Pesti Srácok

Kishantos-per: A társadalom megfélemlítésével vádolja az államot a Greenpeace

Perli a Greenpeace-t és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a magyar állam, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 14 millió forintos kártérítési igénnyel fordult a bírósághoz. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a magyar állam azért indított kártérítési pert a két alperes ellen, hogy azok térítsék meg számára a haszonbérleti díjkiesést, ami abból adódott, hogy a két szervezet akadályozta az új földbérlők birtokba lépését. Ezzel pedig haszonbérleti díjtól esett el az NFA, miközben a birtokvédelem biztosítására magán őrzővédő szolgáltatást kellett igénybe venni.

Az ügyben eljáró bíróság a keresetlevél ismertetésekor kitért arra, hogy a magyar állam azért indított a pert kártérítési jogcímen, hogy megkapja a haszonbérlet díjból elmaradt mintegy 4,9 millió forintot, valamint kérje a birtokvédelem miatt alkalmazott őrzővédő szolgálat alkalmazásának költségeként felmerülő mintegy 9,1 millió forint megtérítését, az alperesek jogellenes magatartása miatt.

Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a per felfüggesztését. Az elsődleges indítványt a bíróság elutasította, a másodlagos indítványnak az ügyet érintő, már folyamatban lévő perek miatt, helyt adott. Mindkét alperes azzal védekezett, hogy nem tanúsított jogellenes magatartást. A keddi első tárgyalási napon a tárgyalás felfüggesztése miatt a bíróság érdemben nem foglakozott az üggyel.

PestiSracok facebook image

A bírósági tárgyalást megelőzően civilszervezetek aktivistái és szimpatizánsai - valamint néhány ellenzéki politikus is - demonstráltak a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt az eljárás miatt és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ mellett.

A demonstráción arról faggattuk az ellenzéki képviselőket, hogy már csak a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintenek-e Kishantosra...

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.