Elegük lett a központosításból - Ezt szeretnék a tüntető pedagógusok

A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai indították el az országos tiltakozást. Nyílt levelük szerint többet kell tanulniuk a gyerekeknek, mint dolgozni a felnőtteknek. Aztán megalakult a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, akik huszonöt pontos listát állítottak össze. Szerintük nem köznevelési kerekasztalra, hanem rendszerszintű változtatásokra van szükség.

Harmincezren csatlakoztak a követelésekhez

A tüntető pedagógusok nyílt levelükbenfellépnek az erőteljes központosítás ellen – azt szeretnék, hogy kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, az igazgatók pedig korábbi hatásköreiket, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Az állami fenntartásnak és felügyeletnek azokban a kistérségekben van jogosultsága, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes. Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását.

Tiltakoznak a sok, és nehezen követhető változtatás ellen is, az a javaslatuk, hogy a jövőben csak olyan oktatási reform léphessen életbe, amit megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza, a változások nem érinthetik hátrányosan a tanulókat.

Többet dolgoznak a diákok, mint a felnőttek

Véleményük szerint a kompetenciák fejlesztése is veszélybe került, a Nemzeti Alaptanterv (NAT) rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett, a kompetenciaalapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Vizsgálják felül a NAT-ot különös tekintettel a tananyag csökkentésére. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. A tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre. Lehessen újra szabadon tankönyvet választani.

Azt is nehezményezik, hogy túl sok adminisztrációt vesz igénybe a tanítás melletti bürokratikus kötelezettségrendszer: ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere nem eredményez jobb minőséget az oktatásban. Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan, például évtizedek óta kiválóan oktató tanárokat alacsonyabb fizetési kategóriába sorol, a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje pedig megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan.

Az álláspontjuk szerint a béremelés is elég furcsán valósult meg, ugyanis az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű. Az iskolákban azonban vannak nem pedagógus alkalmazottak is, az ő béreiket is rendezni kell. Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani! A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni. A tanárok elvárják a kötelező kontaktórák számának visszaállítását a korábbi, heti 20-22 órára.

Rendszerszintű változásokat követel a Pedagógusok Sztrájkbizottsága

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága február 13-án, 11 órára hirdette meg tűntetését a Kossuth térre. Céljuk rendszerszintű változtatások kikényszerítése a köznevelési törvényben. A pedagógusok nehezményezik, hogy folyamatosan változik a nemzeti alaptanterv, az érettségi követelmények és számos szabályozás, miközben a nemzetközi felméréseken rendszeresen rosszul teljesítenek a diákok.

A sztrájkbizottság követelései között szerepel a 18. évig tartó tankötelezettség visszaállítása, a tananyag radikális csökkentése, az egyénre szabott tanulási módok elsőbbségének biztosítását. Megszüntetnék a diákok 16 óráig tartó kötelező iskolai tartózkodását, csökkentenék továbbá a kötelező tanulói óraszámot is. Szeretnék elérni, hogy a tanárok kötelező óraszáma heti 22 legyen, efölött túlóradíjat számolhassanak el. Követeléseik között szerepel még, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár után is dolgozhassanak tovább, nyugdíjuk további folyósítása mellett. Fontosnak tartják továbbá, hogy az állam szűntesse meg az állami tankönyvek monopóliumát.

Nincs szükség a köznevelési kerekasztalra

Az eddigi tárgyalások alapján a kormány nem lesz hajlandó a rendszerszintű változtatásokra az oktatásban – nyilatkozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Start című műsorűban. Hozzátette, bár Balog Zoltán is látja a problémákat, a döntéseket mégsem ő hozza. Gallóné szerint vissza kellene állítani a Közoktatás-politikai Tanácsot, a köznevelési kerekasztalra viszont nincs szükség. Egyúttal cáfolta azokat az információkat, hogy a szakszervezet már el is fogadta volna a kerekasztalban való részvételt. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy egy ilyen testületben ott legyen minden fontosabb szakszervezet.

Nem tudják csitítani az embereket

Gallóné az ATV-ben elmondta, korábban valóban lehetett félelem a pedagógusokban, de mára akkora lett a baj, hogy legyűrték a félelmeiket. Hozzátette, különben sem nekik, hanem a hatalomnak kell félnie, és félnek is, azért kapkodnak a kerekasztallal és a fórumokkal. „Nem tudják már csitítani az embereket” – fogalmazott.

A szakszervezet elnöke elmondta, követeléseikből nem fognak engedni, mivel valóban rendszerszintű változtatásokra van szükség. Hozzátette, ha nem lesz eredménye a demonstrációjuknak, akkor az sem kizárt, hogy sztrájkot fognak szervezni.

PESTISRÁCOK.HU - összeállítás