Pesti Srácok

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

A Magyar Nemzeti Bank támogatási politikáját bíráló közgazdászok is pályáztak az MNB-nél, s nyertek is: hatvanmillió forintot - értesült a PestiSrácok.hu. Ezek szerint a Bod Péter Ákos, vagy éppen Mellár Tamás neves közgazdászok mellett több bukott pénzügyes, köztük Király Júlia és Bokros Lajos tagságával is "büszkélkedő" akadémiai testület számára csak akkor aggályos a támogatási rendszer, ha épp nem ők a kedvezményezettek - a sajtót megjárt tegnapi állásfoglalásukban e tényt ugyanis elmulasztották megemlíteni.

A támogatási szerződésben kiemelik, hogy a „közérdekű társadalmi célok megvalósításának elősegítése végett” kialakított jegybanki támogatáspolitika jegyében 60 millió forinttal segítik a Közgazdasági Szemle működését.

Bírálat kis kérdőjelekkel

Mint ismeretes, tegnap jelent meg több portálon a tudósítás, hogy az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága kiadott egy állásfoglalást, amiben bírálták a Magyar Nemzeti Bank és annak alapítványainak oktatási tevékenységét, a tudományos doktori képzést.

PestiSracok facebook image
MagyarBank
Az MNB számos alapítványt indított útjára az elmúlt években, a Pallas Athéné alapítványok pedig támogatásokat nyújtanak új ösztöndíjakhoz és kutatásokhoz.

A közgazdasági bizottság álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a hozzá köthető Pallas Athéné-alapítványok felsőoktatásra fordított kiadása közpénz, melynek felhasználása a nemzetközi és hazai normáknak, törvényeknek nem felel meg.

Azonban a jegybank költekezését bíráló közgazdászok is elfogadják a Matolcsy György vezette intézmény támogatását. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága adja ki ugyanis a Közgazdasági Szemlét, s a lap szerkesztőbizottsága szinte teljesen megegyezik a Közgazdaságtudományi Bizottság tagjaival. A bizottságnak olyan tagjai vannak, mint Bod Péter Ákos, Bokros Lajos, Chickán Attila vagy például Mellár Tamás. A neves Közgazdasági Szemlét a jegybank legutóbb a szerződés szerint 60 millió forinttal támogatta.

A tudósításokból kimaradt, hogy a tudományos akadémia közgazdászbizottságának a tagja Király Júlia is. A korábban Hannah Arendt ösztöndíjas szakpolitikus egyértelműen a pénzügypolitika liberális irányvonalát képviseli. Sőt, 2013. áprilisában le is mondott jegybanki alelnökségéről, arra hivatkozva, hogy a Matolcsy által kialakított irányítási rend veszélyezteti az MNB nemzetközi presztízsét. Megjegyzendő, hogy az alelnöki mandátumának lejárta előtt mintegy másfél hónappal történt az eset, s a PestiSrácok.hu korábbi írásából is kiderül, hogy Király Júlia elvi ellenvetések helyett sokkal inkább a körülötte kibontakozó botrány miatt távozhatott a vezetői székéből, miután kiderült, hogy az MNB-t egyfajta családi kifizetőhelyként kezelték.

Bokros Lajost, aki a bizottság másik tagja, nem kell bemutatni olvasóinknak, szocialista és liberális kapcsolódása egyértelmű. A legnagyobb magyarországi megszorító, a Horn kormány expénzügyminisztere azóta - sok belpolitikai fordulat után - lejjebb adott, a politikában járatosak jelenleg a MOMA nevű szervezetecskéhez köthetik nevét. Az egykor jobb napokat látott politikus napjainkban - így 2015 júniusában - olyan nyilatkozatokat ad, miszerint "a kormány gombának tart minket: sötétben tart és sz.rral etet".

Ám Bokros jelenleg is a tudományos testület - nyilvánvalóan független, pártatlan és szakmai - tagja. Az akadémia által kiadott állásfoglalás a Pallas Athéné alapítványok és az MNB közpénzfelhasználása és támogatási gyakorlata tekintetében így azt a tudományos oktatásra és kommunikációra kiadott 60 milliós támogatást, amely a Közgazdasági Szemle esetében látható, ezek szerint nem érinti.

A német ösztöndíjas rendszer

A Pallas Athéné alapítványok által kiírt tudományos ösztöndíjakat az állásfoglalás azért bírálja, mert az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallhatja a magáénak. A PhD iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas plusz ösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké.

maxplanck3
A fotón a Max Planc Institut egy kutatóintézete látható, forrás: mpi.de

Ez egyébként hasonló a német rendszerrel. Mint az a tudományos világ számára jól ismert, a német posztgraduális rendszerben évtizedek óta működnek a neves, és nem közvetlenül állami kutatóintézetek. A nem egyetemi kutatási intézmények - mint például a Max Planck Társaság (MPG), a Helmholtz Egyesület, a Leibniz Egyesület (WGL), és a Fraunhofer - Gesellschaft (FhG) kiváló kutatási környezetben kínálják azokat a lehetőségeket, ahol a doktori képzést folytatni lehet.

Az intézmények az egyetemekkel működnek együtt, ahol végül a kutatás eredményét, a doktori disszertációt a hallgató megvédi. Az általuk kínált PhD hallgatói ösztöndíjakat számos külföldi hallgató választja. A támogatás esetében az is lehetséges, hogy állandó kutatói állásokra pályázzon a doktorjelölt.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.