Pesti Srácok

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

Keveslik a támogatást? - Sántít a balos közgazdászok bírálatözöne

A Magyar Nemzeti Bank támogatási politikáját bíráló közgazdászok is pályáztak az MNB-nél, s nyertek is: hatvanmillió forintot - értesült a PestiSrácok.hu. Ezek szerint a Bod Péter Ákos, vagy éppen Mellár Tamás neves közgazdászok mellett több bukott pénzügyes, köztük Király Júlia és Bokros Lajos tagságával is "büszkélkedő" akadémiai testület számára csak akkor aggályos a támogatási rendszer, ha épp nem ők a kedvezményezettek - a sajtót megjárt tegnapi állásfoglalásukban e tényt ugyanis elmulasztották megemlíteni.

A támogatási szerződésben kiemelik, hogy a „közérdekű társadalmi célok megvalósításának elősegítése végett” kialakított jegybanki támogatáspolitika jegyében 60 millió forinttal segítik a Közgazdasági Szemle működését.

Bírálat kis kérdőjelekkel

Mint ismeretes, tegnap jelent meg több portálon a tudósítás, hogy az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága kiadott egy állásfoglalást, amiben bírálták a Magyar Nemzeti Bank és annak alapítványainak oktatási tevékenységét, a tudományos doktori képzést.

PestiSracok facebook image
MagyarBank
Az MNB számos alapítványt indított útjára az elmúlt években, a Pallas Athéné alapítványok pedig támogatásokat nyújtanak új ösztöndíjakhoz és kutatásokhoz.

A közgazdasági bizottság álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a hozzá köthető Pallas Athéné-alapítványok felsőoktatásra fordított kiadása közpénz, melynek felhasználása a nemzetközi és hazai normáknak, törvényeknek nem felel meg.

Azonban a jegybank költekezését bíráló közgazdászok is elfogadják a Matolcsy György vezette intézmény támogatását. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága adja ki ugyanis a Közgazdasági Szemlét, s a lap szerkesztőbizottsága szinte teljesen megegyezik a Közgazdaságtudományi Bizottság tagjaival. A bizottságnak olyan tagjai vannak, mint Bod Péter Ákos, Bokros Lajos, Chickán Attila vagy például Mellár Tamás. A neves Közgazdasági Szemlét a jegybank legutóbb a szerződés szerint 60 millió forinttal támogatta.

A tudósításokból kimaradt, hogy a tudományos akadémia közgazdászbizottságának a tagja Király Júlia is. A korábban Hannah Arendt ösztöndíjas szakpolitikus egyértelműen a pénzügypolitika liberális irányvonalát képviseli. Sőt, 2013. áprilisában le is mondott jegybanki alelnökségéről, arra hivatkozva, hogy a Matolcsy által kialakított irányítási rend veszélyezteti az MNB nemzetközi presztízsét. Megjegyzendő, hogy az alelnöki mandátumának lejárta előtt mintegy másfél hónappal történt az eset, s a PestiSrácok.hu korábbi írásából is kiderül, hogy Király Júlia elvi ellenvetések helyett sokkal inkább a körülötte kibontakozó botrány miatt távozhatott a vezetői székéből, miután kiderült, hogy az MNB-t egyfajta családi kifizetőhelyként kezelték.

Bokros Lajost, aki a bizottság másik tagja, nem kell bemutatni olvasóinknak, szocialista és liberális kapcsolódása egyértelmű. A legnagyobb magyarországi megszorító, a Horn kormány expénzügyminisztere azóta - sok belpolitikai fordulat után - lejjebb adott, a politikában járatosak jelenleg a MOMA nevű szervezetecskéhez köthetik nevét. Az egykor jobb napokat látott politikus napjainkban - így 2015 júniusában - olyan nyilatkozatokat ad, miszerint "a kormány gombának tart minket: sötétben tart és sz.rral etet".

Ám Bokros jelenleg is a tudományos testület - nyilvánvalóan független, pártatlan és szakmai - tagja. Az akadémia által kiadott állásfoglalás a Pallas Athéné alapítványok és az MNB közpénzfelhasználása és támogatási gyakorlata tekintetében így azt a tudományos oktatásra és kommunikációra kiadott 60 milliós támogatást, amely a Közgazdasági Szemle esetében látható, ezek szerint nem érinti.

A német ösztöndíjas rendszer

A Pallas Athéné alapítványok által kiírt tudományos ösztöndíjakat az állásfoglalás azért bírálja, mert az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallhatja a magáénak. A PhD iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas plusz ösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké.

maxplanck3
A fotón a Max Planc Institut egy kutatóintézete látható, forrás: mpi.de

Ez egyébként hasonló a német rendszerrel. Mint az a tudományos világ számára jól ismert, a német posztgraduális rendszerben évtizedek óta működnek a neves, és nem közvetlenül állami kutatóintézetek. A nem egyetemi kutatási intézmények - mint például a Max Planck Társaság (MPG), a Helmholtz Egyesület, a Leibniz Egyesület (WGL), és a Fraunhofer - Gesellschaft (FhG) kiváló kutatási környezetben kínálják azokat a lehetőségeket, ahol a doktori képzést folytatni lehet.

Az intézmények az egyetemekkel működnek együtt, ahol végül a kutatás eredményét, a doktori disszertációt a hallgató megvédi. Az általuk kínált PhD hallgatói ösztöndíjakat számos külföldi hallgató választja. A támogatás esetében az is lehetséges, hogy állandó kutatói állásokra pályázzon a doktorjelölt.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.