Lengyel ügy: melyik kezükbe harapjanak a fideszes EP-képviselők?
Harapófogóba kerültek a fideszes európai parlamenti képviselők, miután az unió össztűz alá vette Lengyelországot és a varsói kormányt – értesült a PestiSrácok.hu. A magyar kormánypárt brüsszeli képviselőinek ugyanis arra a gordiuszi csomót jelentő problémára kellene választ adniuk, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan teljes mellszélességgel, kardot kivonva kiállnak-e az Európai Parlamentben a „régi szabadságharcos társ”, Jaroslaw Kaczynski és pártja a Jog és Igazságosság (PiS) mellett, vagy a frakciófegyelem oltárán áldozva lojálisak maradnak a testvérpárttal, az ugyancsak az Európai Néppártban helyet foglaló, de Lengyelországban a PiS ellenzékeként működő Polgári Plattformmal (PO).
A Fidesz az Európai Néppártban tag, míg a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság a konzervatívokkal, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjával van kisebbségi frakcióban. A fideszes európai parlamenti képviselők tehát nincsenek irigylésre méltó helyzetben, mert bele kellene harapniuk az egyik kezükbe. Információink szerint a kormánypárt brüsszeli politikusai úgy próbálják majd megoldani a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon problémát, hogy a lengyel vitákban egy elvi álláspontot képviselve és hangoztatva védik meg a lengyeleket.
Az elvi álláspont pedig az, hogy az Európai Parlamentnek nincs felhatalmazása megtámadni és szőnyegbombázni a szuverén Lengyelországot, az EP ideológiai alapon nem avatkozhat be egy demokratikus úton megválasztott kormány nemzeti döntéseibe, ráadásul az uniós támadások belpolitikai vitákat érintenek, amelyeket Lengyelországban kell megvívni és nem a közösség szervei előtt.
A PestiSrácok.hu úgy értesült, a PO kivárásra alapozva háttérbe akar vonulni a PiS-t támadó parlamenti viták során, és a fideszes európai parlamenti képviselőktől is egyértelműen elvárják, hogy lojálisak legyenek velük, és ne álljanak ki harcosan a PiS mellett. Úgy tudjuk, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja diplomáciailag úgy akar jól kijönni a helyzetből, hogy a lengyel vitanapokon a tulajdonképpen pártfegyelem felett álló Tőkés László református püspök szólal majd fel, ő lesz az, aki védelmébe veszi a lengyel kormány döntéseit.
„A lengyel ügy miatt a Fidesznek most a húzd meg, ereszd meg politikát kell alkalmaznia Brüsszelben, de az elvi alapon való politizálás egy jó taktika. Az Európa Parlament felhatalmazását negligálva és felhánytorgatva úgy tud viselkedni a frakció, mint ha védené a PiS-t, amely néppárti frakciótagságából fakadóan nem dolga a Fidesznek” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak az egyik brüsszeli forrásunk.
Érdekes, hogy Lengyelország uniós támadása még a Néppárti Frakciót is megosztja. A párt német képviselői beleállnának a vitába, és végigvinnék a lengyel ügyet, míg a PO, a Fidesz és más pártok ebben nem érdekeltek. A PO hozzáállása már csak azért is pikáns és figyelemre méltó, mert ellenzéki tevékenységük tökéletesen szembe megy a magyar ellenzéki politikusok szokásos és az unióban előszeretettel és rendszeresen bevetett magatartásával. Amikor ugyanis Brüsszelben, vagy Strasbourgban Magyarország volt napirenden, és Lengyelországhoz hasonlóan hazánkat is ideológiai alapon vették össztűz alá az uniós bürokraták, az MSZP-s és DK-s uniós képviselők hangosan és agresszívan bírálták Orbán Viktor és a magyar kormány politikáját, sokszor ő maguk adtak táptalajt a vitáknak, a Tavares-jelentés esetében pedig egyértelműen be is bizonyosodott, hogy azt a magyar ellenzék írta, diktálta tollba. Ezzel szemben a PiS ellenzéke, a PO nem támadja direkt Kaczynskiékat, nem mennek az országukkal szembe, mert tudják, hogy abból ők nagyon rosszul jönnének ki Lengyelországban. A magyarhoz hasonlóan ugyanis a lengyel választók sem szeretik, ha honfitársaik kezdik el bombázni az országot.
„A magyar ellenzék és a lengyel ellenzék között óriási a kontraszt. Ha belügyekről van szó, vagy az ország jelenét, jövőjét érdemben befolyásoló uniós vitákról, akkor uniós szinten egyedülállóan és példátlanul csak a magyar ellenzéki képviselők támadják a saját hazájukat és saját hazájuk kormányát, míg mások csöndben vannak, és hallgatnak” – válaszolta erre brüsszeli forrásunk.
A lengyel ügy egyébként kedden kerül napirendre az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Ismert, Lengyelország ügyében és a Jog és Igazságosság párt döntései miatt az Európai Bizottság indított jogállamisági eljárást, miután az uniós biztosok többsége amellett foglalt állást, hogy a jogállamiság helyzetét vizsgálni kell a lengyeleknél, mert a Jog és Igazságosság Párt (PiS) által vezetett, alig két hónapja beiktatott kormány az alkotmánybíróság és a sajtó szabadságát veszélyezteti az elmúlt hetekben elfogadott intézkedéseivel. Brüsszelnek az új lengyel alkotmánybírók kinevezése és az új lengyel médiatörvény sem tetszik. A két hónapja beiktatott lengyel kormányt Németország bírálja a legdurvábban, amire lengyel jobboldali politikusok nácizással válaszolnak.
Az előzmény, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szocialista elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilapnak elmondta: „a lengyel kormány a választási győzelmét arra szóló felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá”. Schulz a „Putyin-stílusú demokráciának”, az európai politika „veszélyes putyinizálásának” nevezte a PiS lépéseit. Volker Kauder, a nagyobbik kormánypárt, a CDU/CSU német szövetségi parlamenti frakcióvezetője pedig azt nyilatkozta a Spiegelnek, hogy Lengyelországot pénzügyi szankciókkal kellene sújtani, ha bebizonyosodik, hogy a kormány megsérti az európai értékeket.
A PiS nevében megszólaló Ryszard Czarnecki, az EP elnökhelyettese a válaszátban emelte a tétet: „ha valaki Putyin-hasonlatokat akar használni, tudnia kell, hogy Európában a leginkább Putyin-párti ország – Görögország mellett – éppen Németország”. A náci kártyát Pawel Kukiz, a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti csoport, a Kukiz'15 mozgalom vezetője húzta elő, aki a Facebookon közölt egy bejegyzést, miszerint nagyapját a Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt területén létesített auschwitzi koncentrációs táborban gyilkolták meg. A politikus arra kérte az EP elnökét: „a demokráciára a saját hazájában tessék odafigyelni. Mert az a gyanúm: ha önöknél – ne adj Isten – egy újabb Hitler támad, követve az önök által betervezett néhány millió »bevándorlótól«, akkor az az SS ehhez képest üdvhadseregnek fog tűnni”.
A német és uniós támadásokat a Wprost című lengyel napilap sem nézi jó szemmel, amely egyik legutóbbi címlapján náci egyenruhában ábrázolta Angela Merkelt, Martin Schulzot, és a német EU-biztost, Günther Oettingert a következő felirattal: „Újból felügyelni akarják Lengyelországot”. A wSieci hetilap kicsit messzebb ment. Ott Merkelt Nagy Katalin orosz cárnő alakjába bújtatták, amint a történelmi Lengyelország szétdarabolását intézi.
