Pesti Srácok

Kiderült, Finta áll a Nyugatit beborító "egymillió fás" betonpark terve mögött

Kiderült, Finta áll a Nyugatit beborító "egymillió fás" betonpark terve mögött

Kiderült, Finta József építész áll a Nyugati pályaudvar fölé, vagy inkább helyére tervezett Liget II, más néven budapesti Central Parknak is becézett gigantikus beruházás víziója mögött. A Kádár-kor talán legünnepeltebb építésze a Népszabadságnak mondta el a terv részleteit, amelyet előzőleg - nem kis megdöbbenést keltve - Lázár János jelentett be a csütörtöki kormányinfón.

– ismertette csütörtökön Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt az elképzelést, amellyel "felülépítenék" a Nyugati pályaudvar vágányhálózatát és a Gyurcsány-kormány elbukott kormánynegyedének apropóján lebontott MÁV-egységek telkeit. Azóta Lázár János kijelentése pontosításra szorult, állítólag az irreális mennyiségű fát nem a betonfödémre, hanem általában Magyarországon szeretnék elültetni a jövőben.

PestiSracok facebook image

– festette fel a grandiózus elképzelést Finta József építész a Népszabadság hétvégi számában. A lapból kiderül, hogy a Nyugati pályaudvartól az Állatkertig húzódó 20 hektárnyi zöld felét a sínek lefedésével nyernék. A Podmaniczky utca melletti tíz hektár most sík terület, a kettő közötti mintegy nyolcméteres szintkülönbséget teraszos kialakítással, épületekkel, különféle tájépítészeti elemekkel formálnák szerves egységgé. A síneket mesterséges domb rejtené.

A Nyugati pályaudvarnak otthont adó, Eiffel tervezte csarnoképületben legfeljebb egy-két sínpár maradna, a többit a pályaudvar mögé húznák vissza. Ott alakítanák ki a kiszolgáló egységeket is, a csarnok javarészét pedig közösségi térként hasznosítanák, egyfajta kaput nyitva a parkra. A körút felé az Eiffel Irodaház melletti park jelentené a másik kapcsolatot, míg a Podmaniczky utca sínek felőli oldala a híres barcelonai Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal, miközben új városi kereszttengely jönne létre a körönd és a Szent István park között – ismertette az első elképzeléseket Finta József a Népszabadságban.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Hír Tv-ben értékelte a terveket, szerinte egy ilyen beruházás legalább 150-200 milliárd forintba kerülne. A Népszabadság több botrányos nyugati példát is hoz. A stuttgarti pályaudvar föld alá helyezése 6,8 milliárd euróba, azaz több mint kétezer milliárd forintba került, igaz ott, ahogyan Bécsben, vagy Barcelonában, legalább megoldották a nagy városi fejpályaudvarok föld alatti összekötését, s nem csupán a vasút visszaszorításáról, a ma már valóban fölösleges rendezőpályaudvari egységek beépítéséről, parkosításáról volt szó.

Közismert, hogy Finta József szakmai életútja vitatott. Az Ybl- és Kossuth-díjjal, fővárosi díszpolgári címmel és más hazai, külföldi elismerésekkel méltatott építész alaposan rajta hagyta a keze nyomát a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán. Első nagyobb műve az egykori Duna Intercontinental (ma Mariott szálló), amely anno valóban kuriózum volt a szocialista blokkban, azonban haza is vágta a Váci utca környékét és a Dunakorzót. Finta közéleti pályafutása is meglehetősen fordulatos. 1985-ben még a Kádár-korszak elvtársi kifizetőhelyeként működő operett-országgyűlésének volt a tagja, ám az idő előrehaladtával felfedezte erdélyi, polgári gyökereit, s 2005-ben már Orbán Viktor konzultációs testületének névsorában lehetett fellelni a nevét.

Így néz ki Finta büszkesége, a Duna Intercontinental hátulról, a Váci utca felől - Fotó: Google

A vezető képet az Origo készítette Finta Józsefről.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.