Vörösiszap-per: a bíróság szerint mindenképp bekövetkezett volna a katasztrófa (videóval!)

Füssy Angéla - PestiSrácok.hu

Az ítélet indoklásában Szabó Györgyi tanácsvezető bíró bírálta a nyomozati eljárást, és hangsúlyozta, hogy több esetben sérültek a vádlottak jogai, illetve az sem elhanyagolható, hogy a tárgyalás során több szakértőt, szakértői véleményt és tanúvallomást is ki kellett zárni. Nem egy alkalommal fordult elő az sem, hogy a szakértők a bíróság előtt módosították szakvéleményüket.Egy ítélet nem szólhat másról, csak a tényekről. A bizonyítékokat értékelni kell, és csakis ezek szerint ítéletet hozni, azon vádpontokban és csak is azon vádakról, amit az ügyész előterjesztett – fogalmazott az indoklás kezdetén a tanácsvezető, hozzátéve, hogy a bűnösnek kell felelnie és nem pedig “valakinek“. Szabó Györgyi szerint a polgári és közigazgatási eljárásokban már több esetben megállapították a cég felelősségét, de ezt nem lehet összemosni egy büntetőperben a vádlotti felelősséggel.

Természeti katasztrófa volt

A szakértői vélemények értékelése, valamint a szakértők meghallgatása alapján a Veszprémi Törvényszék megállapította, hogy a bekövetkezett katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitás-vesztés volt, aminek következménye volt a töltés tönkremenetele. A bíróság által elfogadott szakértői vélemény szerint hiba, hiányosság a tervezésben érhető tetten. Az indoklásban idézett műszaki-statikai, geotechnikai szakértői csoport úgy nyilatkozott, hogy a 10-es számú kazetta a megszületése pillanatától halálra volt ítélve, a katasztrófa bekövetkezésének időpontja volt csupán kérdéses. Tekintettel a szakértői megállapításra a törvényszék álláspontja szerint a konkrét közveszély kialakulásának időpontja, a 10-es számú kazetta üzembe vételi időpontjában, azaz 1998. december 23-án történt. A bírói tanács megállapítása, hogy a vádlottaknak a kialakult vészhelyzet felismerésére objektív rálátásuk nem volt: a hatósági ellenőrzések során hiányosságokat nem tártak fel, további ellenőrzési kötelezettségeket nem írtak elő. A katasztrófának előre jelezhető, előre látható, egyértelműen felismerhető jelei nem voltak – áll az indoklásban.

A tanácsvezető a nyomozóhatóságot bírálta

A bírónő hosszasan beszélt az indoklás során arról, milyen hibákat követett el véleménye szerint a nyomozóhatóság, ami mellett, nem lehet eltekinteni. Kiemelte, a nyomozóhatóság azt a nyomozástechnikai módszert alkalmazta, hogy a vádlottakat a gyanúsítás előtt többször is tanúként hallgatta meg, van például olyan vádlott is, akit több mint tízszer hallgattak ki tanúként, majd a nyomozati eljárás vége felé gyanúsítottak meg. Az iratokat, dokumentumokat is méghozzá jelentős mennyiségben a MAL Zrt. vezetésétől kérte ki a nyomozóhatóság, ez pedig azt eredményezte, hogy a vádlottak gyakorlatilag maguk ellen nyújtottak be bizonyítékokat – vélekedett Szabó Györgyi. A tanácsvezető a szakértői véleményekre és azok ellentmondásaira is kitért: az indoklás szerint sokkal kiterjedtebb szakértői csoportot kellett volna felállítani, így sokkal konzekvensebb, egyöntetűen és kevésbé ellentmondásos álláspontot alakíthattak volna ki.

A bíróság szerint nem tehettek a katasztrófáról

A tanácsvezető minden vádpont tekintetében külön-külön aprólékosan részletezte a felmentés okát. A közveszély okozása a törvényszék álláspontja szerint semmilyen szinten nem róható fel a vádlottaknak. A bírói tanács megállapította, hogy történtek ugyan szabályszegések, de azok a büntetőeljárás szempontjából irrelevánsak, vagyis a katasztrófa ettől függetlenül, mindenképpen bekövetkezett volna. A 10-es kazetta, amelynek sarka a katasztrófa során kiszakadt, ugyan úgy került kialakításra, ugyan olyan technológiával működött, mint a 9 másik, amelyek 40 éve gond nélkül üzemeltek – hangsúlyozta Szabó Györgyi az indoklásban. A vád részletezte, mely vádlott milyen tevékenységi körben mulasztott, a bíróság jogi megítélése szerint azonban ezek nem függnek össze a tíz ember halálát és több száz ember sérülését előidéző tragédiával. Igaz, hogy a hatodrendű vádlott feletteseinek nem jelentette, hogy megnőtt a csurgalékvíz mennyisége a kazettán, a tizennegyed rendű vádlott pedig nem értesítette feletteseit az úgynevezett VÉSZ MAX jelzésről, mivel azonban a gátszakadás akkor már visszafordíthatatlanul folyamatban volt, ennek jogi szempontból nincs jelentősége – hangzott el a tárgyaláson. A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy a csurgalékvíz megnövekedése álláspontjuk szerint egyébként sem kellett, hogy azt jelentse, gátszakadás fog bekövetkezni. Az ok-okozati összefüggés nem bizonyított – szól az indoklás. Környezet- és természetkárosítás tekintetében az ellentétes szakértői vélemények is nehezítették a bíróság munkáját. Az igazságügyi szakértői vélemény önmagával is ellentmondásos volta miatt felhasználhatatlan volt, ezért volt szükség új szakértő kirendelésére – fogalmazott Szabó Györgyi.

„A vörös iszap nem veszélyes hulladék”

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntettét a vád szerint Bakonyiék akkor követték el, amikor nem gondoskodtak a vörösiszap veszélyes hulladékká történő átminősítéséről, nem jelentették a felügyelőségnek a csurgalékvíz korábbi PH értékének túllépését. A környezethasználati hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak kereteit pedig túllépték és veszélyes hulladékot kezdtek tárolni arról szóló engedély hiányában. A bírói tanács szerint ezen vádpontban jelentős „túlbizonyítás” folyt. A bíróság álláspontja szerint volt érvényes engedély, amely alapján a hulladékgazdálkodást a timföldgyár végezte. 2010. október 4-én pedig a vörösiszap nem volt veszélyes hulladék, ahogy a technológiai szállítóvíz nem volt hulladék, így annak besorolására sem volt szükség – mondta a tanácsvezető.

Nem akadályozták a közveszély elhárítását

A vádiratban foglaltak szerint nem csak a katasztrófa bekövetkezésében volt szerepe vádlottaknak, hanem a közveszély elhárítását és a következmények enyhítését is akadályozták. Az első fokon ítéletet hozó Veszprémi Törvényszék szerint legfeljebb erkölcsi és etikai kötelezettségszegésről lehet beszélni az értesítések elmaradása kapcsán, de mindez nem hátráltatta a mentést. A bíróság pontosan feltárta annak a napnak a kronológiáját és a vádlottak cselekvését, akik különböző időpontokban szereztek tudomást a katasztrófáról. Minden szükséges információt megadtak a mentéshez, a vádlottak közül többen aktívan is részt vettek a mentésben – vélekedett a tanácsvezető. A tűzoltókkal az első kapcsolatfelvétel 12 óra 40 perckor történt, amikor az ötödrendű vádlott tájékoztatta a kazettához érkező tűzoltókat az abban található anyag összetételéről, tulajdonságairól, mennyiségéről, és mindez még a bíróság előtt nyilatkozó tűzoltó szerint is akkor elegendő információ volt a cselekvéshez. Még ha nem is történtek egyéb értesítések, a gyárleállítás is elengedhetetlen, halaszthatatlan, végrehajtandó feladat volt – fogalmazott Szabó Györgyi.

Másodfokon folytatódik a per

A Veszprémi Törvényszék nem csak a vádpontok alól mentette fel Bakonyiékat, hanem a MAL Zrt-vel és a vádlottakkal szemben a több mint 6 milliárd forintos állami kártérítési igényt is elutasította. Továbbá a 77 millió forintot meghaladó bűnügyi költség is az állam terhén marad. Az ítéletet minden vádlott és azok védői is tudomásul vették. Fejes Péter ügyész viszont mind a 15 vádlott terhére büntetőeljárási szabálysértés, büntető-anyagi jogszabály téves alkalmazása miatt a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke "Ennyit ér tíz ember élete" feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.

A büntetőper másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.

Címlapfotó: borsonline.hu