Kishantos-per: A társadalom megfélemlítésével vádolja az államot a Greenpeace
Perli a Greenpeace-t és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a magyar állam, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 14 millió forintos kártérítési igénnyel fordult a bírósághoz. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a magyar állam azért indított kártérítési pert a két alperes ellen, hogy azok térítsék meg számára a haszonbérleti díjkiesést, ami abból adódott, hogy a két szervezet akadályozta az új földbérlők birtokba lépését. Ezzel pedig haszonbérleti díjtól esett el az NFA, miközben a birtokvédelem biztosítására magán őrzővédő szolgáltatást kellett igénybe venni.
Az ügyben eljáró bíróság a keresetlevél ismertetésekor kitért arra, hogy a magyar állam azért indított a pert kártérítési jogcímen, hogy megkapja a haszonbérlet díjból elmaradt mintegy 4,9 millió forintot, valamint kérje a birtokvédelem miatt alkalmazott őrzővédő szolgálat alkalmazásának költségeként felmerülő mintegy 9,1 millió forint megtérítését, az alperesek jogellenes magatartása miatt.
Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a per felfüggesztését. Az elsődleges indítványt a bíróság elutasította, a másodlagos indítványnak az ügyet érintő, már folyamatban lévő perek miatt, helyt adott. Mindkét alperes azzal védekezett, hogy nem tanúsított jogellenes magatartást. A keddi első tárgyalási napon a tárgyalás felfüggesztése miatt a bíróság érdemben nem foglakozott az üggyel.
A bírósági tárgyalást megelőzően civilszervezetek aktivistái és szimpatizánsai - valamint néhány ellenzéki politikus is - demonstráltak a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt az eljárás miatt és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ mellett.
A demonstráción arról faggattuk az ellenzéki képviselőket, hogy már csak a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintenek-e Kishantosra...
