Pesti Srácok

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

A Magyar Nemzeti Bank támogatási politikáját bíráló közgazdászok is pályáztak az MNB-nél, s nyertek is: hatvanmillió forintot - értesült a PestiSrácok.hu. Ezek szerint a Bod Péter Ákos, vagy éppen Mellár Tamás neves közgazdászok mellett több bukott pénzügyes, köztük Király Júlia és Bokros Lajos tagságával is "büszkélkedő" akadémiai testület számára csak akkor aggályos a támogatási rendszer, ha épp nem ők a kedvezményezettek - a sajtót megjárt tegnapi állásfoglalásukban e tényt ugyanis elmulasztották megemlíteni.

A támogatási szerződésben kiemelik, hogy a „közérdekű társadalmi célok megvalósításának elősegítése végett” kialakított jegybanki támogatáspolitika jegyében 60 millió forinttal segítik a Közgazdasági Szemle működését.

Bírálat kis kérdőjelekkel

Mint ismeretes, tegnap jelent meg több portálon a tudósítás, hogy az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága kiadott egy állásfoglalást, amiben bírálták a Magyar Nemzeti Bank és annak alapítványainak oktatási tevékenységét, a tudományos doktori képzést.

PestiSracok facebook image
MagyarBank
Az MNB számos alapítványt indított útjára az elmúlt években, a Pallas Athéné alapítványok pedig támogatásokat nyújtanak új ösztöndíjakhoz és kutatásokhoz.

A közgazdasági bizottság álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a hozzá köthető Pallas Athéné-alapítványok felsőoktatásra fordított kiadása közpénz, melynek felhasználása a nemzetközi és hazai normáknak, törvényeknek nem felel meg.

Azonban a jegybank költekezését bíráló közgazdászok is elfogadják a Matolcsy György vezette intézmény támogatását. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága adja ki ugyanis a Közgazdasági Szemlét, s a lap szerkesztőbizottsága szinte teljesen megegyezik a Közgazdaságtudományi Bizottság tagjaival. A bizottságnak olyan tagjai vannak, mint Bod Péter Ákos, Bokros Lajos, Chickán Attila vagy például Mellár Tamás. A neves Közgazdasági Szemlét a jegybank legutóbb a szerződés szerint 60 millió forinttal támogatta.

A tudósításokból kimaradt, hogy a tudományos akadémia közgazdászbizottságának a tagja Király Júlia is. A korábban Hannah Arendt ösztöndíjas szakpolitikus egyértelműen a pénzügypolitika liberális irányvonalát képviseli. Sőt, 2013. áprilisában le is mondott jegybanki alelnökségéről, arra hivatkozva, hogy a Matolcsy által kialakított irányítási rend veszélyezteti az MNB nemzetközi presztízsét. Megjegyzendő, hogy az alelnöki mandátumának lejárta előtt mintegy másfél hónappal történt az eset, s a PestiSrácok.hu korábbi írásából is kiderül, hogy Király Júlia elvi ellenvetések helyett sokkal inkább a körülötte kibontakozó botrány miatt távozhatott a vezetői székéből, miután kiderült, hogy az MNB-t egyfajta családi kifizetőhelyként kezelték.

Bokros Lajost, aki a bizottság másik tagja, nem kell bemutatni olvasóinknak, szocialista és liberális kapcsolódása egyértelmű. A legnagyobb magyarországi megszorító, a Horn kormány expénzügyminisztere azóta - sok belpolitikai fordulat után - lejjebb adott, a politikában járatosak jelenleg a MOMA nevű szervezetecskéhez köthetik nevét. Az egykor jobb napokat látott politikus napjainkban - így 2015 júniusában - olyan nyilatkozatokat ad, miszerint "a kormány gombának tart minket: sötétben tart és sz.rral etet".

Ám Bokros jelenleg is a tudományos testület - nyilvánvalóan független, pártatlan és szakmai - tagja. Az akadémia által kiadott állásfoglalás a Pallas Athéné alapítványok és az MNB közpénzfelhasználása és támogatási gyakorlata tekintetében így azt a tudományos oktatásra és kommunikációra kiadott 60 milliós támogatást, amely a Közgazdasági Szemle esetében látható, ezek szerint nem érinti.

A német ösztöndíjas rendszer

A Pallas Athéné alapítványok által kiírt tudományos ösztöndíjakat az állásfoglalás azért bírálja, mert az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallhatja a magáénak. A PhD iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas plusz ösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké.

maxplanck3
A fotón a Max Planc Institut egy kutatóintézete látható, forrás: mpi.de

Ez egyébként hasonló a német rendszerrel. Mint az a tudományos világ számára jól ismert, a német posztgraduális rendszerben évtizedek óta működnek a neves, és nem közvetlenül állami kutatóintézetek. A nem egyetemi kutatási intézmények - mint például a Max Planck Társaság (MPG), a Helmholtz Egyesület, a Leibniz Egyesület (WGL), és a Fraunhofer - Gesellschaft (FhG) kiváló kutatási környezetben kínálják azokat a lehetőségeket, ahol a doktori képzést folytatni lehet.

Az intézmények az egyetemekkel működnek együtt, ahol végül a kutatás eredményét, a doktori disszertációt a hallgató megvédi. Az általuk kínált PhD hallgatói ösztöndíjakat számos külföldi hallgató választja. A támogatás esetében az is lehetséges, hogy állandó kutatói állásokra pályázzon a doktorjelölt.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.