A törvényt városi emberek írták - Sokszor nélkülözhetetlen a kutyalánc (VIDEÓ!)
Eljött az idő, hogy az ebek is ledobják láncaikat. Január elsején lépett életbe a 2012-ben szigorított állatvédelmi törvény azon passzusa, amelynek értelmében nem lehet tartósan láncon tartani a kutyákat. Az intézkedés egy hét alatt nem csak a köz ellenszenvét vívta ki, hanem az állatvédelmi egyesületektől az állatbarátokig, nagyjából mindenkiét. Más kérdés, egyes sajtóhírek szerint a béklyótól való megszabadulásért eddig tucatnyi négylábú fizetett az életével.
Már a múlt év végén lehetett arról hallani, hogy 2016-tól változnak a kutyatartásra vonatkozó szabályok. Január elsejével lett hatályos az egyébként 2012-ben módosított állatvédelem törvény azon passzusa, amely nem csak növeli a kiszabható bírság mértékét, de szabályozza a láncon tartás fogalmát is. Ez azt jelenti, hogy tartósan, hosszabb ideig nem lehet láncon tartani a kutyákat, akit mégis rajtakapnak az pénzbírsággal számolhat. A büntetés 15 ezer forintnál kezdődik...
Köti az ebet a karóhoz
A magyar szólás eredete ma aktuálisabb, mint eddig bármikor. A falubeliek akkor kötötték a kutyát lánccal, szíjjal vagy kötéllel az óljához, ha idegen érkezett a házhoz, és nem akarták, hogy megtámadja a vendéget. Az év eleje óta hatályos jogszabály elsősorban a tanyavilágban és vidéken élőket érinti, azokat, akik nem hobbicélból, hanem területőrzésre tartanak kutyát. Aki járt már Budapest határain kívül, az tudja, a házőrzők több száz hektárt vagy még ennél is nagyobb területet védenek a betolakodóktól. Nem kennelben vannak, hiszen akkor hogyan is jelezhetnének illetéktelen behatolók esetén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az állatok általában híján vannak a szocializációnak, különben mi értelme lenne, ha fűvel-fával, farok csóválva barátkoznának. Ez persze nem azt jelenti, hogy sosincsenek elengedve, de a Polgári Törvénykönyv ide illó paragrafusa szerint, aki állatot tart, annak felelnie kell azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Szóval jogosan vetődik fel a kérdés az állattartókban: melyik a kisebbik rossz? Ha azért fizetnek, mert láncon van a kutya, vagy - bár szabadon van - de megtámadta a postást? Hallottunk már ilyet…
Elengedni, vagy elaltatni?
Időközben a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) pontosította a cseppet sem egyértelmű törvénymódosítást. Közleményükben azt írták, a tartós kikötés tilalma nem jelent egyet a láncon tartás abszolút tilalmával. Valójában azt jelenti, hogy időnként el kell engedni az állatot.Hogy mikor és mennyi időre, az pedig az állat szükségleteitől függ. Azt is leírták, hogy a jegyző, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálat ellenőrizhet, bírságra pedig az a gazda számíthat, amelyik nem biztosít olyan körülményeket a kutyának, amelyik megfelelne az állat egyedi igényeinek. Ez persze megint, további kérdések egész sorát veti fel. Arról nem beszélve, hogy az állatok védelmében meghozott módosítás nem várt tragikus fordulatot hozott. A Bors információi szerint január elseje óta 40 ebet altattak el gazdáik, mert nem akartak büntetést fizetni azért, mert láncon tartják őket.
A PestiSrácok.hu Márianosztrán járt, hogy megtudja mit gondolnak az érintettek. Ifjabb Kuha László a Kuha tanya tulajdonosa szerint az intézkedés nem életszerű, vidéken "más törvények uralkodnak", amihez elengedhetetlen a lánc.
A felvételt készítette: Kerekes András, Miklós Kata
