Völgyesi: a Biszku-ítélettel meggyalázták az 56-os forradalmárok emlékét
Biszku Béla volt állampárti vezetőt, belügyminisztert többrendbeli bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és a kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt két év szabadságvesztésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A kommunista belügyért ugyanakkor a bíróság felmentette a felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús büntetettek vádja alól. A bíró szerint ugyanis nem lehetett bizonyítani, hogy Biszku és bűntársai utasítására lőtték halomra az ártatlan civileket a magyar karhatalmisták. Völgyesi Miklós az ítélettel kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a verdikt jogi képtelenség és ezzel a döntéssel újból meggyalázták az 56-os forradalmárok emlékét.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Biszkut tavaly májusban egyszer már öt és fél évre ítélték felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, továbbá a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása és lőszerrel való visszaélés miatt. Idén júniusban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan volt, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehetett építeni. Ruzsás Róbert tanácsvezető bíró szerint a törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési, indoklási kötelezettségének és súlyos bizonyítás hibákat vétett.
Tömeggyilkossággal vádolták
Végh Tamás ügyész a december elején elmondott perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. A vád szerint 1956 őszén Kádár – aki a szovjetek segítségével és támogatásával került hatalomra – erőszakos úton távolíttatta el a Nagy Imre-kormányt. Ezután a valódi hatalmat nem a még novemberben megalakított kormány, hanem az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd az Ideiglenes Központi Bizottsága gyakorolta. A testületeknek tagja volt Biszkun kívül: Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Münnich Ferenc. A kiépült pártállami diktatúrában a pártvezetés döntései „kétségbevonhatatlanok” voltak, szigorú alá-fölérendeltség valósult meg. Az ügyész a volt kommunista belügyér által is irányított karhatalmat a nácik által létrehozott és működtetett SS-szel és SA-val állította párhuzamba. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat pedig bűnszervezetnek, „fegyveres bűnbandának” nevezte. Végh Tamás szerint a hozzájuk hű fegyveres testületet Biszkuék a védtelenek elleni leszámolás céljából, illetve azért hozták létre, hogy az embertelen pusztítást ne csak a megszálló szovjeteknek kelljen elvégeznie. A vád képviselője emlékeztetett arra is, hogy Az 1956 december 4-én összeült, egy ember személyében Biszkuékat is képviselő Katonai Tanács – amit közvetlenül irányítottak az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai –arról döntött, hogy „határozottan kell fellépni az ellenséggel szemben”, „gyorsan és kegyetlenül kell leszámolni velük”. Ezek után sortüzek dördültek december 6-án a Nyugati téren, majd december 8-án Salgótarjánban is. Összesen 49 ember halt meg, köztük nők, fiatalok és egy tízéves gyermek, a sebesültek száma is száz fölött volt. Az 1957-től belügyminiszteri pozíciót is betöltő Biszku a vád szerint ezeket az ügyeket azért nem vizsgáltatta ki, mivel a gyilkolásra ők maguk adtak utasítást.
A bíróság szerint nem Biszkuék utasítására lőttek a tömegbe
A bíróság azonban mindezekért csupán két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést látott indokoltnak, mivel álláspontja szerint nem lehetett bizonyítani, hogy a vádlott (és bűntársai) utasítására gyilkoltak meg ártatlan civileket a magyar karhatalmisták. Elítélték viszont az egykori belügyminisztert összesen ötrendbeli bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és a kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt. A martonvásári verés, illetve a salgótarjáni sortűz miatt a volt belügyérnek a bíró szerint pusztán annyi a felelőssége, hogy minisztersége idején nem intézkedett a felelősök megbüntetéséről. Az ítélet nem jogerős, mivel Biszkuék és az ügyészség is fellebbezett, így a büntetőügy a táblabíróságon folytatódik.
A karhatalmisták vallomásaira hivatkozott a bíró
Steiner Gábor tanácsvezető bíró szerint Biszku bűnössége abban nem állapítható meg, hogy a sortüzekkel kapcsolatban az akkori hatalom tagjaként felbujtó lett volna, ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán volt központi tűzparancs, ami miatt a karhatalmisták lőttek volna a védtelen tüntetőkre. A bíró beszélt arról is, hogy a Nyugati téri sortűz esetében 12, a salgótarjáni esetében 20 évvel ezelőtt már zajlott egy-egy alapeljárás. Hozzátette: abban a perben a volt pártállami vezetők - köztük Biszku is - tanúk voltak, felbujtóként nem vádolta meg őket az ügyészség. Elmondta még, hogy annál több bizonyíték most sem állt a vádhatóság rendelkezésére. A bíró emellett elfogadta azoknak a korábban meghallgatott karhatalmistáknak a vallomását is, akik a 90-es években, az ellenük folyó eljárásokban tagadták, hogy tűzparancsot kaptak volna, annak ellenére, hogy „45 óta tudjuk, aki bűnös, mind azt mondja, parancsra tettem” – hangsúlyozta Steiner Gábor, hozzátéve, hogy a szakértő sem zárta ki, hogy igazat mondtak a vádlottak.
"Tűzpánik" miatt lőtték halomra az embereket?
A bíró kitért arra is, hogy 20 évvel ezelőtt még életben voltak azok a pártállami vezetők, köztük Marosán György, akiknek a felelőssége Biszku Béláénál előbb megállapítható lenne, mégsem emeltek vádat ellenük. Itt emelte ki a Steiner Gábor, hogy ha az ügyészség 20 éve nyújtja be a vádat, akkor Biszku Béla tized, tizenötödrendű vádlott lehetett volna. A bíró kiemelte, az eljárás során született szakértői vélemény szerint a Kádár-kormány nem adott ki közvetlen tűzparancsot. Sőt, a bíróság álláspontja szerint a Nyugati téren nem történt sortűz, így annak nem lehetett Biszku Béla a felbujtója. A bíró szerint az ott meghalt három ember feltehetően nem szándékos lövések áldozata lett, majd megemlítette, hogy ha a karhatalmisták célzott lövéseket adnak le, akkor sokkal több áldozat lett volna. Steiner Gábor a csütörtöki ítélet indoklása során azt mondta, hogy az új bizonyítékok nagyobb része nem azt támasztotta alá, hogy Biszku Béla felbujtóként bűnös lenne a Nyugati téri és a salgótarjáni vérengzésekben. Utóbbi kapcsán a bíró leszögezte, történt ugyan sortűz, amelynek 46 halálos áldozata volt. Ám az események kiváltó oka - a bíró szerint - ezúttal sem Biszkuék utasítása volt, hanem egy szovjet parancsnok döntött erről, a magyar karhatalmisták pedig "tűzpánik" miatt lőtték halomra az ártatlan civileket. Megemlítette a bíró azt is, hogy a szakértő megállapítása szerint a Katonai Tanács 1956. decemberi 4-i ülésén elhangzottak nem a polgári lakosságra leadandó sortüzek elrendelésére utaltak. Ezt a bíró azért emelte ki, mivel az ügyész a vádat leginkább az ott elhangzottakra alapította.
Völgyesi: meggyalázták az 56-osok emlékét
Völgyesi Miklós a PestiSrácok.hu-nak a mai verdikttel kapcsolatban elmondta, hogy a döntés jogi képtelenség. A nyugalmazott bíró szerint ugyanis érthetetlen, hogy Biszkut csupán bűnpártolás miatt ítélték el, noha "ő volt a főnök". Völgyesi kiemelte azt is, hogy ezzel a döntéssel újból meggyalázták az 56-os forradalmárok emlékét. Az ítélettel összefüggésben megkérdeztük ifjabb Balsai István ügyvédet is, aki elmondta, szerinte botrányos, hogy a magyar igazságszolgáltatás az el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonására egyszerűen képtelen. Hozzátette azt is, hogy a bíróság ebben az esetben olyan bizonyítékokat kért számon az ügyészségen, amelyeknek beszerzése már nem lehetséges, és ha egyáltalán léteztek is ezek a bizonyítékok, feltételezhető, hogy azokat már akkor megsemmisítették. Ifjabb Balsai szerint téves a bíróságnak az az érvelése, hogy a volt karhatalmisták a korábbi sortűzperekben bevallották volna, hogy tűzparancsot kaptak. A "parancsra tettem" védekezés ugyanis nem mentesítette volna őket a büntetőjogi felelősségre vonástól, hiszen a jogellenes utasítást kötelesek lettek volna megtagadni – tette hozzá az ügyvéd, aki emlékeztetett arra is, hogy a korábbi sortűzpereket tárgyaló bíró, későbbi alkotmánybíró, Strausz János is utalt rá, az abban az ügyben csak tanúként meghallgatott Biszkuéknak a vádlottak padján lenne a helye.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
