Pesti Srácok

A Die Presse és Magyar György szerint Orbán Észak-Koreába kormányozza az országot

A Die Presse és Magyar György szerint Orbán Észak-Koreába kormányozza az országot

Észak-Koreával és az ottani kőkemény diktatúrával hasonlította össze Magyarországot és a magyar kormány tevékenységét az újabban Bokros Lajossal is tüntető Magyar György. Az ügyvéd az osztrák Die Presse című napilapnak nyilatkozva vonta le azt a tanulságot, hogy a terrorfenyegetés miatt tervezett alaptörvény-módosítása miatt a magyar kormány megindult az észak-koreai színvonal irányába. Miután Magyar György nyilatkozata újabb muníciót adott a nyugati sajtónak, hogy ismét célkeresztbe vegye az Orbán-kormányt, a PestiSrácok.hu felhívta az ügyvédet, hogy nem gondolja-e erősnek, túlzónak az összehasonlítását. Magyar György portálunknak úgy vélekedett, a nyugati sajtóra és az ilyen, általa megfogalmazott hasonlatokra is szükség van, hogy visszalépésre kényszerítsék a magyar kormányt.

Jogi abszurditásnak nevezi az osztrák sajtó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minden hatalmat magához ragadna, amikor a kormány szerint terrorfenyegetés van. A terrorfenyegetés miatt tervezett alaptörvény-módosítással mások mellett a Die Presse című napilap is foglalkozott, amely Magyar György ügyvédet is megszólaltatta az ügyben. "A magyar kormány az észak-koreai életstílust erőltetné Magyarországra" – vonta le a tanulságot Magyar György a Die Pressének a terrortörvény felvetései miatt. Egyúttal jogi abszurditásnak nevezte, hogy Orbán Viktor minden hatalmat magához ragadna, amikor a kormány szerint terrorfenyegetés van, hiszen a kormány kommunikációjából az derül ki, hogy szerintük már tavaly óta terrorveszély van a migránsok miatt.

Észak-koreai hasonlatával kapcsolatban természetesen Magyar Györgyöt is megkerestük, aki a PestiSrácok.hu-nak nyomatékosította, aki egy kicsit is ismeri a történelmet és nyitott szemmel jár a világban, ráadásul még ügyvéd is, annak kötelessége felemelnie a szavát, ha van mersze. Magyar György szerint ugyanis nagy veszélyt hordoz magában a fideszes elképzelés, amely a rendeleti kormányzás esélyét teremti meg és kontrollálatlan. "A terrorveszély miatti módosító javaslat legfőbb veszélye, hogy nem egzakt, nem meghatározható és nem definiálható. A kormány szubjektív szempontok alapján dönthetne úgy, hogy kihirdeti a terrorveszélyt, amely a visszaélés lehetőségét is magában hordozza. Ezért utaltam egy rossz példára, Észak-Koreára, hogy Magyarország efelé tart" - fogalmazott portálunknak Magyar György. Kiemelte, az Alaptörvény öt különleges jogrendet ismer, például a szükséghelyzetet, a vészhelyzetet, amelyek jogilag is jól definiálhatók és körülírhatók, nincs szükség egy hatodik, felesleges jogrendre. "Ha például egy titkosszolga az utcán két sötétben bujkáló ellenforradalmárt vél felfedezni, akik a gyanúja szerint terrorcselekményre készülnek, akkor a tervezet szerint a kormány 60 napra meghosszabbíthatóan kihirdethetné a terrorveszélyt, és ez elfogadhatatlan. Az alkotmány módosítójából hiányzik a szükségesség és az arányosság, miközben a 60 nap is óriási baj. A 60 napot 60 percben kell meghatározni" - szögezte le Magyar György.

PestiSracok facebook image

Az ügyvédtől megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy miután a nyugati liberális sajtó amúgy is szélsőségesen ír és tudósít Magyarországról, a magyar kabinet döntéseiről, ezért erős, a Magyarországról szóló sokszor alaptalan külföldi kritikáknak táptalajt jelentő észak-koreai hasonlata túlzás volt, és alkalmat adott a magyar kormány újbóli pellengérre állítására. Magyar György kérdésünkre úgy válaszolt, szükség van a nyugati sajtó szavára, hogy ilyen esetekben visszalépésre kényszerítsük a magyar kormányt. "Véleményem szerint az ilyen, általam megfogalmazott hasonlatokra is szükség van, mert az egyenes beszéd többre való, mint a hintáztatás, a hintabeszéd" - árulta el Magyar György. Az ügyvédtől megkérdeztük, szerinte összehasonlítható-e Észak-Korea és Magyarország, mert az előbbiben kőkemény a diktatúra, míg hazánkban demokrácia van, a berendezkedés is demokratikus. Magyar György úgy reagált: "Magyarországon megtépázott a demokrácia és rossz irányba haladunk. A modellünkbe a keleti rossz példák is beépülnek." Szerinte minderről az ellenzék is tehet, mert a baloldali pártok nem elég karakának, nem elég határozottak.

A Die Pressének Kovács Zoltán kormányszóvivő is kifejtette az álláspontját, aki hisztériának nevezte az alkotmány-módosító miatt keletkezett vitát. A kormányszóvivő szerint a kabinetnek is fel kell készülnie, mert a terrorizmus nem ismer határokat. "A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár. Párizs és Köln bebizonyította, hiba volt a nyitott határok politikája és a német willkommenskultur, a barátságosság, és bebizonyította, a magyar kormánynak volt igaza" - szögezte le Kovács Zoltán.

FRISSÍTÉS!

Magyar György a cikk megjelenésekor vissza akarta vonni a nyilatkozatát, és Szarvas Szilveszternek küldött e-mailjében az alábbi szöveg megjelenését indítványozta. Magyar György állította, azért gondolta meg magát, mert bár a PestiSrácok.hu pontosan idézte, hogy az ő szájából milyen nyilatkozat jelent meg a Die Pressében, de amikor portálunknak a telefonos interjút adta, nem volt előtte a napilap cikke és azt csak később olvasta el. A kettő közötti összefüggést a magunk részéről kevésbé látjuk, ezért Magyar György portálunknak küldött levelét változtatás nélkül is közöljük.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.