulása után indultak meg az érdemi eljárások. További három év telt el az ügyészi vizsgálódással, mire bírósági szakaszba kerülhetett az addigra erejét vesztett ügy.

Sem valódi kérdések, sem konkrét válaszok nem voltak

A bíróság tehát csak 2013-ban kezdhette meg a munkát és akkor is csak az ügyészségi vádiratból dolgozhatott, így a valódi kérdések nem képezték az ügy tárgyát - fejtette ki Balsai a PestiSrácok.hu-nak, utalva arra, hogy a rendőri vezetők valódi felelősségre vonása elmaradt. "Éppen ezért a bírósági ítélet nem is volt alkalmas arra, hogy a mindenkit érdeklő kérdésekre választ adjon, vagyis hogy Gergényi bűnös-e."

Ugyanakkor nem az volt a bíróság célja, hogy felmentse a rendőröket a felelősség alól. Erre szolgált például a bemutatott felvétel és az ehhez kapcsolódó rendőrségi jelentés egyidejű tárgyalása. Balsai szerint a bíró számított arra, hogy az ügy nagy visszhangot kap majd a médiában, így ezzel az eszközzel is érzékeltetni kívánta, hogy a tévéostrom körül számos ellentmondás vetődik fel. Az ügy azonban még nincs teljesen lezárva, hiszen az ügyészség minden vádlott esetében súlyosbításért, illetve bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon. Balsai szerint a másodfokú bíróság súlyosbíthatja az ítéletet.

Gyurcsány nem kapott felmentést

Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott „a Fidesz 2006 óta épített hazug politikájának egyik tartóoszlopa dőlt le, míg Vadai Ágnes párttársa azt írta ki saját Facebook oldalára: „2006 Rendőrei! Köszönjük! :) Ifjabb Balsai István szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc kijelentése nem állja meg a helyét, hiszen a bíróság nem azt mondta ki, hogy nincs felelőse a rendőri túlkapásoknak és hogy ne volna politikailag sérelmes a 2006-os politikai vezetés."A bíróság annyit állapított meg, hogy az elévülés következtében nem szabható ki súlyosabb büntetés, nem pedig azt, hogy ne lenne jogi felelősség."

"Gergényi szét akarta veretni a saját rendőreit"

"Nem normális az események ilyen szintű egybemosása, hiszen ez a felelősséget is enyhíti" - mondta el egy névtelenségét kérő egykori magas beosztású rendőr a PestiSrácok.hu-nak, aki szerint a bíróság valójában mielőbb le akarta zárni az így is nagyon elhúzódó ügyet, ám valódi büntetés kiszabása nélkül. "Valahogy úgy, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon", tette hozzá utalva rá, hogy nem minősíthető igazi ítéletnek Gergényi elsőfokú megrovása még akkor sem, ha ezen ügyvédje, Gulyás Gábor megdöbbent, mert szerinte érthetetlen, hogy míg mások elévülés miatt nem lettek elítélve, addig a volt budapesti főkapitánynál megállapították a bűnösséget.

Értük sem viszi el senki a balhét, csakúgy mint a mások sok száz, ártatlanul megsebesített áldozatnak. (A Hír Tv felvétele, 2006. október 23.)

A 2006 őszének drámáját rendőrségi forrásunk úgy emlékezett, hogy az intézkedések hemzsegtek a szakmai hibáktól, vidéki rendőröket vetettek be, akik nem ismerték a helyszíni védekezést, rosszul reagáltak az ostromra, majd amikor el akarták hagyni az épületet, amely már életveszélyessé vált a füst miatt utasítást kaptak, hogy maradniuk kell. "Gergényit nem azért marasztalták el, amiért kellet volna. Amiért a székháznál szét akarta veretni a saját rendőreit"- mondta el a forrásunk, aki nem ért egyet ifjabb Balsai Istvánnal, szerinte a másodfokú döntés sem hoz majd sarkosabb eredményt, marad az eredeti ítélet. "Ha az ügyet még röviddel az események után tárgyalták volna, amikor még vannak tanúk, hanganyagok, rendőri beszámolók és valóban rekonstruálhatóak a folyamatok, valódi eredménnyel zárult volna a tárgyalás. Így most olyanokból lettek tanúk, akiknek a vádlottak padján lenne a helye" - vélekdett rendőrségi forrásunk.

Mind tanultunk október 23-ból

Arra a kérdésre, hogy vajon hasonló körülmények között megismétlődhetne-e mindaz, ami a tévészékház ostromát követő tüntetéseken, majd 2006. október 23-án történt, forrásunk úgy vélte, hogy ebben a formában valószínűleg nem. "Csapaterő mozgatásában, kiképzésben, döntéshozatalban felkészültebbek vagyunk, de sosem lehet tudni, hogy milyen erős éppen a politikai befolyás, hogy az ország vezetői mekkora nyomásgyakorlással élnek azokra, akik kiadják a parancsokat" - hangzott a válasz.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)